A világszerte erõsödõ édesvízi válságról készíttetett a német kormány tudományos tanácsa szakértõi tanulmányt. Ezt a környezetvédelmi és a fejlesztési miniszter együttesen terjesztette a kormány elé. A szakértõk a vízhez való jog érvényesítését és az ivóvíz további szennyezésének megfékezését javasolják. A minimális vízigényeket - hasonlóan a Németországban fizetendõ lakáspénzhez - a felhasználók a vízpótlás és az alapellátás beruházási költségeihez való hozzájárulással szerezhetnék meg.
A tudományos tanács a világ vízellátottságát siralmasnak minõsítette. Mintegy 2 milliárd ember nem jut tiszta, egészségére veszélytelen vízhez. A szennyvíz 5%-át tisztítják meg. Az élelmiszertermelést korlátozza a vízhiány, ugyanakkor a víz mintegy 70%-át a mezõgazdaság veszi igénybe.
A vízvédelem egy "világcharta" kidolgozását sürgeti, amely csak az elsõ, ám fontos lépés lenne. A célra és a további rendezésre külön szervezet létrehozását javasolják az ENSZ keretében. A dolgozat indítványozza továbbá, hogy a német kormány akcióprogram kidolgozását is finanszírozza.
A német falusi asszonyok szövetsége (DLV) nyilatkozatot tett közzé az EU keleti bõvítésérõl. A parasztcsaládok attól tartanak, hogy a bõvítést elsõsorban az EU mezõgazdaságának rovására kívánják végrehajtani.
Az asszonyszövetség szerint a bõvítést az agrárszektorban fokozatosan, legalább 10 évi átmeneti idõszakkal kellene lebonyolítani. Az átmeneti idõszakot a leendõ tagországoknak arra kellene felhasználniuk, hogy közelebb kerüljenek az EU jogi, gazdasági és szociális rendszeréhez.
A közép- és kelet-európai országokban bekövetkezõ változások az ottani lakosság egy részének megélhetését fenyegetik. A csatlakozás következtében mintegy 7,5 millió munkaerõ válik fölöslegessé. Mielõbb meg kell erõsíteni, illetve újítani ezekben az országokban a vidéki infrastruktúrát, hogy a felszabaduló munkaerõ számára új munkahelyeket teremtsenek. Az elvándorlás nem kínál megoldást.
Németországban a földértékesítõ vállalat (BVVG) eddig 73 ezer ha erdõt adott el. A vevõk 70%- a kárpótlásra jogosult volt. 1997 végéig további 22 ezer ha erdõt értékesítenek, szintén fõleg kárpótlásra jogosultaknak. 1997 közepéig a kárpótlásra jogosultak 2528 ha mezõgazdasági területet vásároltak. A BVVG 1997 végéig újabb 14 ezer ha-t kíván számukra felajánlani.
A BVVG 5 éves fennállása alatt 16,3 ezer ha földterületet adott el nem mezõgazdasági hasznosításra. Ebbõl 7,5 ezer ha-t infrastrukturális célokra, 4,5 ezer ha-t pedig ipari üzemek telepítésére. Az összes magánosított terület 419 ezer ha, ennek 90%-a mezõgazdasági, 10%-a erdõterület.
A mezõgazdasági és élelmiszeripari üzemekben a környezetvédelem és a vállalati célok összehangolására vezetési és információs rendszert dolgoztak ki. Ezt ismertetik a tanulmányok egy vezetéselméleti sorozat 6. számában (Reihe Schriften für Agrarmanager Band 6.).
A szerzõk (a Hohenheimben mûködõ egyetem mezõgazdasági üzemszervezési intézet tanárai) az érdekelt gazdálkodók, tanácsadók, érdekképviseleti és agrárszervezetek munkatársai számára széles körû ismertetést és szakirodalmi összefoglalót tettek közzé. Foglalkoznak a környezeti ellenõrzés, a környezetvédelem, az ezt lehetõvé tevõ üzemi nyilvántartási rendszeren alapuló környezetterhelési mérleg készítésének gyakorlati és elméleti kérdéseivel.
Wolfgang Gröbl parlamenti államtitkár - egy vállalati ünnepségen mondott beszédében - a német tejgazdaság helyzetével foglalkozott. Megállapította, hogy a régi tartományokban az 50 szarvasmarhánál többet tartó gazdaságokban csak 13%-os a tejhasznú tehenek aránya, holott Hollandiában ez az arány 67; Nagy-Britanniában 84%-os. Az elkövetkezõ években jelentõs befektetésekre lesz szükség, ha Németország a tejpiacon nem akar további hátrányba kerülni.
Gröbl szükségesnek tartja a tej termelõi árának csökkentését, felhasználva a tenyésztés, a technika és a szervezés legújabb eredményeit. Kifogásolta, hogy a német kereskedelem rendkívül összpontosított: a diszkontok forgalmazzák az élelmiszerek 31%-át, a tejtermékek 40%-át. A túlzott összevonás lenyomja az árakat.
A Bizottság bejelentette, hogy felülvizsgálja az állati lisztek gyártásának elõírásait. A felülvizsgálatot 3 szempontból végzik: 1./ figyelembe veszik a BSE-kór (fertõzõ szivacsos agybántalom) kórokozóinak semlegesítésére vonatkozó legújabb tudományos ismereteket, 2./ felhasználják a tagállamokban végzett ellenõrzések eredményeit, 3./ a jogszabályokat világosabban és egyszerûbben fogalmazzák meg.
Ha a felülvizsgálat eredményeként a Bizottság szigorítaná az állati lisztre vonatkozó elõírásokat, ez a gazdák, az állati hulladékot feldolgozó ipar számára egyaránt messzemenõ gazdasági következménnyel járna. Jelenleg ugyanis több mint 12 millió t állati hulladékból készítenek takarmányt az EU-ban.
A német húsipari egyesülés vezetõ szakembere a Kölnben október folyamán megrendezésre kerülõ nemzetköziélelmiszervásár (ANUGA) kapcsán tartott sajtókonferencián felhívta a figyelmet arra, hogy a termelésben az amerikai élelmiszer-higiénia követelményeinek minden apró részletkérdésig bezáróan meg kell felelniük.
A követelmények teljesítését az "istállótól az asztalig" termékpályán figyelemmel kísérik. A német húsipar, amely a tej- és söripart követõen a hazai élelmiszer-termelés harmadik legnagyobb ágazata, 55 ezer fõt foglalkoztat és 17 milliárd DM évi forgalmat ér el. A termékek egészségügyi feltételeinek javítására nagyobb figyelmet kell fordítani, hiszen az egyesülés a hús és húskészítmények háromnegyedének elõállítója. Az évi mintegy 30 kg/fõ tõkehús forgalmán felül a felvágottak zömét is az egyesülés állítja elõ.
Franciaországban és Nagy-Britanniában a búza és az árpa jelentõs termésnövelését érték el a klórmequát növekedésszabályozó és az imazaquin nevû herbicid kombinált alkalmazásával. A kezelés nyomán javult a gyökérfejlõdés és a nitrogénfelvétel. (A mellékhatásokról hallgat a beszámoló. Szerk.) (DLG-Mitt. 1997:7)
Az EU kiegyenlítési fizetések legnagyobb haszonélvezõje az angol királynõ, minthogy évente 5 millió DM-nek megfelelõ terület- és állatprémiumot kap Brüsszelbõl, holott egy átlagos német gazdaság csupán 12 000 DM-ben részesül. (Nem csoda, hogy a brit uralkodóház melegen pár tolta a csatlakozást az EU-hoz. Szerk.) (DLG-Mitt. 1997:6)
Németországban idén májusban kezdõdtek meg a szabadföldi kísérletek a Roundup herbiciddel szemben génsebészetileg ellenállóvá tett répafajtával. (DLG-Mitt. 1997:6)
Németországban az idén - fõleg a melegebb vidékeken - nagy tömegben gyomosított a répában, burgonyában, de mindenekelõtt a kukoricában a csattanó maszlag (Datura stramonium). Ez a mérgezõ növény akár 2 m magasra is megnõ. (DLG-Mitt. 1997:6)
A Kieli Egyetem Mûszaki Intézetében a gabona állománysûrûségének szabályozására, a vetéssûrûség ellenõrzésére egy fotoelektromos rendszert fejlesztettek ki, mellyel a vetõmagmennyiséget a szokásosnál jóval pontosabban lehet beállítani. (DLG-Mitt. 1997:6)
Az ugaroltatás mértéke 1998-ban is elõreláthatólag 5%-os szinten marad. Ennek megfelelõen a megújítható nyersanyagok termesztésében fellendülés várható. (DLG-Mitt. 1997:7)
Hollandiában a tehenek okozta ammóniás környezetszennyezõdés mérséklésére a tehéntartással felhagyó gazdák ún. ammóniapénzt kapnak. Egy tehén átlagosan 8,8 kg ammóniát "termel", az "ammóniapénz" összege tehenenként - átszámítva - 800 DM. (DLG-Mitt. 1997:7)
Dániában erõteljesen tiltakoznak az élõ állatok gépjármûveken való kiszállítása és behozatala ellen. Attól tartanak, hogy a jármûvekkel különbözõ betegségek, egyebek között a sertéspestis behurcolódhatnak az országba. (DLG-Mitt. 1997:7)
A holland mezõgazdasági miniszter véleménye szerint Lengyelország, Csehország és Magyaror szág mezõgazdasága 2010-ig nem tud az EU agrárpolitikájába tagozódni. A belépés elõtti segítségre nagy szükség van, de ezt nem a mezõgazdasági költségvetésbõl, hanem a szerkezeti alapokból kellene fedezni. (DLG-Mitt. 1997:7)
Németországban 1994-ben kezdték meg a tátorján (krambe) olajnövény termesztésével kapcsolatos modellkísérleteket és 1996 óta már nagyüzemi keretekben termesztik. A tátorján 60%-nyi erukasavtartalmával az olajipar számára értékesebb, mint az erukarepce. (Agra-Europe 1997:15)
Becslések szerint a világon az 1996/97-es gazdasági évben 584,85 millió t-s kukoricaterméssel lehet számolni; ebbõl az USA 236 millió t-val részesedik. A felhasználás meghaladja az 570 millió t-t, kivitelre elõreláthatólag 68-70 millió t-t szánnak. (Mber. Öst. Landw. 1997:5)
Az 1996/97-es gazdasági évben az EU-ban 35 millió t-s kukoricatermés várható, ez az elõzõ évihez képest 18%-os növekedést jelent. (Agra-Europe 1997:19)
A német bortermelés (1996-ban) 3,8%-kal növekedve 8,59 millió hl volt. Fehérborból 6,75, vörösborból 1,84 millió hl-t termeltek. (Agra-Europe 1997:19)
Az 1988-1996 közötti idõszakra vonatkozó felmérések szerint a világon a komló termésátlaga 2,5-3,6 t/ha között mozgott. 86 ezer ha-on termesztik, a világtermelés az 1988-1996 közötti idõszakban 234 000-260 000 t között volt. (Mber. Öst. Landw. 1997:5)
Nagy-Britanniában összesen 329 istállóban vizsgálták az istállólevegõ szennyezettségének alakulását. Többségükben az ammónia- és porszennyezés jóval meghaladta az elfogadott legmagasabb értéket. A mélyalmos baromfiistállókban különösen nagy az endotoxinok okozta veszély. Nagy jelentõséget tulajdonítanak a minél tökéletesebb levegõszûrõk alkalmazásának. (DLG-Mitt. 1997:7)