Alaposan megkérdőjelezi a kormány néhány intézkedését Vaclav Hlavacek, a Cseh Mezőgazdasági Kamara elnöke. Kifogásolja a “zöld üzemanyag” erőltetését, a torlódó eladósodás és a hiányos piacszabályozás visszásságait. A gazdák követelése szerint a tej termelői árát a jelenlegi 7,20 CKr-ról 7,50 CKr/literre kellene emelni, a második félévben pedig 8,30 CKr-ra. Ugyancsak emelni kellene – legalább 32 CKr/kg-ra a vágósertés árát.

A földművelésügyi miniszter, Jan Fencl viszont kijelentette: nem tudnak több támogatást adni a tejtermeléshez, mert az erre szánt keretek kimerültek. Egyszersmind csökkent a fogyasztás, és a világpiacon is lanyhulás mutatkozik a tejtermékek iránt. A Mezőgazdasági Szövetkezetek Egyesületének elnöke, Miroslav Jirovsky nem fogadta el az érvelést és kérte, hogy a tej alsó árhatára 8 CKr/liter legyen. Igaz, hogy a tehénlétszám az 1989. évi 1 236 000-ről 1999 márciusáig 557 000-re esett vissza, ámde az egyedi termelés 3982 literről 4837 literre nőtt. Ugyancsak nőtt a zsírtartalom: 3,964%-ról 4,051%-ra. Az 1 ha-ra vetített tejtermelés kb. 730 kg, vagyis 55%-a az EU-15 átlagának.

A minisztérium különböző intézkedésekkel igyekszik a fölöslegeket levezetni. Milos Zeman miniszterelnök javaslatára szeptembertől fogva ingyen iskolatejet adnak a tanulóknak. Az még egyelőre nem dőlt el, hogy az ehhez szükséges támogatást az oktatási intézmények vagy a tehéntartók kapják-e meg. A termelés visszaszorítását azért sem tartja a kormány célszerűnek, mert a csatlakozáskor annak jegyében szabják meg a kvótákat. Bizonyos intézkedésekkel meg kell akadályozni – többek között – a hústermelés pangását – 1999-ben pl. a sertéshús-termelés 4%-kal csökken, amit nem ellensúlyoz a marhahús mennyiségének csekély (1%-os) növekedése.

Vita kerekedett a földtörvény körül is; Vaclav Havel elnök nem írta alá a törvényt, amely szerint a szövetkezeti tagok részjegyek formájában kapnának kárpótlást a közösbe vont javaikért.
 

Az Egyesült Államok tette meg az első lépést, hogy védekezzék az EU mezőgazdasági “protekcionizmusa” ellen. A küzdelem főszereplői ezúttal az amerikai Anheuser-Busch (AB) sörgyár és cseh vetélytársa a Budejovicky Budvar; mindketten a “Budweiser” márkanév tulajdonjogát igényelték.

Az AB Budweiser néven forgalmazza söreit a világ számos területén, többek között Észak- és Dél-Amerikában, továbbá Ázsia túlnyomó részén. Ugyanakkor a cseh gyár termékei Európában váltak ezen a néven népszerűvé. Néhány EU-tagország a “megalkuvás” mellett emelt szót. Az Egyesült Királyságban pl. mindkétféle italt forgalmazzák, de a cseh eredetűhöz a Budweiser mellé a Budvar jelzőt is hozzáfűzik.

Az USA érdekelt üzleti körei most azon aggályoskodnak: mi lesz, ha a Cseh Köztársaság csatlakozik az EU-hoz? Nyilván rögtön igényelni fogja az ún. acquis communautaire, vagyis a közös vívmányok előnyeit. Egyebek mellett a Budweiser sörmárka kizárólagos használatát, ellentétben a WTO eddigi határozataival.

Pereskedés is kezdődött, amelynek során az amerikaik Svájcban is, Finnországban is a rövidebbet húzták. A bíróságok mindkét esetben a cseh Budweiser elnevezést fogadták el hitelesnek. Az AB – mint az várható volt – nem nyugodott bele a döntésekbe, és tovább folytatja küzdelmét különböző nemzetközi fórumokon.
 

OROSZORSZÁG

Borisz Jelcin menesztette a mezőgazdasági minisztert, Gennadi Kulikot, és helyette Vladimir Serbak miniszterelnök-helyettesre bízta az agrártárcát is. A 60 esztendős Serbak ukrán származású. Tanulmányait részint Armavirben, részint Krasznodárban végezte.

A Gosagproprom (az állami mezőgazdasági bizottság) elnökhelyetteseként, majd 1987 óta miniszteri rangban dolgozott. Most első nyilatkozatában azt hangsúlyozta, mennyire fontosnak tartja az agrárágazatot, mindenekelőtt azért, mert termelési tevékenységével más ágazatokat (gépesítés, földolgozás, vegyipar stb.) is fejleszt. Serbak nem zárkózik el a korszerűsítés érdekében különböző berendezések és műszaki eszközök importjától (pl. a Case Rt. vagy a John Deere gyártmányokétól). A legfontosabbnak azt tartja, hogy egyensúlyt teremtsen a termeléshez szükséges ráfordítások, költségek és a termelői árak között. Véleménye szerint az agrárolló tágítása az ágazat hanyatlásával jár.

Külföldi – főleg amerikai – szakértők szerint Serbak igen nehéz feladatra vállalkozott. A belső fogyasztás ugyanis erősen csökkent a jövedelmi viszonyok romlása következtében. Amellett a gyönge rubel megdrágítja az importot. Pedig Oroszország eddig meglehetősen nagy tételekben vásárolt marhahúst, gyümölcsöt, különböző italokat és édesipari készítményeket. Az import azonban az elmúlt hónapok során erősen visszaesett.

Sajátosan alakulnak az üzemi viszonyok. A magángazdaságok száma csökkent 1997 és 1999 között (a Goskomstat, vagyis az orosz statisztikai hivatal adatai szerint) több mint 4000-rel; jelenleg 270 200 magántermelőt tartanak nyilván. Eközben az általuk művelt terület 6,1%-kal, azaz 748 000 ha-ral nőtt, összesen 12,88 millió ha-ra. Az üzemi méretek 4 és 48 ha között változnak, ezen belül 3-36 ha a szántóföld. Termelésük 1998-ban az országos 100%-on belül gabonából 6,6%, napraforgóból 11%, cukorrépából 4%; húsból, baromfit is beleértve, azonban mindössze 1,6% volt.

Az adott körülmények között az export meglehetősen lanyha. Egyedül a vodka kivitele nőtt 11 800 hl-re az előző esztendő 4800 hl-es szintjéről.

Az agrártárcának igyekszik segítséget nyújtani Vladimir Koszov gazdasági államtitkár. Kilátásba helyezte, hogy a külföldi befektetők a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban szükséges berendezésekért és anyagokért csak 50%-os vámot fizetnek.

Eltérnek viszont a vélemények a GMO-termékek forgalmazásáról. Az orosz egészségügyi szervek tüzetes vizsgálatok után kívánják csak a génkezelésben részesült alapanyagot, illetve a belőle készült élelmiszert forgalmazásra engedélyezni.

Viktor Tutyeljan orvos-akadémiai elnök szerint a GMO-élelmiszerek “már a határokat döngetik”. Kétségkívül több vállalat kilincselt az illetékes hatóságoknál a biotechnológiai beavatkozások engedélyezése ügyében. Egyelőre a hivatalos szervek az Egészségügyi Minisztérium véleményezésétől teszik függővé a döntést.
 

Az orosz napraforgótermés-kilátások igen kedvezők. Az 5 millió ha vetésterületről 3,9-4,4 millió t-ra számítanak, fölülmúlva a tavalyi 3 millió tonnás eredményt.

Az ukrajnai termelők viszont a búza hozamával dicsekedhetnek. A belső ellátáson fölül mintegy 4,2 millió tonnás kivitelre nyílik lehetőség a várakozások szerint. Ugyanakkor az árpa exportja 0,74 millió, a kukoricáé pedig 0,38 millió tonnával elmarad a tavalyi mennyiségtől.
 

SZLOVÁKIA

Szlovákia mintegy 7%-kal emelte a vámtételeket a behozott áruk csaknem 80%-ára. A kormány megígérte, hogy a “ráadást” 2000. január 1-jétől 5%-ra, majd júniustól 3%-ra mérsékli, a jövő év végére pedig teljesen törli. Peter Svec pénzügyminiszter szerint ezek az intézkedések kb. 10 milliárd SK-val gyarapítják az állami bevételeket; viszont az infláció mértéke 1999 végén 12-14% körüli lesz. Az ellenzék meglehetősen erőteljes bírálatot gyakorolt. Képviselői szerint a népszerűtlen intézkedésekhez Meciar semmiképpen sem járult volna hozzá.

Néhány termék vámtételei változatlanok maradnak. Ezek közé tartozik a tenyészmarha, a pulyka, a liba, a kacsa és a gyöngytyúk, a hal és más tengeri eredetű élelem, továbbá az 500 g-nál könnyebb gyermektápszer-konzerv, a gyümölcslé, a pörköletlen kávé, a kakaóbab, a takarmányok közül pedig a hús- és halliszt, a szójapogácsa, végül a konyhasó.

A rendelkezések legsúlyosabban a Cseh Köztársaságot érintik, mert az erősebben vámolt cikkek javarészt onnan kerültek Szlovákiába. Nem valami kedvezően érinti a lakosságot, hogy nő az élelmiszerek földolgozására vetített ún. hozzáadott érték az eddigi 6%-ról 10%-ra. Még Pavel Koncos miniszter sem ért vele egyet, mert – meggyőződése szerint – emiatt a lakosság élelmiszerre fordított kiadásai 37%-ról 40%-ra emelkednek az összes kiadáson belül.

Gondokat okoz, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt az idén az ország mintegy 200 000 tonna kenyérgabona behozatalára kényszerül, vagyis majdnem akkora mennyiséget kell vásárolnia, mint amennyit az elmúlt évben exportált. Ezzel szemben kedvező termés ígérkezik olajmagvakból. A szántóföldnek kerek 20%-án, 200 000 ha-on vetett repce (100 000 ha), napraforgó (78 000 ha), mák (4000 ha), mustár (4000 ha) és egyéb olajnövények egyaránt jól fejlődtek. Ugyancsak szép termést, összesen több mint 470 000 tonnát várnak burgonyából, 16,62 t/ha átlaggal. Ez lényegesen meghaladja a tavalyi 14,33 t/ha-t.
 

LETTORSZÁG

Lettországot keményen bírálták – a szomszédos balti államokkal egyetértésben – az EU hivatalos szervei, amiért az import sertéshúsra 70%-os vámot vetettek ki. Hiába védekeztek azzal, hogy a súlyos tétel csak 200 napra sújtja a behozatalt; és hogy a lett parasztok már különböző megmozdulásokkal tüntettek az olcsó import ellen.

Az EU szempontjából szabálytalan intézkedés nyomán a Bizottság küldöttei tanácskoztak a lett megbízottakkal Rigában. Bejelentették, hogy amennyiben az intézkedést nem hatálytalanítják, megfelelő megtorlással fognak élni. Nem fér össze a szabad kereskedelemmel az ilyen rendszabály, még akkor sem, ha a behozatal erőteljes csökkentését szorgalmazzák. (Egyébként a vámemelés előtti héten 180 t sertéshúst, az utána következő héten 70 tonnát hoztak be.)

Ugyancsak tiltakoztak a litván és észt hatóságok. Szerintük az eljárás merőben ellentétes a balti államok között régebben rögzített szerződéssel (BAFTA) is. A lett miniszter szabadkozott, mondván, hogy ebben az esetben nem tehetnek kivételt. Ha azonban a WTO, a világkereskedelmi szervezet szintén ellenzi az intézkedést, hajlandók a szomszédos államok kereskedőinek okozott kárt megtéríteni.

A nyugtalankodó gazdák lecsillapítására Lettország az 1999/2000. gazdasági évben termett gabonára intervenciós támogatást állapított meg. Eszerint november 1-jétől az állami raktárak 67 latért, azaz kereken 112 dollárért veszik át a malmi búza és rozs tonnáját. Minden következő hónapban 1-1 lattal emelkedik az ár, így áprilisra eléri a 72 latot. A fölajánlott mennyiségnek legalább 20 és legföljebb 300 tonnának kell lennie.
 

ÉSZTORSZÁG

Az észt mezőgazdaság fölemelése az EU átlagára jókora összeget, kb. 3,8 milliárd észt koronát (254 millió dollárt) igényel – állapította meg Ivari Padar mezőgazdasági miniszter. A legnyomósabb tétel ezen belül – mintegy 3,4 milliárd korona – az ártámogatás lesz. Ehhez járul a törvények egyeztetésének, az intézmények összehangolásának, az ipar fölfejlesztésének költsége. Ettől függetlenül – vélekedik a miniszter – az agrártermelést a jelenlegi színvonalon fönn tudják tartani.
 

LENGYELORSZÁG

Jan Kulakowski, a lengyel csatlakozási előkészületek vezetője szerint bizonyos változtatásokat kell végrehajtani a kormányzati terven. Mint a Rzeczpospolita című lapban közzétett nyilatkozatából kiderül, a betagozódást különböző intézkedésekkel kell megkönnyíteni. A beilleszkedést a KAP (a közös agrárpolitika) keretei közé két bizottság – a Mezőgazdasági Piacügynökség és a Mezőgazdasági Átszervezési és Korszerűsítési Hivatal – létesítése segíthetné elő. Ki kell dolgozniok az átmeneti időszakra érvényes támogatási, területkorlátozási, fizetési, import-export feltételeket.

Előzőleg a minisztérium sok kifogást emelt a KAP néhány rendelkezésével szemben, mint amelyek megnehezítik a lengyel mezőgazdaság helyzetét. A miniszter, Artur Balazs az EU berlini tanácskozásán elhangzott véleményeket sem osztja, mert megnehezítik az ország 2003-ra tervezett csatlakozását. Különösen nehezményezi a közvetlen támogatások ellenzését. Mint mondotta, a lengyelek nem óhajtanak “másodrendű tagságot” szerezni az EU kebelén belül.

Ami a belső intézkedéseket illeti, 1999-re mintegy 3 millió tonna gabonát (ebből 2,5 Mt búzát és 0,5 Mt rozsot), valamint tetemes mennyiségű tejet, vajat, sertéshúst, mézet és burgonyakeményítőt kívánnak fölvásároltatni az állami tartalékkészletekbe. Indokolja ezt a törekvést, hogy némely termék mennyisége – többek között a tejé – csökkent az elmúlt időszakban, főleg az alacsony átvételi árak miatt. Ugyanakkor a fölözött-tejpor és a vaj előállítása növekedést mutat.

A tejipart általában sújtotta az orosz piac beszűkülése, a belső fogyasztás csökkenésével együtt. (Lengyelországban 200 liter tejegyenérték az egy főre jutó évi fogyasztás; tehát a szakemberek javasolta 300 liternél jóval kevesebb.)
 

Artur Balazs lengyel agrárminiszter igyekszik rábírni a törvényhozást, hogy új termelési kereteket állapítsanak meg a tej- és a gabonaágazatokban. Ezután fokozatosan szabják meg a kvótákat más ágazatokban, többek között a dohány- és komló-, valamint a gyümölcs- és zöldségtermesztésben. A cukortermelést máris igyekeztek szabályozni.

A gazdák elégedetlensége az alacsony gabonaárak miatt többször kifejezésre jutott, egyebek mellett útelzárások formájában. Ennek a visszásságnak a megszüntetésére a minisztérium 60 zloty (kb. 15 dollár) közvetlen támogatást helyezett kilátásba a gabona tonnájáért. Ilyenképpen a termelők mintegy 128 $/t árat kapnak gabonájukért, jóval többet, mint a nemzetközi piac 90 $-os kínálata. A támogatást helyes megoldásnak tartja a Mezőgazdasági Piacügynökség vezetője, Jadwiga Seremak-Bulge; szerinte ez kevésbé sújtja az adófizetőt, mint hogyha az élelmiszerárakat emelnék föl.

Franz Fischler eddig csak a cukorkereteket kifogásolta a lengyel mezőgazdaságban. Véleménye szerint egyre nagyobb kvótákat igényelnek, s ezzel megbontják az egyensúlyt. Leszek Kawski miniszterhelyettes viszont ragaszkodik a kvóta bővítéséhez, legalább 2,5 millió tonna cukor erejéig, rögtön az EU-tagság elnyerése után. Azzal érvel, hogy a többletet harmadik országokban tudják értékesíteni. Független szakértők ezt kétségbe vonják, sőt arra utalnak, hogy a raktározandó fölöslegek Lengyelországban már ebben az évben 300 000 tonnára nőhetnek.
 

ROMÁNIA

A félhivatalos román újság, az Adevarul értesülései szerint Románia meg akarja változtatni viszonyát a CEFTA-val. Az európai kereskedelmi egyezmény ugyanis a jelenlegi formájában súlyos terheket ró a román gazdaságra; főleg az agrártermelést hozza lehetetlen helyzetbe. A CEFTA érdekkörébe tartozó országokból – többek között Magyarországról – behozott olcsó búza, liszt, hús, baromfi, tojás képtelen versenyre készteti a hazai gazdaságokat. A kormány valóban hozott “védelmi” intézkedéseket, mindenekelőtt a Magyarországról importált sertés- és baromfihús vámtételeinek – a CEFTA megszabta 25%-ról – 45%-ra emelésével. Emiatt a magyar import Romániában 1999-ben 24,6%-kal csökkent. A hatóságok emellett a belső termelés növelését is igyekeznek elősegíteni, többek között a szövetkezeti mozgalom erősítésével. Ioan Muresan mezőgazdasági miniszter nem mulasztotta el annak hangsúlyozását, hogy “ez semmiképpen sem jelenti a visszatérést a kommunista termelési rendszerhez”.
 

A román kormány úgy döntött, hogy Földhivatalt hoz létre. Ennek hatáskörébe tartozna az állami tulajdonú földek kezelése. A szenátus a határozatot bizonyos megkötésekkel fogadta el, a Keresztény Nemzeti Parasztpárt javaslatára. Eszerint az állami birtokot az eredeti tulajdonosnak vagy örökösének kell megkapnia, s csak a többlet maradhat állami kezelésben. A megosztást illetően nem egységesek az álláspontok. A Demokratikus Párt 1,1 millió ha-os többletet tart nyilván, a Parasztpárt 600 000 ha-t.

Most dől el az is, hogy a föld állami tulajdonát teljesen megszüntetik-e, illetve hogy a létesítendő Földhivatal miképpen gazdálkodhat rajta.
 

JUGOSZLÁVIA

A háború következtében főleg Koszovó került nehéz helyzetbe; a vetés sokfelé elmaradt, máshol tönkrement.

A központi kormány ettől függetlenül hangoztatja, hogy el tudja látni élelemmel az egész országot, beleértve Koszovót is. Búzából mintegy 2,6-2,8 millió tonnára számítanak, holott a belső szükséglet nem több 2,5 Mt-nál. Exportra ilyen körülmények között aligha nyílik lehetőség, ezzel szemben tartalékolni akarnak 0,5 Mt-nyi mennyiséget.

Nehézségek mutatkoznak az üzemanyag-ellátás körül, hiszen a NATO bombázások több olajfinomítót leromboltak. Ugyancsak akadozik az ellátás alkatrészekből; a hadi események során számos gyár pusztult el. Több reményre jogosítanak az olajnövények 0,8 Mt hozamukkal, a kukorica 7 Mt és a cukorrépa 2,4 Mt terméskilátással.

Szintén bő termést ígérnek a hagyományos gyümölcsfajok.
 

BULGÁRIA

Az országos búzatermés a tavalyi 3,3 Mt-nál jóval kevesebb, előreláthatólag 2,5-2,7 Mt tonna lesz. A 2,4 Mt-s belső szükségletet így is fedezi, kivitelre azonban aligha jut. (Az év első 4 hónapjában még 220 000 t–t exportáltak.) A visszás helyzet következtében ugrásszerűen megemelkedtek a lisztárak (május óta 250 leva/kg-ról 350 leva/kg-ra), s emiatt a kenyér is jócskán drágult. Venciszlav Vurbanov mezőgazdasági minisztert júniusban leváltották. Ő egyébként a drágulást annak tulajdonította, hogy a forgalmazási láncba túl sok “közvetítő közeg” kapcsolódott be és mindegyik tetemes hasznot húzott.

A FAO folytatta vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy hibás a mezőgazdasági termelés szerkezeti megoszlása is. Több támogatást kellene nyújtani a legéletrevalóbb, 200-500 ha-os magángazdaságok fejlesztéséhez. Egyelőre a mezőgazdasági területnek kereken a felét magángazdák, 40%-át szövetkezetek és 5%-át állami gazdaságok művelik. Az 1 ha-nál kisebb magángazdaságok (az összterület 15%-án) igen belterjes kertészeti termelést folytatnak, de nagyjából csak saját fogyasztásra.

A FAO véleményezése szerint Bulgáriának kitűnő lehetőségei nyílnának búza és napraforgó termesztésére, főleg öntözéssel. Korszerű módszerek és nemesített vetőmagvak használata révén az eddigi termésátlagok lényegesen javíthatók volnának.

Gondot okoz az is, hogy a földreform fogyatékosságai miatt jókora (1,5 M ha) terület parlagon hever. Ennek hasznosítására még az Internet közvetítésével is igyekeznek vállalkozókat keresni. Ehhez segítséget nyújt a Világbank, amely 71,1 millió dolláros kölcsönt nyújt a bolgár mezőgazdaság újjászervezéséhez. Erre annál is inkább szükség lehet, mivel néhány ágazat igazán nehéz helyzetbe került. Súlyosan érintette a válság – többek között – a baromfitenyésztést. A csirkehús ára 2000 leva/kg, vagyis mélyen az önköltség alá esett. Ami a tojást illeti, minden egyes darabra majdnem 20-30 levát fizet rá a tenyésztő. A válság oka elsősorban az, hogy a piacok – Albánia, Macedónia, Örményország és Ukrajna vásárlásainak beszűkülése miatt – gyakorlatilag összeomlottak.

A termelők részint a vámtételek szabályozásától, részint az import befagyasztásától remélnek némi javulást.
 

SZLOVÉNIA

Szlovénia nyomban támogatást szeretne kapni a csatlakozás után. A kívánságot azzal indokolják, hogy a többi kelet- és közép-európai országtól eltérően, náluk a terményárak nagyjából egy szinten vannak az EU átlagáraival, sőt egyes esetekben magasabbak. Egyúttal a boreladási keretet is bővíteni kívánják – mondotta Franc But mezőgazdasági államtitkár. Borkivitelük ugyan nőtt az elmúlt években, tavaly elérte a 100 000 hl-t. Ennek ellenére tetemes készleteket kell tárolniok, csaknem az egyévi termés felét. Bejelentették azt az igényüket is, hogy a Cvicek fajta borát szintén ismerjék el minőségi jellegűnek, noha nem mindenben elégíti ki az EU erre vonatkozó követelményeit. Tovább akarják fejleszteni a komló termesztését. Keveslik az EU megszabta 480 ECU/ha átlagos támogatást; saját termelőiknek 623 ECU/ha-t fizetnek. Ugyancsak vitatják a cukorrépára adott támogatás módját: a terület arányában folyósított összeget továbbra is fenn kívánják tartani. Legkevesebb a gond az olívaolajjal, hiszen Szlovénia a világtermelésből mindössze 0,01%-kal veszi ki a részét.