"Olvasta?"

Régóta vitatkoznak az EU vezetõ szakemberei a dohánytermesztés támogatásának szükségességérõl és fõleg arról az ellentmondásról, miszerint a dohányfogyasztást (dohányzást) erõteljesen csökkenteni kell, ugyanakkor a dohánytermesztés támogatás nélkül szintén elképzelhetetlen. Az is sokat nyom a latba, hogy a dohánytermesztés és do-hányipar jelentõs munkaerõt foglalkoztat; sorvadása esetén több ezer munkahely elvesztésével kellene számolni. Általában abban közelítenek az álláspontok, hogy csakis a minõségi dohánytermelésért kellene prémiumot fizetni. Az EU-Bizottság évente 973 millió ECU-t fordít a dohánytermesztés támogatására, viszont csak 15 millió ECU jut a dohányzás visszaszorítását célzó intézkedésekre. (AIZ 1996:9198)

Németországban 1996-ban felmérést végeztek annak megállapítására, hogy országukban a mezõgazda foglalkozás milyen társadalmi elismerésben részesül. A különbözõ foglalkozások rangsorolására 7-es pontozással dolgoztak. A "mezõgazda" 4,7 ponttal a foglalkozások rangsorában középhelyet, nevezetesen a 13. helyet foglalta el. Az elsõ helyet a gyakorló orvosok foglalták el, akik után különbözõ foglalkozású, más diplomás szakemberek, majd a kereskedõk, a rendõrök és a számítógépes szakemberek következ-tek. A mezõgazdák mögötti helyeket a postai dolgozók, újságírók, adó- és vámtisztviselõk foglalták el. (Bayer. Landw. Wochenblatt 1996:33)

(Mber. Öst. Landw. 1996:12)

(Landvolk-Pressedienst 1996:49)

Az integrált termesztésû kenyérbúza iránti kereslet megnõtt Franciaországban. Az ilyen búzát termelõ gazdák 10-14%-os felárral tudják terméküket értékesíteni. Az integrált növénytermesztõ gazdák jobbára búza és cukorrépa termesztésére szakosodtak. A talajelemzés révén 14%-os megtakarítást értek el a N-trágyázásokban (sõt cukorrépánál 30%-osat). Az értékesítés jobb megszervezésére a gazdák értékesítési társaságot hoztak létre. (DLG-Mitt. 1997:3)

Nagy-Britanniában 5 éves összehasonlításban vizsgálták az integrált és a szokványos termesztés gazdaságosságát. Noha az integrált termesztéssel a búza és repce mennyiségben 18%-kal, az árpa és a zab kb. 11%-kal kevesebbet hozott, viszont a költségeket 32%-kal sikerült csökkenteni. Így a tiszta nyereség nagyjából azonos maradt. Az integrált termesztés kedvezõ hatással volt a környezetre, minthogy a nitrogénfelhasználást esetenként 36%-kal sikerült csökkenteni. A herbicidek felhasználását 26, az inszekticidekét 78, a fungicidekét 79%-kal mérsékelték. A vetésforgó alkalmazása, a betegségellenálló fajták termesztése hozzájárult az integrált termesztésre jellemzõ vegyszertakarékossághoz. (DLG-Mitt. 1997:1)

Egy Skóciában végzett kísérletben sikerült a kultúrnövények vírusfertõzött leveleiben a szokásosnál jóval több fehérje termelõdését elõidézni. A burgonya X-vírusának egyik ártalmatlan fajával történõ fertõzést követõen a vírus gyorsan felszaporodik, aminek nyomán a növények fehérjetartalma akár 15%-kal is növekedhet. Az említett módon több mint 200 növényfajt lehet fokozott fehérjetermelésre sarkallni. A módszernek különösen a fehérjetakarmányok termesztésében lehet nagy jövõje. (DLG-Mitt. 1997:3)

(Megjegyzés: Az eljárás valóban ígéretesnek tûnik. A vizsgálatok azonban aligha terjedtek ki az említett 200 növényfajra, s az esetleges visszahatásokra. Az is tény ugyanis, hogy "fehérjéje válogatja". Szerk.)

Csehországban mind több vád éri a német szomszédokat, akik egyre nagyobb mennyiségben "exportálnak" szemetet (zsákokban) hozzájuk. Gyakran konténerekben szállítják ki, de az sem ritka, hogy a cseh ismerõsökhöz átlátogató németek a vendéglátók kertjében égetik el a magukkal hozott hulladékot. A németek viszont a hollandokat bírálják, akik 1995 õszén 40 ezer tonnányi baromfitrágyát csempésztek be Németországba. A szántóföldeken azokból burgonyaprizmákra emlékeztetõ halmokat képeztek a szállítók és a trágyát "befogadó" gazdák. A törvényszegõ trágyakereskedõk ellen több száz nyomozati eljárás indult. A tiltott szemétlerakás Ausztriában is elõfordul. Gyakran utak mentén, erdõszegélyekben, folyópartokon, parkolókban hagyják az eldobandó, fölöslegessé vált tárgyakat. A fejlett országok (fõleg az OECD-országok) mind gyakrabban úgy szabadulnak meg a mérgezõ hulladékoktól, hogy azt szegény országokba szállítják. (Landw.blatt Weser-Ems. 1996:34)

Hollandiában 1998-tól az állattartóknak szigorúan be kell majd tartaniok a megengedett tápanyag-határértékeket. Ezek túllépését súlyos környezetvédelmi adókkal sújtják. Így 1998-tól a szántóföldeken hektáronként évente csak 175 kg nitrogént, 40 kg foszfátot, 2008-tól már csak 100 kg-nyi N-t és 20 kg-nyi P-t lesz szabad kiszórni. A füves területek 1 ha-nyi területére 300 kg N, 40 kg P juttatható ki. A határértékek túllépése esetén foszfátból az elsõ 10 kg-nyi túllépése után kg-onként 2,23 DM-nek megfelelõ adót, afölött kg-onként 17,89 DM adót kell fizetniök. Nitrogénbõl 1 kg-nyi túllépésért 1,34 DM-nyi a bírság. 1998-tól valamennyi 2 számosállatnál többet tartó üzemnek tápanyag-nyilvántartást kell vezetnie. (DLG-Mitt. 1996:8)

(Forrás: Landvolk-Pressedienst 1996:44)

Olaszországban a kormány a fiatal gazdák hathatós támogatására törekszik. Ennek keretében szóba jött a földajándékozás és a földbérleti feltételek megkönnyítése. Az adózás és a hitelezés rendszerében a fiatalok számára szintén könnyítéseket terveznek. Így pl. a bérelt telkeken a letelepedés utáni elsõ 5 évben a fiatalokat mentesíteni akarják a jövedelemadótól. (Mber. Öst. Landw. 1996:11)

Németországban a mûtrágyák felhasználásában 1989 óta csökkenõ irányzatok érvényesülnek. Így pl. a nitrogéntrágyákból a felhasználás fõleg az ország nyugati tartományaiban mérséklõdött, de hasonlóképpen káliumból és foszforból is kevesebbet szórtak ki, egyedül kalciumból trágyáztak (1,2%-kal) többet. Két évet felölelõen az NPK felhasználásának alakulását a következõ táblázat tartalmazza.

(Landvolk-Pressedienst 1996:43)

EA9705