A BSE leküzdésére hozott intézkedések: a BSE fertőzte állatok levágása és a vágott testek elégetése; a kérődzők hulladékai, idegrendszeri szövetei felhasználásának megtiltása; egyúttal tilalom alá esett és esik a kérődzőktől származó fehérje etetése kérődzőkkel. A járvány előrehaladtával mind szigorúbb intézkedések váltak szükségessé, pl. exporttilalom a brit marhahúsra.
1988 óta összesen 171 778 BSE fertőzést mutattak ki az Egyesült Királyságban. A szigorú előírások eredményeként azonban a járvány nagymértékben csökkent.
Az 1994. évi csaknem 25 000 egyesült királysági és 20 000 angliai BSE esethez viszonyítva óriási a csökkenés 1997-re. 1994 óta minden évben kb. felével csökkent az új fertőzések száma. 1998-ban a - becslések szerint - csak 1741, 1999-ben 641, 2000-ben 235 és 2001-ben 89 alkalommal fog előfordulni új fertőzés.
A BSE állatbetegségről és a humán új CJD variánsról Cunningham, az Egyesült Királyság mezőgazdasági minisztere a következőket mondta: a BSE-t a kormány katasztrófaként kezeli, mivel a gazdálkodáson és az élelmiszeriparon keresztül az emberek ezreinek megélhetését veszélyezteti; nagy összegű terhet és nehézségeket ró a brit nemzetközi kereskedelemre. Az 1996/97. évben 2 milliárd font, 1997/98-ban várhatóan 1,4 milliárd font költséget jelent.
Derűlátásra ad okot, hogy 1997 végéig az UK-ban összesen csak 23 bizonyított új (nv) CJD variánst mutattak ki. A fertőzés legvalószínűbb módja olyan belsőségeket tartalmazó hústermék fogyasztása, amely nagy töménységben tartalmazott fertőző anyagot, jóllehet ezeket a kockázatos élelmiszereket már 1989-ben kitiltották.
A SEAC (Spongioform encepha-lopathy Advisory Committee = Szarvasmarha Szivacsszerű Agybántalma Tanácsadó Bizottság) 1998-ban egy nvCJD fertőzést jelentett az Egyesült Királyságban, ezzel 24-re emelkedett az eddig ismert nvCJD előfordulások száma.
Az Európai Bizottság felszólította a kormányt, kezdeményezzen további kutatásokat azokra az elméleti lehetőségekre vonatkozóan, miszerint a BSE jelen lehet azokban a szarvasmarhákban is, amelyek nem mutatják a betegség klinikai tüneteit. Ugyanakkor rámutattak arra, hogy a kifejlett brit tenyészmarha-állomány kétharmadánál és a szoptató állomány 84%-ánál sosem fordult elő BSE-fertőzés.
A BSE előfordulása a többi EU-tagállamban: míg 1995-ben 157 384 BSE-esetet tartottak nyilván az Egyesült Királyságban, ugyanakkor Svájcban 205, Írországban 120, Portugáliában 30, Franciaországban 16, Németországban 4, Olaszországban 2, Dániában 1 esetben fordult elő BSE.
Franciaországban 1997 decemberében 3 új BSE-fertőzésről számoltak be, ezzel 32-re emelkedett a fertőzött állatok száma 1990 óta. A biztonsági előírások szerint az érintett állományok többi állatát is elpusztították.
Svájcban 1997-ben 38-ra csökkent a BSE-fertőzések száma. Belgiumban 1998 márciusában a harmadik BSE-előfordulásról adtak hírt. Kelet-Flandriában szórványos előfordulásként diagnosztizálták a betegséget. Az egész állományt megsemmisítették. Megvizsgálták a kétévesnél idősebb állatok agyát, valamint az etetett takarmányokat. Svédországban 1997-ben nem fordult elő BSE, mivel a 15 feltételezetten fertőzött egyedből egy sem bizonyult pozitívnak.
Javult a BSE vizsgálat pontossága és megbízhatósága. Gyors, halál utáni (postmortem) BSE-vizsgálati rendszert fejlesztett ki az Egyesült Királyság Biológiai Társaság (Proteus International). A vizsgálatokat az Enfer Scientific Ltd. ír társaság végzi, amely az egész világra kiterjedő licencet kapott a Proteustól. A vizsgálathoz a vágóhídon vesznek mintát a központi idegszövetből, de a vizsgálat elvégezhető a nyirokszövetből, sőt a BSE megállapítható az élő állaton is. A vizsgálat ára: 22,50 ír font állatonként. A vizsgálat költsége nem növeli a marhahús árát. Az Enfer számos felkérést kapott más európai országból, de a vizsgálat szélesebb körben való elterjesztése előtt meg akarnak győződni az eljárás zavartalan működéséről.
Az Európai Unió tagállamainak gondot okoz a különleges kockázati anyagokra (SRM = specified risk material) vonatkozó új EU-rendelkezés. Az SRM lista kibővítését javasolta az Európai Bizottság, eszerint az állatokból el kell távolítani és meg kell semmisíteni a következőket: koponya és agy, szemek, mandulák, belek a nyombéltől a végbélig, a gerincoszlop (amely magába foglalja a hátsó idegdúcokat), a gerincagyat és a kemény agyburkot szarvasmarhánál és juhnál, valamint a 12 hónapos kornál idősebb kecskénél és juhnál a lépet.
A tagállamok szavazatukkal nem támogatták egységesen sem a lista kiterjesztését, sem a hatályba léptetés időpontját. Míg Spanyolország, Svédország és Görögország helyeselte a javaslatot, azok a tagállamok, ahol BSE-eseteket mutattak ki, a javaslat ellen szavaztak. Az új javaslat nélkül, az SRM eredeti listája 1998. április 1-jén lépett volna hatályba, azonban a Mezőgazdasági Tanács megszavazta az új SRM törvény életbe léptetésének a meghosszabbítását 1999. január 1-ig.
A kereskedők véleménye, hogy az új import előírások szerinti kötelező állatorvosi bizonyítvány, amely hitelesíti, hogy a szállítmány nem tartalmaz SRM-t, lassítani fogja az importforgalmat.
Az Egyesült Királyságban 1997. december 16-tól, Belgiumban 1998. április 1-től bevezették a csontos marhahús árusításának tilalmát. A tiltás magába foglalja mindazokat a darabokat, amelyek érintkeztek a gerincoszloppal és az idegdúcokkal. A csont nem minősül SRM-nek és felhasználható kedvenc állatok eledelének vagy technikai célokra.
Az Egyesült Királyság kormánya és
a Nemzeti Farmer Unió az érintett brit exportőrökkel együtt kifogásolták
a Bizottság intézkedési jogát az 1997-ben előírt marhahús export tilalom
miatt. Az Európai Bíróság azonban kimondta, hogy a Bizottság a humán egészségügy
érdekében, a SEAC tanácsát követve indokoltan tett gyors biztonsági intézkedéseket.
A SEAC közlése szerint a BSE volt a legvalószínűbb oka az nvCJD esetek
humán megjelenésének.
Az USA az emberek és az állatok egészségének a védelmében megtiltotta Európa 21 államából az élő marha és juh, a marha- és juhhús, valamint a kérődzők termékeinek az importját. Az érintett országok: Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Csehország, Dánia, Jugoszlávia, Finnország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Macedónia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Spanyolország és Svédország. Hét EU-tagállam, ahol BSE-fertőzés előfordult, már előzőleg szerepelt a tiltó listán: Egyesült Királyság, Franciaország, Írország, Portugália, Hollandia, Belgium, Luxemburg, valamint Svájc és Oman. Olyan termékekre, amelyeknél csekély a BSE-átvitel kockázata, az importtiltás nem vonatkozik: sperma, tej és tejtermékek, a faggyú és származékai. Az USA importtiltásának becsült kereskedelmi értéke kb. 250 millió dollár, amely leginkább a holland borjúkivitelt érinti. Az USA marha- és borjúhús-importjának 8%-a az EU-ból származik. Az importtiltás időleges, megszüntethető bármelyik országra nézve, ha úgy találják, hogy az ellenőrzési program összhangban van a nemzetközi szabványokkal és megfelelő az import ellenőrzése.
A világ marhahús-termelése tovább csökken. Míg a tengerentúli államokban a csökkenés fő oka az alacsony ár, addig az EU-tagállamokban ehhez még kapcsolódik a BSE-válság. A marhahús-termelés az EU-ban (millió tonna): 8,18 (1995), 9,08 (1996), 7,99 (1997), 7,72 (1998 becsült érték).
1998-ban a várható termeléscsökkenés Franciaországban: 5% (1,87 Mt), a fogyasztási szint gyengén emelkedik (1,47 Mt-ra). Németországban a termeléscsökkenés 4%, további 3% várható 1999-re, az évi fogyasztás befagyasztódik (1,22 Mt-n). Az Egyesült Királyságban a termelés 1998 végére 4%-kal (644 000 t-ra) csökken, a fogyasztás 2%-kal nő. Olaszországban a termelés 3%-kal csökken, a fogyasztás 3%-kal (1,43 Mt-ra) nő. Hollandiában 7%-os csökkenés, a fogyasztás kismértékű emelkedése várható. Némi termelésnövekedés várható Belgiumban és Írországban 1998-ban, és Dániában, Görögországban és Finnországban 1999-ben.
Az Európai Bizottság szakemberei szerint a termelés normális szintre emelkedhet 2001-re.
A legnagyobb árat a betegség kapcsán a ma is kissé arisztokratikusan távolságtartó Egyesült Királyság fizette az EU Bizottság intézkedései, a kényszervágások és a levágott állatok megsemmisítése folytán.
- Hogyan áll a magyar állategészségügy és hogyan viszonyul a mi szabályozásunk az Európai Unióéhoz, kérdeztem dr. Németh Antalt, az FM Állat-egészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Főosztályának vezetőjét.
- Nálunk nincs kergemarhakór. Állat-egészségügyi intézkedéseink rendkívül szigorúak, s igen nagy figyelmet fordítunk a megelőzésre is. Merem állítani, hogy a hazai állat-egészségügyi szabályozás számos területen nemhogy EU-konform, de sok tekintetben szigorúbb és előremutatóbb, mint néhány uniós országban. A BSE betegség ügyében szintén rendkívül óvatosak vagyunk. Noha nincs ilyen megbetegedés az országban, minden idegrendszeri tüneteket mutatott, elhullott állatot boncolunk és megállapítjuk a betegség okát. Az ésszerűség határain belül már jó előre számos intézkedést tettünk.
A szarvasmarha-leukózistól való mentesítési programunk ugyan önkéntes volt, mégis mindazok a tenyésztők megvalósították, akik távlatokban gondolkodtak és állatot akartak exportálni, illetve magasabb színvonalon tenyészteni. Most van folyamatban az Akadémia által is szorgalmazott mentesítési programunk a sertés Aujeszky-betegségtől. Ez még több EU-országban is újdonság. Mi azonban tudjuk, hogy az Egyesült Államok 2000-re tervezi, hogy Amerika-szerte megoldja az Aujeszky-betegségtől való mentesítést és csak olyan államoknak lesznek esélyei akár EU vagy más országokba szállítani, amelyekben a sertésállomány mentes az Aujeszky-betegségtől. Ezt országosan 1 milliárd forintból meg lehet oldani.
- Visszatérve a BSE-re, bizonyos ellentmondás mutatkozik. Ha ugyanis ez a betegség valóban 1992-ben tetőzött a szigetországban, miképpen lehet, hogy 5 esztendővel később, 1997-ben akarta az Európai Bizottság meghozni azokat az intézkedéseket, amelyek szerint az egy évesnél idősebb szarvasmarhák fejének és gerincoszlopának eladása tilos. Ehhez viszont a korábbinál még szigorúbb vágási technológiát kellett volna bevezetni. Mi erről az Ön véleménye?
- Való igaz, hogy a megszorító intézkedéseket az Unió Bizottsága elsősorban a szarvasmarhára hozta, a juhra, a kecskére nem, holott a BSE rájuk nézve is veszélyes. Nem egyszer a kereskedelmi megszorító intézkedések állat-egészségügyi köntösben jelennek meg. Példa erre az Olaszországba irányuló nyúlexportunk. Az olasz felvásárlók esetenként állat-egészségügyi problémákra hivatkozva állnak el az átvételtől, holott valójában azért teszik, mert a hazai árnál jóval olcsóbban szerzik be a nyulat a franciáktól. És ez az igazi ok. Ennek ellenére érdemes még tovább finomítani, tökéletesíteni állat-egészségügyi rendszerünket. Ha lehet, elébe kell menni az ilyen problémáknak, hogy elkerüljük a hasonló eseteket. Egyúttal az árakat úgy kell(ene) kialakítanunk, hogy állják a versenyt.
- Hogyan állunk a vágóhidak, húsüzemek higiéniás viszonyaival?
- Azok az országok, ahova rendszeresen szállítunk, saját embereikkel, szakértőikkel ellenőriztetik azokat a vágóhidakat, amelyeket ők jelölnek ki. Figyelmük kiterjed az állattartási viszonyokra, takarmányozásra is, megismerik a tenyésztőt. A külföldi ellenőröket az esetek egy részében a magyar fél fizeti!
- Van-e, lesz-e jelentősége az ún. biohúsnak?
- Kétségtelen tény, hogy a kíméletes állattartás egyúttal az állatok komfortérzését növeli, és közvetve javítja az ily módon tartott állatok húsának élvezeti értékét. A biohústermelés drága. Antibiotikumot nem kaphatnak ezek az állatok. Az állatvédelmi törvény megszületésével a libatömés gépi, kíméletlen módjairól egyszer és mindenkorra le kellett mondanunk. Csakúgy, mint a tollfosztás kíméletlen módszeréről, amikor a pihe nyerése végett véresre tépték a libát. Az érett toll kitépését nem kifogásolhatják az állatvédők sem, mert az nem okoz az állatnak fájdalmat. A természetes körülmények között tartott állattoknak nagyobb az élet- és mozgásterük, ezért biológiai teljesítőképességük is nő, húsuk, tojásuk, tejük élvezeti értéke javul.
- Az uniós csatlakozásra való felkészülés milyen konkrét feladatokat ró az állategészségügyre és az élelmiszerellenőrzésre?
- Mint már korábban említettem, állat-egészségügyi szabályozásunk számos uniós országénál már ma is szigorúbb. Ha rangsorolni akarnám Magyarországot, ebben a tekintetben előkelő helyen vagyunk. Egyedül Franciaország és Németország előz meg bennünket. A jogharmonizáció folyamatosan valósul meg a felkészülés éveiben. Igazgatási finomítások vannak folyamatban, vagy például az állat-egészségügyi bizonyítványok formai követelményeinek egyeztetése. A juh, szarvasmarha, kecske spermájának leptospirózis-mentességét mi megoldottuk. Az EU szabályozás csak az antibiotikumos kezelést írja elő. Nálunk nem fordul elő ez a betegség, ennek ellenére elképzelhető, hogy csatlakozásunk után nekünk is kezelnünk kell majd a spermát. Egyébként, ha az EU-ban bármilyen állat-egészségügyi intézkedést hoznak, mi nem sietünk annak rögtöni bevezetésével Magyarországon. Előbb megvárjuk, kivárjuk az intézkedések hatását.
Érdekeinket a lehető legnagyobb mértékben szem előtt tartjuk. Merem állítani, hogy például a BSE esetében a mi szabályozásunk sokkal szigorúbb, mint az Unió belső szabályozása. Például spermát (szarvasmarha, juh, kecske) az Egyesült Királyságból egyáltalán nem hozunk be. Franciaországból, Hollandiából behozott élő állatot - éppen a BSE esetek előfordulása miatt ezekben az országokban - jelenleg két éven át forgalmi korlátozás alatt tartjuk. Ez annyit jelent, hogy nem lehet eladni, kivinni az országból, sőt még legeltetni is csak elkülönítve szabad.
- Mennyire lesz szabad mozgásterünk csatlakozásunk után?
- Ha majd tagok leszünk, akkor is nyílik lehetőségünk arra, hogy az Uniótól eltérő intézkedéseket vezessünk be, vagy tartsunk be, hiszen magán az Unión belül is meglehetős különbségek vannak az állat-egészségügyi szabályozás területén. Az egyes tagországoknak módjuk van most és a jövőben is az eltérő szabályozásra. Az import állatok tekintetében meg fogjuk őrizni a jelenlegi, rendkívül szigorú ellenőrzést. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a kétirányú kereskedelmi forgalom, különösen élelmiszerek esetében a kölcsönös bizalomra épül. Ezért szorgalmaznunk kell a kölcsönös, bizalmat építő lépéseket. Amit számon kérhetnek tőlünk, az a jó statisztikai nyilvántartás, amely feltételezi, a megbízható adatszolgáltatást, sőt anélkül meg sem valósulhat. Az állattartóknak tudniuk kell, hogy csak a valós termelési adatok alapján lehet majd EU-támogatáshoz jutni, de abban is biztosnak kell lenniük, hogy ebben az országban soha nem ismétlődhet meg a "padláslesöprés", tehát nincs miért eltitkolni a valós adatokat.
Nem értek egyet azokkal, akik az uniós csatlakozás kapcsán nemzeti tragédiát, kistermelők tömeges tönkremenetelét, a vidék leszakadását emlegetik. Mi még nem vagyunk EU-tagok. A felkészülésre bő négy év áll rendelkezésre.
- Köszönöm a tájékoztatást.