Az európai integráció esélye történelmileg is kivételes horderejű folyamatok távlatait villantja fel. Az európai csatlakozás a társadalom és a gazdaság egészét átformálja. Ennek főbb tényezői a nemzetközi gazdasági folyamatokba történő szervesebb illeszkedés, s az abból fakadó ésszerűbb gazdálkodás, a hátrányos megkülönböztetések megszűnése, a külföldi tudás, technika, tőke minden korábbit meghaladó mértékű beáramlása és a gazdaság modernizálódása.
A magyar integrációs szándékok realizálásának egyik alapvető feltétele az európai irányzatok folyamatos követése, az azokhoz való alkalmazkodás. Az Európai Unió integrációs folyamatai - amelyek immár hosszabb ideje magas fejlettségi szintet képviselnek - irányítottan és összehangoltan haladtak és haladnak előre. A legfontosabb hazai feladat: a csatlakozás küszöbére a magyar agrárgazdaság olyan állapotba kerüljön, hogy az Unión belül a nemzeti agrárpolitika döntési szabadságának korlátozása idején erős, versenyképes, a követelményekre rugalmasan és sikeresen reagálni képes legyen.
A belépésre való felkészülés jegyében kiemelt feladat az agrárgazdaság jogi és intézményi összehangolásának (harmonizációjának) véghezvitele, az agrárpolitika EU-konform átalakítása. Az agrárgazdaság tevékenységét szabályozó magyar joganyagra általánosságban jellemző lesz, hogy rövid időn belül már csak olyan jogszabályokból áll, amelyeket 1990 után alkottunk. Ezek a jogszabályok részben szó szerint azonosak az EU-jogszabályokkal, részben pedig szellemükben, kihatásaikban hasonlóak.
Elkészítettük a magyar agrárgazdaság EU-csatlakozási stratégiáját. A csatlakozás nagy kihívás a magyar gazdaság egésze, ezen belül pedig különösen az agrárágazat számára. Hazánk mezőgazdasága és élelmiszeripara összességében várhatóan meg fogja állni a helyét az Unión belül. A magyar mezőgazdaság nem lesz akadálya az ország harmonikus EU integrálódásának.
A jelentősége miatt hangsúlyozzuk, hogy a magyar agrárgazdaság érdeke a mielőbbi, lehetőleg teljes körű csatlakozás, minél szűkebb körű és minél rövidebb időtartamú eltérésekkel. Célunk, hogy agrárgazdaságunk képes legyen az egységes piacba történő teljes körű bekapcsolódással járó követelmények teljesítésére. Igényünk, hogy a magyar agrárágazatra háruló kötelezettségek és a bennünket megillető jogok összhangban legyenek egymással.
A tárgyalások ideje alatt is tovább finomítjuk a csatlakozási stratégiánkat és folytatjuk a jogharmonizációs és intézményfejlesztési munkánkat.
Csatlakozási törekvéseinkhez fontos útmutató az EU Bizottságnak 1997. július 16-án közzétett AGENDA 2000 elnevezésű közleménye. Számunkra a legérdekesebb része az anyagnak a kibővüléssel kapcsolatos bizottsági álláspont. Elmondhatjuk, hogy hazánk a vizsgált szempontok alapján jó minősítést kapott.
A mezőgazdaság - a Bizottság értékelése szerint - nem szerepel Magyarországon a három leginkább problémásnak tekintett terület között. Azonban a mezőgazdasággal foglalkozó részben a Bizottság középtávon további erősítést javasol: az állat- és növényegészségügy és a magyar agrárgazdaság intézményrendszerének fejlesztése területén annak érdekében, hogy képesek legyünk alkalmazni a KAP (Közös Agrárpolitika) eszközeit, és harmadik feladatként az élelmiszeripar versenyképességének javítását.
A magyar EU-tagság lehetőség, de kihívás is. Sikere azon múlik majd, hogy a magyar agrárgazdaság mennyire készül föl az egységes piaci verseny új környezetére. A lehető legeredményesebb felkészülés érdekében végezzük a munkánkat.
Az előadások sorát az EU Közös Agrárpolitikájáról tartott ismertetés nyitotta, melyben szó volt a KAP döntési folyamatairól, célkitűzéseiről, eszközeiről, árpolitikájáról és támogatási lehetőségeiről. A tervezett reformokról, illetve az AGENDA 2000 hatásairól is hallhattunk osztrák tapasztalatokat. A mezőgazdaságban egyes területeken (tej, marha, kultúrnövények) várható az intervenciós árak csökkenése. Nagyobb hangsúlyt kapnak a környezeti és vidékfejlesztési programok.
A belépéssel kapcsolatos stratégiákkal folytatódott a tanácskozás, melynek keretében a csatlakozáshoz szükséges pénzügyi és jogi eszközök taglalásán kívül a már általunk ismert módszerről - azaz a joganyag átvételéről, a szakemberképzésről és a vállalatok rendszerben történő igazgatásáról - is szó esett, kiemelve az osztrák tapasztalatokat.
Érdekes előadás hangzott el az élelmiszeripar integrációjának folyamatáról osztrák példán keresztül. Az előadó rövid történelmi ismertetés után rátért az uniós csatlakozással kapcsolatos nehézségekre, mint például az árak számottevő csökkenésére, amely főleg a feldolgozóiparnak okozott nehézséget. Különösen próbára tette az átmenet a malom, a cukor-, a tej és a húsipart, ahol kvóták léptek érvénybe.
A teljesen új statisztikai rendszer bevezetése szintén nehézségeket támasztott és késleltetőleg hatott. Az agrárkülkereskedelemben bekövetkezett változások során az EU-val szembeni mérleg növekvő hiányt (deficitet) mutatott, míg a harmadik országokkal szembeni külkereskedelmi hiány számottevően csökkent. A feldolgozott (Non Annex II) termékeknél kis mértékű deficitnövekedés volt megfigyelhető. A változások hatására az élelmiszeriparban jól érzékelhető centralizáció ment végbe.
A legtöbb tanulság - számunkra - a burgenlandi agrártanács felelősének előadásából a struktúrapolitikáról és annak hatásairól vonható le. Az EU mércével mérve elmaradottabb burgenlandi térség fejlesztésénél előnyt élveznek az infrastrukturális beruházások az elmaradottabb régiók jogcímén kiutalt támogatások, a feldolgozási - és értékesítési intézmények támogatása és új lehetőségként a projekttámogatás. Továbbra is fontos szerepet tölt be a környezetbarát módszerek alkalmazásának és az ezzel kapcsolatos képzéseknek a támogatása, valamint az erdősítés, és a turizmus. Ismertették a kérvényezés módját és a helyes alkalmazás ellenőrzésének kérdését is.
Állat-egészségügyi kérdésekkel foglalkozott az utolsó előadás. Az előadó vázolta az EU-n belüli döntési folyamatokat, a horizontális és vertikális előírásokról, a vágóhídakról és az élelmiszerek vizsgálatáról, az állatbetegségek leküzdéséről, a belső döntés betartásáról, és a zárolt zónák ellenőrzéséről, a vágóáru vizsgálatának problémájáról is ejtett szót, többek között.
A francia szakértő előadást tartott az FM-ben a munkacsoport tagjai és meghívott vendégek számára az "AGENDA 2000 reformjavaslatai a gabona, olajnövény és fehérjenövény ágazatokban" címmel.
A Bizottságnak a szántóföldi növénytermesztési ágazatot érintő javaslatait és azok hátterét a következőkben foglalta össze az előadó:
A Közös Agrárpolitika változatlanul hagyása mellett, a 17,5%-os ugaroltatással és 0,1 t/ha évenkénti termelésnövekedéssel számolva rövid időn belül ismét óriási raktárkészletek halmozódnának fel az EU-ban (80 millió tonna, amelyből 50 millió intervenciós készlet).
Ennek elkerülésére két lehetséges megoldás kínálkozik. Elsőként a kínálati oldal szabályozása, másodsorban az árak csökkentése, ami lehetővé tenné a feleslegek exportálását kevesebb támogatással a keresleti világpiacra.
A fentiek kivitelezésére a következő eszközöket javasolja a Bizottság:
A korlátozás tehát a gazdaság típusától (egyéni gazdálkodó, nagyüzem stb.) és működési jellegétől függetlenül csak ebben a degresszivitásban fog megnyilvánulni. Kérdésünkre külön megerősítette az előadó, hogy EU-szinten csak ilyen támogatási korlátozás bevezetését tervezik.
A tagországok ugyanakkor lehetőségek kapnak arra, hogy az úgynevezett moduláció keretében saját országukon belül differenciáljanak az egyes gazdaságtípusok támogatásában. A tervek szerint az EU által utalt mezőgazdasági támogatásoknak mintegy 20%-át differenciálhatják a tagországok saját kedvezményezési rendszerüknek megfelelően. Így például a támogatásnak ez a része a gazdaságban foglalkoztatottak számának függvényében, illetve egyéb feltételek alapján változtatható.
Metrich asszony véleménye szerint az általános irányvonalat ugyan már elfogadták, de a megvalósuló reformok eltérhetnek a javaslat elemeitől. Franciaország különösen aggódik a termelői ár és jövedelemviszonyok alakulásával kapcsolatban. Az ár- és hozam-előrejelzéseket túlzottan optimistának tartják és hiányolják az új rendszerből a megbízható biztonsági hálót.
A francia vendég nagysikerű előadása után kétnapos vidéki utat szerveztünk. Ennek során bemutattuk a magyar olajnövény- és fehérjenövény-termesztésben, a kutatásban és fejlesztésben kiemelt szerepet játszó Bólyi Mg. Rt.-t és a Bácsalmási Agráripari Rt.-t. Látva a gazdaságok magas színvonalú szakmai munkáját és az elért kiváló eredményeket, Metrich asszony őszinte elismerését fejezte ki. A magyar mezőgazdaság gondjainak és - a csatlakozásra való felkészülés során előttünk álló - feladatoknak ismeretében jó volt megismertetni néhány olyan területet, amely az EU számára is példaértékű lehet.
A konferencia legfontosabb témakörei voltak:
- az élelmiszerminőségi és élelmiszerbiztonsági követelmények magas szintű megvalósítása,
- a közösségi joganyag átvételét elősegítő csatlakozás előtti stratégiák,
- a mezőgazdaságot érintő, közeljövőben sorra kerülő WTO tárgyalások,
- a természeti értékek megőrzését szolgáló gazdaságilag, ökológiailag és társadalmilag fenntartható mezőgazdaság szerepe,
- az európai régió józan erdészeti és halászati politikájának szükségessége,
- együttműködés mind helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi szinten,
- a tapasztalatcsere fontossága az átmeneti szakaszok nehézségeinek leküzdésében.
Franz Fischler "Az Európai Unió kibővítése és a Közös Agrárpolitika reformja" címmel elhangzott előadásában többek között kiemelte, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdésekor alkalmazott differenciálás (5+1ország) semmiképpen sem jelenti a többiek negatív megkülönböztetését. Térségünk államai EU csatlakozásának segítésére 2000-től előirányzott, évi összesen 3 milliárd ECU (ebből 500 millió ECU a mezőgazdaságra) támogatási előnyt élvez a vidékfejlesztés. Az egyes programok vizsgálatánál és engedélyezésénél az a legfőbb alapelv, hogy az adott program a közösségi agrárpolitikával összhangban álljon, és ne teremtsen többlet kínálatot az érzékeny termékekből. A legfőbb támogatott területek: a minőség és higiénia javítása, az állategészségügy és az élelmiszeripar korszerűsítése, továbbá a táj sajátosságainak megfelelő, összehangolt, ún. "régió-specifikus integrált vidékfejlesztés". Végezetül kifejtette, hogy ágazatról ágazatra és intézkedésről intézkedésre vizsgálni fogják, hogy kell-e, és ha igen, milyen hosszú átmeneti idő az új belépők részére.
A FAO főigazgatójával aláírt megállapodás a szervezettel meglévő kapcsolat fontos új állomása. A korábbi OECD tagságunk, majd az EU csatlakozási tárgyalások megkezdése új minőségű kapcsolat a FAO együttműködésben is. Ma már rendszeresen részt veszünk az OECD országok FAO képviselői csoportjának munkájában és ennek révén az egyes irányítói testületek tevékenységének meghatározásában. Időközönként meghívást kapunk a római FAO Központba az EU országok képviselőinek megbeszéléseire is. A FAO-val való együttműködés új formája hozzájárulásunk a szervezet segélyezési letéti alapjaihoz (Trust Funds). Ez a FAO alap az adományozó országokból befizetett támogatás. A Tallinban aláírt megállapodás értelmében a Magyar Köztársaság Kormánya 20 millió Ft-ot helyez letétbe a Magyar Államkincstárnál vezetett számlán abból a célból, hogy támogassa magyar szakértőknek a FAO programokban eddiginél tevékenyebb részvételét.
Kritikusan tárgyalták meg a konferencián a FAO 1996-97-re vonatkozó közreműködését a tájegységekben (régiók). Megerősítették azt a már korábban is kialakított álláspontot, hogy a régió élelmiszer-hiányos országaiban folytatni kell az élelmiszerbiztonsági különleges programot. Felmerült a FAO regionális költségvetésének kérdése is, különös tekintettel az egyes tagországok részéről befizetett és ide visszajuttatott anyagi források nagyságára, viszonyára. Ez a téma igen élénk vitát váltott ki. A FAO titkárságának állítása szerint ilyen számadat nem áll rendelkezésre, sőt ilyen információ kiadására csupán a FAO Konferencia jogosult.
Magyar vonatkozású hír, hogy a régió képviseletével a Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatások Konzultatív Csoportjába (CGIAR) dr. Balázs Ervint bízták meg 1999-2002 között. Erre a képviseletre a FAO Európai Regionális Hivatalának felkérése alapján, az FM Műszaki Fejlesztési, Kutatási, Tudományos Főosztályának egyetértésével kérték föl dr. Balázs Ervint.
A FAO 22. Regionális Konferenciájának helyszíne még nem dőlt el, a hírek szerint Belgium fontolgatja a megrendezést.
A konferencia plenáris üléssel kezdődött, a vita a délután folyamán szekcióüléseken folytatódott. A színvonalas rendezvény fényét emelte, hogy neves külföldi előadók is megszólaltak. Különösen emlékezetes volt Richard E. Quandt professzor (Princeton University, USA) előadása, amelyben a modern és a neoklasszikus mikroökonómia összehasonlítását elemezte. Igen biztató volt a magyar közönség számára Barra O' Cinnéide professzor (University of Limerick, Írország) előadása, aki Írország példáján mutatta be, hogy az EU Kohéziós Alapja, valamint a strukturális politikák révén hogyan emelkedett Írország az EU legszegényebb tagállamáról mára az EU-átlagnál is jobb gazdasági helyzetbe. Mindazonáltal óvta a magyarokat attól, hogy az EU-csatlakozás pillanatától már várják a gazdasági javulást, hiszen Írországban is 25 év telt el, amíg ezt az eredményt elérték.
A magyar előadók sorát Székely Csaba professzor, a GATE rektora nyitotta meg, aki a magyar agrárvállalkozások szerkezeti átalakulását az EU-csatlakozás szemszögéből világította meg. Varga Gyula professzor, az AKII igazgatóhelyettese pontokba foglalta azokat az alapvető kérdéseket, amelyek véleménye szerint az EU-tárgyalásokon hangsúlyosan fognak felvetődni, és amelyekben a magyar álláspont érvényesítése alapvető érdekünk.
A plenáris ülés végén kiosztották a diplomákat azoknak a hallgatóknak, akik a GATE és a Cornell Egyetem közös képzésén szerezték meg szakmérnöki képesítésüket.
A két szekció közül az első a mezőgazdaság üzemszerkezetével, a vidékfejlesztés problémáival és a szaktanácsadással foglalkozott, a második pedig az élelmiszertermelés különböző kapcsolatainak elemzésével.
Mint az ülésen elhangzott, a konferencia a GATE Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának egyik legjelentősebb ez évi rendezvénye volt. A szép számban megjelent, az agrárgazdasági kutatást, oktatást és a közigazgatást képviselő hallgatóság a legújabb nézeteket és következtetéseket ismerhette meg, amelyeket az előadók az EU-csatlakozásra készülő élelmiszer-gazdaság elemzése során levontak.
A megnyitó előadásában Láng István akadémikus, az AGRO-QUALITÁS 21" elnevezésű kutatási program vezetője áttekintést adott a stratégiai program helyzetéről. Kiemelte, hogy a magyar agrárgazdaság EU igényekhez való igazításának első lépése az EU jogszabályainak átvétele és alkalmazása. A végtermék minősége a versenyképesség alapja, de emellett az egész termesztési folyamat minőségbiztosítása is szükséges, a környezeti igények összekapcsolásával. Az intézmény és eszközrendszer átalakításával is a minőség biztosítását kell szolgálni.
Az EU intézmény és eszközrendszerét Fehér István, az FM kabinetiroda vezetője és Bánáti Diána, az FM EU Munkacsoport titkára ismertette.
Ezt követően a hazai minőségért felelős intézmények vezetői Sas Barnabás, az Országos Élelmiszervizsgáló Intézet igazgatója, Neszmélyi Károly, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet főigazgatója, PálmaiOttó, a Fehérvári Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás igazgatója ismertették a minőségellenőrzés és minőségszabályozás EU-nak megfelelő átalakításának eddig megvalósított, illetve folyamatban lévő feladatait.
Tomcsányi Pál, az OMMI kutató professzora "A piac, a hasznosság és a minőségi agrárfejlődés eszközrendszeréről, Gaál Béla, az FM Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum Kht. igazgatója, a kiemelkedő minőség jelölésére bevezetett hazai élelmiszer védjegy szerepéről tartott előadást.
Róna-Tas András, az Akkreditálási Bizottság elnöke, a magyar felső oktatási intézmények akkreditálási lehetőségeit, illetve folyamatát, majd Sárközy Péter a biogazdálkodás hazai szabályozását ismertette, illetve a minőség iránti fokozódó igény miatt a biogazdálkodás folyamatosan növekvő jelentőségét hangsúlyozta.
Az előadásokból egyértelműen kitűnt, amit a vita is alátámasztott, hogy az EU-hoz való csatlakozásunk és versenyképességünk biztosítéka a termékeink kiváló minősége.