Hazai és külföldi szakértõk Telkiben
A Földmûvelésügyi Minisztérium kezdeményezésére mintegy 20 hazai és nemzetközi szakértõ részvételével 1997. augusztus 27-én Telkiben tanácskozásra került sor a magyar mezõgazdaság EU csatlakozásának esélyeirõl és kihívásairól.
Magyar részrõl a tanácskozáson dr. Nagy Frigyes miniszter és Benedek Fülöp államtitkár mellett részt vettek az FM és a Külügyminisztérium vezetõ tisztviselõi, az országgyûlés Mezõgazdasági és Európai Integrációs Bizottságának, továbbá az Integrációs Stratégiai Munkacsoportnak a képviselõi. A külföldi résztvevõk az EU-tagországok volt és jelenlegi agrárminisztérium vezetõ tisztviselõi, az európai farmerszövetség képviselõje és egy egyetemi tanár voltak, valamennyien az EU közös agrárpolitika kiváló ismerõi.
A találkozó hangsúlyozottan nem hivatalos jellegû volt, nem tárgyalás, hanem inkább kötetlen eszmecsere. Ez lehetõvé tette, hogy a magyar képviselõk kifejthessék álláspontjukat olyan izgalmas témákról, mint a termelési kvóták várható megállapítása, a magyar gazdák azonos kezelése a támogatások területén, vagy az EU Bizottság 1997 júliusában nyilvánosságra hozott "AGENDA 2000" c. ügyirata.
A témák között szerepelt még, hogy a magyar mezõgazdaságnak szüksége lesz-e a csatlakozást követõen hosszabb átmeneti idõszakra; hogy mennyire illeszkedik a magyar birtokszerkezet az EU-ban érvényesülõhöz, vagy hogy mi lesz a jövõje az EU-ban alkalmazott közvetlen (jövedelemkiegészítõ) támogatásoknak.
A külfödi partnerek nagy figyelemmel hallgatták a magyar mezõgazdaság helyzetérõl, csatlakozási stratégiánkról elmondottakat. Egybehangzóan kijelentették, hogy várják a magyar agrárgazdaságot az Európai Unióban és nem látják benne a csatlakozás akadályát. Rámutattak jónéhány elõttünk álló feladatra, mindenekelõtt az agrárgazdaság valamennyi szereplõjének felkészítésére a közös agrárpolitika sikeres alkalmazásához. Felhívták a figyelmet, hogy az egységes belsõ piacon nagy versenyre kell számítania a magyar agrárgazdaságnak. Ugyanakkor a legutóbbi svéd, finn, osztrák csatlakozás tapasztalatai azt mutatták, hogy a borúlátó, termelésvisszaesést jósoló elõrejelzések nem váltak valóra. A jelenlegi tagországok érzik felelõsségüket egy leendõ tagtársukkal szemben, de azért kemény tárgyalásokra kell felkészülnünk minden olyan esetben, ahol érdekek ütköznek.
A külföldi résztvevõk által elmondottak hasznos segítséget nyújtanak az agrárágazat csatlakozási stratégiájának kidolgozásához. A résztvevõk egyetértettek abban, hogy a találkozó fontos fóruma volt a véleménycserének és a jövõben is készek hasonló tanácskozáson részt venni.
- Vajda László -
A Magyar Agrárkamara tanfolyama
A Magyar Agrárkamara a megyei kamarák egy vagy két munkatársa, ill. képviselõje, összesen 30 fõ részvételével négyhetes EU-képzést szervezett, amely május 16-án fejezõdött be.
Az elõadók minisztériumi, egyetemi és kutatóintézeti szakemberek voltak, akik bemutatták az EU szervezetét, politikájának, jogrendjének, gazdasági életének lényegét. A résztvevõk megismerkedhettek az EU agrárpolitikájával (CAP), a reformelképzelésekkel, az EU támogatási rendszerével, a szervezeti alapokkal. A tanfolyam tematikája magában foglalta a magyarországi EU-kapcsolatok rendszerét, a harmonizáció helyzetét, a csatlakozással kapcsolatos teendõket, elemzéseket, a csatlakozás várható hatásait. A remélt csatlakozás közeledtével agrárágazatunk felkészítéséhez fontos volt a magyar mezõgazdaság jelenlegi helyzetével kapcsolatos kérdések tisztázása, így szó volt a termelési szerkezet, a birtokpolitika, a szövetkezetek, a rendtartás stb. problémáiról.
A tanfolyam harmadik hetében háromnapos tanulmányúton vettek résztStájerországban. Az ottani Agrárkamaránál tett látogatás során szomszédunk csatlakozási elõkészületeirõl, a kamaráknak az EU-csatlakozásból adódó gyakorlati tevékenységérõl kaptak tájékoztatást. A tanfolyam negyedik hetében, csoportos foglalkozások keretében, a SWOT-analízis segítségével a kamarai szolgáltatásoknak a csatlakozáshoz fûzõdõ fejlesztés feladatait határozták meg.
A kamarai tanácsadási munka fejlesztésére hivatott akcióterv keretében meghatározták a rövid távú, a folyamatos, a középtávú és végül a távlati feladatokat.
A feladatok jegyében szeretnék továbbfolytatni az EU-szakemberek képzését; erre esetleg egy németországi tanulmányút keretében kerülne sor.
A tanfolyam résztvevõi okleveleket vettek át. A továbbiakban rájuk hárul, hogy a megszerzett ismeretek birtokában - a kamarák EU-szakértõiként - megszervezzék a gazdajegyzõk és a gazdálkodók tájékoztatását és azok felkészítését a csatlakozással kapcsolatos tudnivalókra.
- J. L. -
Hazánk és a maastrichti kritériumok
Az EU-országok és a CEFTA-országok legfontosabb gazdasági mutatószámait a magyarországi azonos jellemzõkkel összevetve a CEFTA jóvoltából egy valóban hiánypótló kiadvány látott napvilágot. A téma idõszerûségét az a tény is aláhúzza, hogy az integrációs folyamat elõrehaladásával és a jövõre várhatóan meginduló EU csatlakozási tárgyalások idõszakában egyre fontosabbá válik helyünk pontos értékelése.
A CEFTA által összeállított tanulmány részletesen foglalkozik az oktatás, valamint a kutatás és fejlesztés helyzetével, s a legfontosabb makrogazdasági adatok összefoglalását adja. Így ismerteti az infláció, munkanélküliség, költségvetési egyenleg, államadósság alakulását.
Az összehasonlításokból levont következtetések alapján igen fontos az infláció és a hitelkamatok leszorítása, egyúttal fontos figyelmeztetõ jel számunkra a beruházások jelentõs visszaesése.
Az egy magyar lakosra jutó GDP csak a felét éri el a legszegényebb EU-tagországénak (Görögország) és kb. harmada Ausztria azonos adatának. A kutatás és fejlesztés (K+F) ráfordítá sokra a bruttó nemzeti termék 0,7%-át fordítja Magyarország, miközben az EU-átlag a GDP 2%- a. Az egy fõre jutó bruttó hazai termék vásárlóerõ-egyenlegen: Magyarország 6451 USD, Ausztria 20 210 USD, Görögország 11 315 USD, Németország 19 765 USD. (Érdemes az EU-n kívül az USA adataira is figyelni, ott 25 512 USD!)A maastrichti norma szerint az infláció mértéke 2,2%. Jelenleg (1997-ben) az EU-ban 2,7%, az EU 3 leggyöngébb országában 4,2%. Magyarországon - egyes adatok alapján - 18,2%, de a 2000-re vonatkozó elõrejelzések szerint ez 4,3%-ra fog csökkenni. A GDP %-ában az államháztartási hiány a maastrichti norma szerint 3,1%; az EU-átlag 3%, a 3 leggyöngébb EU-országban 17%. Magyarországon egyelõre kb. 7%; a 2000-re vonatkozó elõrejelzések szerint 4%. Az államadósság A GDP százalékában: maastrichti norma: 60%, EU-átlag 72%, a 3 leggyöngébb EU-országban 118%, Magyarországon 70%, ill. a 2000-re vonatkozó elõrejelzések szerint 60%.
(Forrás: MISZ HÍRLEVÉL, 1997.7.k.14.sz.)
Módosítják az élelmiszertörvényt
Felismerve az emberi környezetet befolyásoló géntechnológiai beavatkozásokban rejlõ lehetõségeket és veszélyeket, a természet egyensúlyának megõrzése, az ember egészségének védelme, illetve a tudományos és a gazdasági fejlõdés biztosítása érdekében törvénytervezet készül a géntechnológiával módosított szervezetekrõl. (A törvényt várhatóan õszi ülésszakán fogadja majd el az Országgyûlés.)
A törvény hatálya kiterjed a géntechnológiával módosított szervezetek és a belõlük elõállított termékek felhasználására és forgalomba hozatalára, kereskedelmére is.
Géntechnológiával módosított (GM) az a szervezet, amelyben a génállomány génsebészeti beavatkozás révén változott meg úgy, ahogy az természetes úton nem menne végbe. A törvényjavaslat engedélyhez köti a természetes szervezetek géntechnológiával való módosítását (kivéve a kísérleteket), az így módosított szervezetek és az azokból elõállított termékek felhasználását, kibocsátását, forgalmazását és kereskedelmét. Az elõállító vagy forgalmazó köteles a csomagoláson is feltüntetni, ha a termék GM szervezetbõl áll vagy ilyen szervezetet tartalmaz.
A GM szervezetekrõl készülõ törvény módosítja az Élelmiszertörvényt is, miszerint "új élelmiszer"-nek minõsül az a belföldön közfogyasztásra még nem került feldolgozott élelmiszer, élelmiszer nyersanyag, ill. nyers élelmiszer is, amely géntechnológiával módosított szervezetet tartalmaz vagy abból áll; amelyet géntechnológiával módosított szervezetbõl állítottak elõ; amely valamely összetevõjének elsõdleges molekuláris szerkezete új vagy szándékosan megváltoztatott.
A törvény felhatalmazza majd a földmûvelésügyi minisztert, hogy rendeletben szabályozza a GM szervezetek agrár- és élelmiszertermelési célú elõállítását, a termékek géntechnológiai módosítására utaló jelölését, ill. a termelés feltételeit.
A törvény az Európai Közösség 90/219/EGK, 90/220/EGK, 92/146/
EGK, 94/15/EK, 94/211/EK számú jogszabályaival összhangban született. Az Európai Unióban eddig öt génmódosított növény termesztését és piaci forgalmazását engedélyezték: az olajos magvúrepce, a dohány és a cikória elsõsorban ipari felhasználásra, a szója és a kukorica pedig élelmiszertermeléshez használható fel.
A Földmûvelésügyi Minisztérium kiadásában "Élelmiszer-szabályozás Magyarországon - azEurópai Unió élelmiszerjoga tükrében" az Élelmiszerek EU Harmonizációs Munkacsoport cím mel kb. harminc oldalas tájékoztató kiadványt állít össze. A PHARE támogatásával készülõ kiadvány várhatóan rövid idõn belül megjelenik és tájékoztatást ad az élelmiszerláncban résztvevõk, elõállítók, hatóság, kereskedelem stb. számára az EU élelmiszerjogról, valamint a magyar élelmiszerszabályozás harmonizációjáról. A kiadványról a Munkacsoportnál lehet érdeklõdni (tel.: 301-4694).
- Bánáti Diána -
A Földmûvelésügyi Minisztérium a brüsszeli TAIEX Irodától ez év szeptemberében megkapja az Európai Unió teljes joganyagát mikrofilmen.
A mikrofilmekkel olyan mikrofilm olvasó berendezést is küldenek, amellyel a kivetített joganyagot ki lehet nyomtatni. Mindezeken kívül a közösségi jogal-kalmazás esetleírásai, ami a magyar határozatok tárának felel meg, könyv formában szintén elérhetõ lesz.
A berendezés elhelyezésérõl, illetve használati lehetõségérõl felvilágosítást ad: Kurdi Csabáné könyvtárvezetõ. Telefon: 301-45-62, 301-42-66.
- Barcsa Gábor -
A lengyel és magyar államfõ megerõsítette, hogy a két ország intenzívebbé teszi konzultációit az euroatlanti csatlakozási tárgyalásokra való felkészülés alatt és a megbeszélés idején. A gazda- sági kérdéseket érintve megerõsítették, hogy kölcsönösen ösztönzik a vállalat- és bankközi együttmûködést, az árucsere-forgalmat.
A takarmányellenõrzés hatósági feladatainak ellátásában 1996-ban jelentõs változások mentek végbe. Július elsejével lépett életbe az 1995. évi XCII. törvény, amely a piacgazdasági szempontok, ill. a fogyasztók és felhasználók fokozott védelmén kívül az EU-hoz való csatlakozás szakmai, jogi szempontjait is figyelembe veszi.
Az EU által alkalmazott - a mezõgazdasági és élelmiszer-ipari árukra vonatkozó - új származási szabályok jelentõsek hazánk számára is. A megállapodásban rögzített kereskedelmi kedvez mények csak belföldi elõállítású (ismert származási helyû) termékek esetén vehetõk igénybe.
Magyarország 1992 óta tagja az immár 26 országot számláló Eurékának. Jelenleg 26 Euréka-programban veszünk részt, 18 korábbi program pedig már befejezõdött. A Londonban tartott mi niszteri értekezleten újabb két magyar részvételû élelmiszer-ipari tervezetet hagytak jóvá.
A világ liba- és kacsamáj-behozatalában Bulgária, Magyarország, Lengyelország és Izrael szerepe a legnagyobb. A legjelentõsebb importáló országnak Franciaország számít. Az import csökkentése és a minõség megõrzése érdekében csak a tömött gácsér máját ismerik el hizlalt kacsamájnak.
Az FM és a Magyar Agrárkamara vezetõi találkozót tartottak, melyen a kamara vezetõi tájékoztatást adtak az EU-hoz való csatlakozás elõkészítõ munkálatairól. Így beszámoltak a kamarai szakemberek továbbképzésérõl, valamint a csatlakozással összefüggõ nemzetközi kapcsolatok alakulásáról.
Vastagh Pál igazságügy miniszter bejelentette, hogy az EU ún. Fehér Könyvében rögzített 899 jogszabály közül mára - teljesen vagy részlegesen - 579-et harmonizált Magyaroszág.
Az euroatlanti integráció vezérintézményeinek magyarországi információs képviselete, az Euro Info Service idén elõször magyar nyelvû anyagokról is gondoskodott. Nevezetesen az EU Sta tisztikai Hivatala által készített kézikönyvet magyarul is megjelentette Európa Számokban címen.
Az EU tagországainak mezõgazdasági szervezeteit tömörítõ tanács (COPA) és az EU mezõgazdasági termelõszövetkezeteit képviselõ COGECA közös nyilatkozatot tett közzé, melyben kinyilvánítják, hogy szívesen látnák az EU-ban a közép-kelet-európai országokat. Idén novemberben Brüsszelbe várják a leendõ tagok fõtitkárait, így a magyar mezõgazdasági termelõk és szövetkezetek érdekképviseleteinek vezetõit is.
A hulladékgazdálkodás rendbetétele az egyik legsúlyosabb környezetvédelmi feladat hazánk EU- hoz való csatlakozási folyamatában. Az EU-ban a bruttó nemzeti termék (GDP) 1,5-2%-át fordítják környezetvédelemre. A hulladék 60%-a elégethetõ, 35-40%-a pedig újrafelhasználható. Magyarországon viszont csak 8%-ot égetnek el, 3%-ot használnak fel újra, 75% kerül a lerakatokra, 14% sorsa pedig ismeretlen.
Folyamatosan növekszik az Európai Unió PHARE/Ecos-Ouverture programjának keretében a magyar önkormányzatok által igénybe vehetõ támogatások összege az elmaradott térségek fejlesztésére.
A szlovéniai Mariborban augusztusban kétnapos konferenciát tartottak a CEFTA-tagállamok mezõgazdasági miniszterei. Az EU-hoz való csatlakozás-sal kapcsolatos kérdések mellett kiemelt helyen tárgyalták az egymással történõ kereskedelem bõvítésének lehetõségét.
A magyar növényvédelmet az ENSZ mezõgazdasági szervezete már a 70-es években modell értékûnek tartotta és bevezetésre javasolta a fejlõdõ országoknak. Az EU tárgyalásokon a szervezet elismerte, hogy a magyar növény-egészségügyi hálózat szervezetileg és felkészültségét tekintve megfelel a fejlett uniós országok szakmai színvonalának és elvárásainak, de technikailag fejlesztésre szorul.
Fagazdasági szakemberek szerint az EU-csatlakozást követõen vélhetõen Magyarország jelentõs mértékû támogatást fog kapni a környezetvédelmi, természetvédelmi, esetleg turisztikai célú erdõsítéshez.