EU agrárium és piacszabályozás

Világgazdaság összefoglaló

2000 után - csakúgy, mint most - az EU regionális fejlesztési támogatásainak mintegy kétharmada jut az 1. számú támogatási célra, azaz az uniós átlag 75 százalékánál alacsonyabb GDP-jű térségek felhozatalára. Mivel azonban egyes régiók (elsősorban Írországban, Skóciában és Spanyolországban) gazdasági fejlődésüknek és az elbírálás szigorításának köszönhetően többé nem lesznek jogosultak a brüsszeli segélyekre, az ezredforduló után is támogatandó térségek a mostaninál több pénzre számíthatnak - írja a Die Presse.

A brüsszeli bizottság nemrég ismertté vált javaslata (amely egyelőre hallgat a többi támogatási forma változásának részleteiről) a tizenötök teljes bruttó hazai termékének 0,46 százalékában határozza meg az 1. számú támogatási célterületnek juttatandó forrásokat.

A bécsi lap hozzáteszi: a kezdeti viták után most már biztosnak látszik, hogy a legszegényebb osztrák tartomány, Burgenland az 1. számú támogatási kategóriában marad. Ez annál is fontosabb, hiszen Brüsszel visszautasította a Bécs által a határ menti térségek támogatására szorgalmazott speciális pénzalap gondolatát. Mostanra azonban eldőlt, hogy a hazánkkal szomszédos tartomány nemhogy a mainál kevesebb, de éppen hogy több közösségi pénzre számíthat - jelenti nem kis megelégedéssel a Die Presse.

A tudományos véleményt követve a Bizottság javasolta az illetékes hatóságoknak négy termék piaci forgalomba hozatalra való bejegyzését, a következő megszorításokkal:

A tagállamok felelős illetékes hatósága, amelyben a termékek első bejegyzése megtörténik, a bizottsági határozatok hatályba lépését követően engedélyezi a termékek piaci forgalmazását.

1998. február 10-én a Tudományos Növénytermesztési Bizottság elfogadta a felkért független szakértő tanács véleményét a négy genetikailag módosított termékkel kapcsolatban.

A tudományos véleményekre tekintettel a Bizottság felterjesztette a javaslatait a Szabályozási Bizottsághoz 90/220 EK irányelv értelmében a négy termék piaci forgalomba hozatalára, az eladók által javasolt felhasználási korlátozásokkal.

Az AgrEvo svéd repce esetében a Tudományos Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincs olyan bizonyíték, amely jelezné annak valószínűségét, hogy a glufozináttűrő, genetikailag módosított olajrepce káros hatással lenne az emberi és állati egészségre, illetve a környezetre.

Az AgrEvo kukorica esetében a Tudományos Bizottság szintén arra a következtetésre jutott, hogy nincs olyan bizonyíték, amely jelezné annak valószínűségét, hogy a kukorica káros hatással lenne az emberi vagy állati egészségre, illetve a környezetre.

A Monsanto kukorica esetében a Tudományos Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kérdéses kukorica termesztésénél, importálásánál vagy feldolgozásánál nincs valószínűsége, hogy káros hatással lenne az emberi és állati egészségre, illetve a környezetre. De a Tudományos Bizottság véleménye szerint az eladó által javasolt kockázati ellenőrzési stratégiának - aminek az a célja, hogy a rovarkártevőkben az ellenállás kialakulásának valószínűségét késleltesse és csökkentse - megfelelő feltételeket kell teremteni. A Bizottságot pedig folyamatosan tájékoztatni kell az alkalmazott ellenőrző program előrehaladásáról.

A Novartis kukorica esetében a Tudományos Bizottság úgy véli, hogy az importált magvak éppen olyan biztonságosak, mint a genetikailag nem kezelt növények magjai.

Nem értenek egyet a kerületi parasztszövetségek azzal a rendelettervezettel sem, amely előírná a növény-védelem szabályait. Az eltérő időjárási és helyi feltételek miatt nem fogadható el az egységes szabályozás. A szak-tudásukat igazolni tudó gazdák képesek a környezetvédelmi és egészségügyi követelményeknek megfelelő növény-védelemre. A szakismeret és a kémiai eszközök folyamatos bővülése következtében a növényvédelmi gyakorlat is folyton változik.

Egyes csoportok szerint az ökogazdálkodás mindenre gyógyír. Valójában azonban a biotermékek túlsúlya a mezőgazdaságban nemigen valósítható meg, mivel az élelmiszerek töredékét teszik ki csupán. A szakemberek, akik a termelési módszerekről döntenek egyben vállalkozók; kockázatot vállalnak és tevékenységükért hasznot remélnek. A növekvő környezetvédelmi követelmények és a biotermékek iránt tapasztalható fogyasztói igények a hagyományos termékpiac és forgalmazás rendjét nem boríthatják fel. A termékeknek elsősorban a világpiac áraival és minőségével kell versenyezniük.

Az elnökhelyettes a német sütőipar jó hagyományait említette, mint például azt, hogy a nemesítés és a termelési eljárások összehangolásával megtermelt gabonából megfelelő minőségű termékeket állítottak elő. A nemesítésbe visszavonhatatlanul bevonul a biotechnológia. Az alkalmazás módjára, az esetleges kockázatok kivédésére a tudománynak kell a határt megszabnia.

A Bizottság reformjavaslatai újabb kihívást adnak. Az európai mező-gazdaság társadalmi felelősséget is vállal. Belterjes termelése ellenére is környezetbarát, jó minőségű, megbízható termékekkel látja el a fogyasztókat. Korszerűsítve, megfelelő gazdasági szabályozással a falusi életkörülmények javítását és a vidék népességének megtartását szavatolja.

Már a Közös Piac feltételként szabta meg azonos minőségi normák betartását a kertészeti termékek esetében is. Az eddigi EU előírások sok esetben enyhébbek voltak, mint a német szabványok, ezért Németország új jellemzők bevezetését javasolja, így: fajtaegyöntetűség; biztonságos, tiszta és fajtaazonos vetőmag; a betegségmentességnek magában kell foglalnia a vírusmentességet is.

Kötelezővé kell tenni a szaporító-anyag és az anyatelepek folytonos vírustesztelését, szükség esetén a növények hőterápiás kezelését. Megfontolandó, hogy az anyanövényeket

a fonálféreg-veszély elkerülése érdekében konténerben és izolációs házban tartsák. Az előírásokat importáruk esetében szigorúbban kell ellenőrizni. A jövőben a növény egészségi állapotának és a minőségnek összhangban kell lennie egymással.

A cigarettareklámok nagy részét - köztük az óriásplakátokat - három éven belül betiltják. Az írott sajtóban további egy évig nyílik mód a hirdetések meg-jelentetésére. Hazánk EU-csatlakozásakor a reklámozással kapcsolatos jogszabályokat is alkalmaznunk kell majd. Jelenleg a tavaly szeptemberben elfogadott reklámtörvény rendelkezései az irányadók. Eszerint Magyarországon tilos a dohánytermékek reklámja az elektronikus sajtóban. Az újságok közölhetnek dohányreklámokat a címoldal kivételével, ha a lap nem főleg fiatalkorúaknak szól. (Kérdés, hogy ezt miként döntik el! A Szerk.)

Az új EU irányelvet a tagállamoknak a hatályba lépést követően három éven belül át kell venniük. Adhatnak azonban további egy év haladékot az írott sajtóban megjelenő dohány-reklámoknak. A védnökséget illetően további engedmények adhatók, viszont a tagállamok jóval szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.

A dohánytermékek kátránytartalmára vonatkozó EU irányelveket már átvettük a magyar jogrendbe. A 36/1996. (XII. 11.) FM-NM-IKIM számú együttes rendelet határozza meg a dohánytermékek előállításának, forgalmazásának és ellenőrzésének rendjét Magyarországon.

A cigaretták kátránytartalmának csökkentését a rendelet négy lépcsőben, 2006-ig fokozatosan írja elő. Ezt az ütemezést, amely az EU-szabályozásnál lassabb alkalmazkodást tesz lehetővé, Görögországnak engedélyezték. Remélhetőleg lehetőségünk lesz ezt az időzítést követni tagságunk után is.

Az Állami Dohányvállalat átalakult Román Dohány elnevezéssel magánvállalattá, illetve részvénytársasággá. Egyelőre az összes részvény - 83,5 milliárd lei értékben - állami tulajdon, de mód nyílik arra, hogy bárki vásárolhasson belőlük.