EU agrárium és piacszabályozás

AGENDA 2000,

az EU közös agrárpolitikájának tervezett reformja

Földművelésügyi Minisztérium az FM-EU integrációs sorozatának 18. füzetében kiadta a reform teljes szövegét. Az anyag az érdeklődők rendelkezésére áll. Lapunkban csupán kivonatot készítettünk a reform lényegét érintő legfontosabb határozatokról. Az alábbi cikkben ismertettek az AGENDA 2000-nek az 1997. július 16-án megjelent változatán alapulnak. A brüsszeli Bizottság 1998. március 18-án megjelentetett egy újabb változatot, amely azonban csak néhány helyen módosult. A javaslatnak az EU Miniszteri Tanácsa általi jóváhagyása 1999. I. felében várható.

Az európai mezőgazdaság jövője

A Közös Agrárpolitika (KAP) igyekezett a mindenkori változásokhoz rugalmasan alkalmazkodni. Kezdetben a Római Szerződés 39. cikkelye került a figyelem középpontjába, később bizonyos mennyiségi korlátozásokat kellett bevezetni a túltermelés megakadályozása végett. Ennek fejében mérsékelték az intézményes árakat és kárpótló (kompenzációs) összegeket fizettek ki. Lényegében ez volt a KAP (Common Agricultural Policy = Közös Agrárpolitika) reform, amelyet legújabban az AGENDA 2000 összeállításban foglaltak össze.

A reform szükségessége

A nemzetközi előjelzések szerint kereslet- és árnövekedés várható a mezőgazdasági termékek piacain. Az EU jelenlegi árszintje azonban magas ahhoz, hogy alkalmazkodjék a kedvező világjelenségekhez. Az ellentéteket a KAP sem tudta kiküszöbölni. A támogatások egyenlőtlen elosztása révén egyes, gyengébb tájegységek nem győzték a versenyt, más területek viszont túlzottan belterjes módszerekre tértek át. Ezek azonban már a környezetet is károsították, egyúttal hozzájárultak bizonyos állatbetegségek terjedéséhez.

A KAP reformja - több okból - felújításra szorul. Az egyik ok, hogy az eredetileg 6, majd 15 állam viszonyai rendkívül eltérők. Az eltérések tovább erősödnek, amint újabb tagokkal bővül a közösség. Ezért elkerülhetetlen a piacszabályozási és egyszerűsítési intézkedések meghozatala.

Ugyancsak fel kell készülnie az Uniónak a nemzetközi megállapodások (elsősorban a WTO, a világkereskedelmi szervezet) határozatainak érvényesítésére.

Ennek megfelelően az EU Bizottsága elfogadta a következő irányelveket:

1. a folyamatos versenyképességet árcsökkentésekkel kell fenntartani,
2. a feladatok, funkciók megosztása a tagállamok és Brüsszel között elkerülhetetlenek.
Így - többek között - a kompenzációkat részben "nemzeti boríték" formájában osztják szét a FEOGA Szavatossági (Garanciális) Részlegéből, az országos termelés nagyságához mérten. Minden állam maga határozhatja meg az összeg belső felosztását, maga alakíthatja ki az egyensúlyt a belterjes és külterjes termelés között. Különös gondot kell ennek során a vidékfejlesztésre fordítani. Az EU-ban régen rögzített alapelv szerint a mezőgazdaságnak a termeléssel karöltve meg kell őriznie a táj eredeti, természeti arculatát és a lehetőségekhez képest helyben kell tartania a falusi lakosságot, kellő foglalkoztatással és keresettel.

mi a részleteket illeti, egyebek mellett a legeltetéses marhatartás fejlesztését szorgalmazzák, ugyancsak emelik a tejkvóták (keretek) engedélyezett mennyiségét, különösen a hegyvidéki és a kezdő állattartók részére.

Külön szabályozzák a borforgalmazást: az erről szóló javaslatot 1998 júniusáig terjesztik be.

 
A mezőgazdasági modell

A cél, hogy az összeurópai viszonyoknak megfelelő körülményeket alakítsanak ki. A főbb elemek:

 Változnak az AGENDA 2000-ben megfogalmazott irányelvek a gabona, az olajnövények, a fehérjenövények felvásárlásáról megfelelő áron, azaz intervenciójáról. A gabonára adható intervenciós ár a jövőben kb. 20%-kal csökken, egyszersmind meghatározott minőségi követelményekhez kötődik. A gabonafélékért adható közvetlen kifizetés pl. 54 helyett 66 ECU/t lesz; hasonló a helyzet az olajnövényekkel. (A durumbúzára vonatkozó rendelkezések változatlanok maradnak.) A fehérjenövények további 6,5 ECU/t közvetlen támogatásban részesülnek. (Ez annyit jelent, hogy a jelenlegi 78,49-ről 72,5 ECU/t lesz az intervenciós támogatás.)

A kötelező ugaroltatás megmarad, de hatásosságát javítani kell. A közösségi szántóterület 10%-ára terjedhet ki a kötelező ugaroltatás a tagállamok meghatározta feltételekkel. A hektáronkénti ellentételezés (kompenzáció) megegyezik a szántóföldi növényekre szánt közvetlen kifizetés összegével. (A közvetlen kifizetésből nem zárják ki a takarmányozásra szánt szilázs alapanyagát.) Az ugaroltatás alól a kistermelők alkalmasint mentesíthetők.

Ami az állattartást illeti, a hímivarú szarvasmarha és a borjas tehén után járó közvetlen támogatást emelik. Egy részét a közösségi alapból, más részét a nemzeti rendelkezések alapjából fizetik. (A támogatás mértéke a következők szerint nő: a bikáké: 135-ről 220 ECU-re, a tinóké: 108,7 ECU-ről 170 ECU-re több lépcsőben, 2002-ig. Az éves borjastehén-prémium 2002-ben 144,9 ECU-ről 180 ECU-re emelkedik.)

A prémiumra jogosultan nevelt állatokból 1 ha takarmányterületre vetítve 2 számosállatnál több nem tartható.

A tej versenyképességét árcsökkentéssel serkentik; a javaslat szerint a vaj és a sovány tejpor árának mérséklése 15%-os lesz. A Közösség 95% erejéig támogathatja az iskolatejet, tanulónként 0,25 liter határig.

Vidékfejlesztési tervek

 
Összeállította:
Sárközy Péter


Német aggodalmak az AGENDA 2000 körül

A Német Gazdaszövetség azt jósolja, hogy ha az AGENDA 2000 életbe lép, a jelenlegi állapotot tekintve az EU gazdálkodói mintegy 5 milliárd angol fontot veszítenek. Becslésük szerint egyedül Németországban kb. 1,3 milliárd angol font jövedelem esik ki és 300 000-nél több munkahely szűnik meg.
K. D.-né


Előnyben a hazai

A Német Parasztszövetség kampányt kezdett annak érdekében, hogy ösztönözze az ország fogyasztóit hazai termelésű burgonya vásárlására a korábban Egyiptomból, Ciprusról és Marokkóból importált burgonya helyett. A Szövetség szerint ezekből az országokból importált burgonya kb. 250%-kal drágább, arról nem is szólva, hogy a német burgonya éppoly ízletes. Így - reményeik szerint - a "világ végéről" származó burgonya helyett a hazai, közeli termőhelyi áru lesz kedvezményezett.
K. D.-né


Hat-e az EMU az EU-ra?

Melyik a "nagyobb hal"?

A rövidítések világában élünk. Nem árt, ha tudjuk, hogy az EU határain jócskán túllépő egyezség, az EMU (Economic & Monetary Union, azaz Gazdasági és Pénzügyi Unió) bizony befolyásolhatja az Európai Unió egyik-másik határozatát. Hiszen az EU kötelezettségei közé tartozik többek között, hogy teljesítse a világkereskedelmi, egyebek mellett az USA kezdeményezte megállapodásokat. Ez pedig az új, közös agrárpolitika, a KAP reformjának további megreformálását igényli, ami a Bizottságot nehézségekbe sodorja - jelentette ki Richard Wright.

A Bizottságnak a KAP-reformra tett javaslatai közül kiviláglik, hogy Franz Fischler mezőgazdasági megbízott nagy erőfeszítéseket tesz a bírálatok elhárítására a változtatások körüli engedmények érdekében.

Kétségkívül meglepő, hogy a legtöbb tagállam bírálata ellenére a támogatási árengedmény a mezőgazdaságban, részleges kárpótlás (kompenzáció) formájában fennmarad.

Igaz, már a tárgyalások megkezdése előtt világossá vált, hogy a Bizottságnak bizonyos esetekben engednie kell. Ennek tudatában néhány kívánságot a politikai egyezség kedvéért be kell sorolnia tervezett elgondolásai közé. Az viszont még nem egészen tisztázódott, hogy mennyi tennivaló van hátra.

Kényelmetlen helyzet

A dolgok jelenlegi állása szerint a reformcsomagban olyan veszély rejlik, amely gondokat okozhat a Bizottságnak. A csomag célja, hogy a támogatás mértékét arra a szintre csökkentse, ahol az export már nem igényel külön támogatást. Így az EU kivezethető a GATT-megszorítások "karmai" közül. Ugyanakkor a tervek szerint az olajmag-termelés némileg csökken, s ezzel utat nyit az EU-nak a Blair House-egyezmény megkerülésére. (A mezőgazdasági jellegű Blair House-egyezményt az Egyesült Államok és az Európai Közösség 1992-ben kötötte; ezzel mintegy kikövezte az Uruguay Fordulót lezáró megállapodáshoz vezető utat. Szerk.) Így a KAP-reform és a világkereskedelem közti kapcsolat az, amely a Bizottságot két tűz közé szorítja.

Egy egyszeri besorolási hányad, amely eltér a fehérjenövényekre alkalmazottaktól, megnövelné a búzatermelést az olajmagvak rovására. Ha az EU kitart a javasolt árcsökkentés mellett, nem kerül ellentétbe a GATT-tal, mivel a támogatás nélküli export már nem vitatott kérdés.

Amennyiben a miniszterek erőltetik a változtatást - ami valószínűnek látszik -, akkor a támogatott export korlátozásának romboló hatása lesz. Ezt a problémát a Bizottság egyedül a készletek felhalmozásával vagy az ugaroltatás újbóli bevezetésével tudja megoldani. Az amerikaiak ezt viszont rejtett exporttámogatásnak tekintik, tehát a KAP költségvetési pénzzavara miatt akadály gördül a mezőgazdaság javára hozandó döntések elé.

Tömött tárcával

A KAP reformjának tárgyalásai a következő évig bizonyosan eltartanak. Eközben mindenütt élénk érdeklődéssel figyelik, hogyan oldja meg a Bizottság a mezőgazdaságot érintő talányt.

Több megfigyelő szerint olyan megállapodások születnek, amelyek a földművelők érdekeit szolgálják. Manapság kockára lehet tenni egy emelkedő irányzatú piacot abban a reményben, hogy kivezetik a GATT-on belül okozott ellentmondásokból. A kockázat azonban nem csekély. Sok az igazság abban a tőzsdei szólásban, hogy "ha a Chicagói Kereskedelmi Kamara legényeivel akarsz pókerezni, tömött tárcával ülj asztalhoz".

Igaz, némely vélemény szerint csak az ilyen hazárdjáték adhat kivezető utat a Bizottság számára.

A másik nagy kérdés maga a változtatási folyamat. Ebben a dologban a Bizottság jókora lépést tett, hogy "megédesítse a keserű pirulát". A jelenlegi változtatási javaslatok bizonyára hatással lesznek az Egyesült Királyság gabonatermésére. Ha ugyanis a KAP 20-25%-kal csökkenti a kifizetéseket, ez 100 000 ECU támogatással rövidítené meg a gazdaságokat.

Az elfogadhatóbb ajánlatok érdekében a Bizottság engedmények szabályozását tervezi a tagállamokon belül. Ehhez kapcsolódik az Egyesült Királyság környezetvédelmi támogatása és a német álláspont megváltoztatása a foglalkoztatási szint tekintetében.

Az engedmények ellenére a változtatások távolról sem tűnnek népszerűnek. Dr. Jack Cunningham mezőgazdasági miniszer nemrég úgy nyilatkozott, hogy "ez képtelenség" és "egy további bürokratikus rendszer", amellyel becsapják a tagállamokat.

Az NFU (National Farmers Union), azaz a nemzeti gazdaszövetség véleménye szerint "gazdaságilag indokolatlan", hogy Európa versenyképesebbé kívánja tenni mezőgazdaságát.

Kivétel a cukor

A reform vitája számos terméket érint, így a dohányt, az olívaolajat és a bort is.

Egyedüli kivétel a cukor. David Roberts, a Bizottság mezőgazdasági igazgatóságának helyettes vezetője szerint nem vitás, miért hiányzik a Bizottság csomagjából. A cukorfinomítókat okolja, hogy "elaludtak" a vita során. Sürgeti őket, hogy mielőbb ébredjenek fel és gondolják át a jövőt. Mindaddig nem lesz a Bizottság tervében a cukorrendszerre vonatkozó változás, amíg nem születik olyan általános megegyezés az iparban, mely a változtatásokat igényli.

Minden olyan felvetést, amely a KAP-reform vitájára árnyat vet, felülmúl egy fenyegetőbb esemény, s az erősen csökkentheti a farmok jövedelmét. Május 1-től, az európai valutához történő csatlakozással az EMU-tarifa lépett életbe a tagállamok területén. (Kivétel ez alól az Egyesült Királyság és Svédország.) A csatlakozás több tagállam kereskedelmében bonyodalmakat okoz, főleg a font sterling magas árfolyama miatt.

Az elmúlt év körvonalazta a valuta névértékének hatását a mezőgazdasági jövedelmekre. Amíg ez kisebb feltűnést kelt mint a KAP-reform, addig a pénzügyi rendszer területén bekövetkező eseményeknek nagyobb, gyorsan érvényesülő befolyása lehet a brit gazdaságok anyagi körülményeire.

K. D.-né


Színvallás

Brit tapasztalatok

A briteket a csatorna nem csupán földrajzi értelemben választja el Európa többi részétől. Ahányszor át akarnak kelni - vízen, víz alatt, levegőben - a La Manche (ők következetesen angol csatornának nevezik!) hullámain, úgy fejezik ki: a kontinensre megyek. Csatlakozásuk az Európai Unióhoz hasonlóképpen "angol hullámokat" vert föl a közvéleményben, másokat, mint a többi tizennégy tagállamban.

A megosztottság - igaz - többé-kevésbé a politikai múlttal is magyarázható. Náluk ugyanis évszázadok óta sem következtek be olyan mélyreható változások, mint földrészünk egyéb tájain. Eltekintve az északír bonyodalmaktól, London nem került olyan ellentétbe a lakosság túlnyomó részével, mint a legtöbb európai főváros. A többi államban gyakran váltakoztak a rendszerek, olykor homlokegyenest ellentétes irányzatokkal, s a néha botcsinálta kormányok gyakran a közérdekkel merőben ellentétes rendeletekkel sújtották a népet. Példaképpen elég a két világháború közötti és utáni időszakra utalni - bizony tarka és gyatra a kép. Éppen ezért a betagozódás egy viszonylag kiegyensúlyozott brüsszeli központhoz megnyugvást hoz - oly sok viszály után. Sokkal inkább, mint a maradandóságot hívebben őrző szigetországban.

Tony Blair miniszterelnök Párizsban - a franciák őszinte csodálkozására - kifogástalan franciasággal tett hitet az EU előnyei mellett. Legföljebb akkor rezdült meg a hangja, amikor az EMU-ra, vagyis a valutaközösségre terelődött a szó. Csöppet sem hasonlított - írta egy bulvárlap - ahhoz a menyasszonyhoz, aki hanyatt-homlok költözik vőlegénye lakásába, mielőtt a körülményekről tájékozódnék. Nevezetesen arról, hogy mennyi a lakbér, milyenek az anyagi kilátások, mennyire értékelődik föl vagy le a saját hozománya.

Minden bizonnyal az EMU az a kényes pont, amely a legtöbb kételyt kelti az angol üzletemberekben és politikusokban. Blair nyilván kötelességének tartotta, hogy ennek a tekintélyes körnek az aggályait eloszlassa, illetve hogy a vendéglátók előtt őszintén föltárja választóinak vélekedését.

Ettől függetlenül a megfigyelők túlnyomó többsége nagy megkönnyebbüléssel fogadta az Egyesült Királyság miniszterelnökének nyilatkozatát, amelyben köntörfalazást még a rosszindulat sem találhatott.

S.P.


A Valmet-traktor vezet

A Valmet finn traktorgyártó cég hódította meg a skandináv piac legnagyobb részét a legutóbbi három évben. Az elmúlt évben a cég 14 ezer új traktort adott el, az előző évinél 30%-kal többet. A skandináv traktor-piacból így 26,4%-os a részesedése. Második helyen Hollandia áll 20,8%-kal. Finnországban a Valmet 8000 feletti számban adott el új traktorokat a múlt évben, ez 15%-os növekedés 1996-hoz képest. Az adatok 40%-os részesedést mutatnak a hazai traktor-piacon.
K. D.-né


Kártalanítják a spanyol termelőket

A kanadai/svéd tulajdonú Boliden bányászati társaság bejelentette, hogy kártalanítják azokat a termelőket, akiket a Spanyolország déli részén két hónappal ezelőtt pusztító árvíz-katasztrófa sújtott. A bányászati társaság kijelentette, hogy szándékában áll felvásárolni az összes termést, melyet a szennyezett víz 400 000 ha mezőgazdaságilag művelt területen elöntött, illetve kártalanítják a termelőket. Több mint 2000 farmert ért árvízkár. A Boliden társaság azt is közölte, hogy megfizeti a híres Donado Nemzeti Parkban keletkezett károkat is.
K. D.-né
(Arable Farming, 1998. 6.)


Gomba az EU-ban

A Gombatermesztők Európai Csoportja 1997 novemberében kelt rendelete megszabja, hogy egységes gombaminőségi szabványt kell kidolgozni az EU egész területére. Ezt különösen a németek szorgalmazták, mivel ők a legnagyobb gombaimportőrök. Eddig is voltak előírások, szabványok, de azok országonként eltértek egymástól, ill. jelölés, minőségbiztosítás nélkül is lehetett gombát vásárolni a piacokon. Az egységesített EU-szabvány extra, I., II., III. osztályokat ír elő. Az extra és az I. osztályokba csak vágott gomba kerülhet. A szabvány ezenkívül kitér a méretre, színre, fejlettségre, ízre, szagra, egészségi állapotra. Fontos újdonság a "bio" vagy "öko" gomba fogalma. Igen szigorú szabályok védik ezt a minőséget. Ha tehát az áru védjeggyel ellátott, akkor szavatolható a minőség.
Az EU országok 1997. évi gombatermése
 
   
Össztermés, t
Ország
1 fő/kg termés
vágott
nem vágott
Belgium-Luxemburg
4,2
44 000
55 000
Dánia
1,5
8 000
10 000
Németország
0,7
60 000
75 000
Franciaország
2,7
159 200
199 000
Anglia
1,7
100 000
125 000
Írország
22,2
80 000
100 000
Olaszország
1,4
80 000
100 000
Hollandia
15,5
240 000
300 000
Spanyolország
1,5
60 000
75 000
Finnország  
1 300
1 625
Görögország  
1 200
1 500
Ausztria  
2 000
2 500
Portugália  
1 200
1 500
Svédország  
3 000
3 750
EU összesen 
átlag:
2,0
839 900
1 049 875
 

Összehasonlításként: Magyarország gombatermesztése évenként 20 000-30 000 t. Nagy részét exportáljuk, zömmel az Unió országaiba, főleg Ausztriába és Németországba.

Gy. K.-né
(Champignon, 1998. 1. 10-11.,
Fruchthandel, 1998. 9. 8,18-19,20-23.)


A cukorrépa-kvóta mozgásban van a termelőkkel

A holland répatermesztők egy részét áttelepítik, mivel földjüket kivonják a mezőgazdasági termelésből. Azt viszont engedélyezik, hogy cukorrépa-kvótájukat "magukkal vigyék", azaz megtarthassák. Mindmáig azoknak a termelőknek, akiket a helyi tanácsok teljes kártalanítással cukorrépa-kvóta nélkül más helyre telepítettek, ez bukást is jelenthetett. A május elején hatályba lépett rendelet engedélyezi a termelőknek a kvóta megtartását. Ha az új földterületen eleve van igénybe vehető kvóta, a rendelet módot nyújt rá, hogy a termelő válasszon annak elfogadása vagy a számára előzőleg megállapított kvóta fenntartása között.
K. D.-né 
EA98/7-8