A Bizottság új elnöke, Romano Prodi meglehetősen szigorú rendelkezésekkel akarja a vezetésével működő szervezet tekintélyét megóvni. Eszerint nem csak azoknak a tagoknak kell lemondaniok tisztségükről, akik a megvesztegetés vagy alkalmatlanság miatt erre kötelezettek, hanem azoknak is, akik “nem helyénvaló magatartást tanúsítanak vagy ilyen jellegű megjegyzéseket tesznek”.

Csökkenteni kívánja a biztosok számát is. A közgazdasági és külügyi igazgatás teendőit Prodi magára vállalja négy munkatársával, akik a külkapcsolatok, a kereskedelem, az EU bővítése, illetve fejlesztése tárgykörökben lesznek illetékesek. Összevonja a mezőgazdaságot és a halászatot, ezzel szemben az igazságszolgáltatás és a belügy önálló marad. Ragaszkodik hozzá, hogy a jelenlegi öt női biztosnál kevesebben ezentúl se képviseljék “a gyöngébb nemet”; a szóvivők számát ellenben 21-ről 10-re mérsékli. A sajtófelelős személyére honfitársát, Ricardo Levit szemelte ki.

A változásokat a Parlamentnek kell jóváhagynia. Az “új” biztosok mellett néhány “régi” is marad – az előterjesztés szerint – többek között a mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel foglalkozó Franz Fischler és a közlekedésért felelős Neil Kinnock.
 

A német illetékesek szeretnék dűlőre vinni a GMO-termékekkel kapcsolatos, meglehetős bizonytalanságokkal terhelt döntést. Az elmúlt 8 esztendő folyamán mindössze 12 GM-terményt engedélyeztek az EU-ban forgalmazásra; tavaly április óta ezen kívül még egyet. A német fél szeretne külön igazgatóságot létesíteni a GMO-döntések elbírálására. Ez azonban “sértené a DG XI jogkörét” – jelentette ki annak vezetője, és “csapást mérne a demokráciára”.
 

A földimogyoró behozatalát Egyiptomból az EU fölfüggeszti, illetve csak olyan jelzéssel engedélyezi, amelyen föltüntetik: ezt a terméket kezelés nélkül nem szabad emberi táplálkozásra forgalmazni. Az intézkedés oka, hogy az egyiptomi mogyoró nagymértékben fertőzött B1 aflatoxinnal. Az aflatoxint a rákkeltő anyagok közé sorolják, s az egyiptomi óvintézkedéseket a káros hatás kiküszöbölésére nem tartják megfelelőnek.
 

Az Egyesült Államok – Kanadával karöltve – a WTO-hoz (Világkereskedelmi Szervezethez) fordult, hogy az EU-t kötelezze legalább 250 millió $ kártérítésre, amiért betiltotta a hormonnal kezelt hús forgalmazását. A Bizottság azonban továbbra is fönntartja a tilalmat azzal az indokolással, hogy az egyik serkentőül használatos hormon rákkeltő hatású. Ezzel szemben hozzájárult, hogy Amerikából nagyobb mennyiségű hormonmentes húsárut vásároljanak tagjai, amennyiben a kártérítési igényt az USA visszavonja.

Franz Fischler visszautasította azt a vádat, amely szerint a tilalom eleve az EU belső termelésének védelmét szolgálja. Az európai Élelmiszer- és Italgyártó Szövetség (CIAA) úgy vélekedik, hogy csak kereskedelmi háborúskodásról van szó, amely végső soron a fogyasztók érdekét is sérti.
 

A Kellog cég fölmérése szerint Európa-szerte a lakosságnak mintegy 80%-a szívesen vásárol dúsított élelmiszert. A Brüsszelben rendezett tanácskozás brit, francia, holland és német résztvevői szerint a fogyasztók fele él ezzel a lehetőséggel, 60%-uk vélekedik úgy, hogy értékes anyagokkal egészíti ki táplálékát, 75% pedig egyenesen javasolja az élelmiszerek dúsítását – föltéve, hogy az egészségre nem ártalmas.

Vitaminpótlékokra mintegy 20% tart igényt, főleg Hollandiában és Nagy-Britanniában; Franciaországban csupán 18%; Olaszországban csak 10%.

A franciák különösen a reggelire ajánlott és ásványi elemekkel kiegészített pelyheket dicsérik (64%), az arány Angliában 50%.

A tanulmány azonban arra is rámutat, hogy a vevők túlnyomó része nincs nagyon tisztában a kiegészítésként az élelmiszerhez kevert nyomelemek jelentőségével. Kevesen tudják például, hogy a fólsav esetleg gátolhatja a fogamzást. (Ennek ellenére több országban engedélyezik a bekeverését az eleségbe.) Dániában és Hollandiában viszont vitatják a fólsav-kiegészítést, Franciaországban pedig a D-vitaminét. A tanácskozást záró összegezésben elhatározták, hogy

• jegyzékbe foglalják az engedélyezhető vitaminokat és ásványi anyagokat;
• meghatározzák az egyes adalékok arányának felső határát;
• bizonyos készítményeket (pl. a fólsavval dúsított kukoricapelyhet) kivonnak a forgalomból;
• valamennyi készítményen részletesen föltüntetik az összetételt.

Nem a fagylalt, hanem a fogyasztás olvadozik Japánban az utolsó évek óta. 1998 és 1999 tavaszi hónapjai között 800 000 literrel, azaz 2-3%-kal kevesebb fogyott, mint az előző időszakban. A csökkenés okait részint a hűvös nyárral, részint az étkezési szokások változásával magyarázzák. Eszerint a fagylalt rovására nőtt az energiaszegény joghurt és a hűtött gyümölcslé iránti kereslet. Az érintett cégek igyekeznek átállítani a termelést, hogy a kb. 80 millió dolláros bevételtől el ne essenek. Néhány vállalat egyesült is, hogy a – vélt vagy valódi – “fagylaltválságot” közös erővel hárítsák el.
 

Tavaly egy bírósági határozat Németországban megtiltotta, hogy a zárás előtti órában az üzletek a pékárut árengedménnyel árusítsák. A döntés szerint ez tisztességtelen versenynek számít. Idén azonban a följebbviteli bíróság megváltoztatta ezt a határozatot. Eszerint hétköznapokon kenyér és sütemény 50%-os áron kínálható 18,30 és 20 óra között, illetve ünnepnapokon 15 és 16 óra között.

Az ítélet ellen egy sütöde föllebbezett. A baden-badeni bíróság azonban nem adott helyt a föllebbezésnek, csupán módosított az előző határozaton. Eszerint a pékek csak 15 óra előtt sütött kenyeret és süteményt adhatnak zárás előtt fél áron. Ugyancsak tilos az olcsó portéka reklámozása az utcán; az üzleten belül is legföljebb A4 méretű hirdetés jelezheti, hogy olcsóbb a kínálat. Szintén tilos a kései órákban frissen készített termékeket forgalmazni.