• Hogyan állunk Európa színe előtt? Az eddig lezajlott mezőgazdasági átvilágítási fordulók tapasztalatairól, az Intervenciós Ügynökség felállításáról, feladatairól, felkészülésünk legaktuálisabb kérdéseiről ad részletes helyzetképet dr. Vajda László.

• Jó és következetesen betartott földtörvényeivel eredményesen védi Európa nyugati fele a termőföldet mind a szétaprózódástól, mind a spekulációtól. Mit mutatnak ezzel szemben a hazai termőföldtulajdon-szerzés és földhasznosítás tapasztalatai az elmúlt 10 esztendőben? Még nem késő felocsúdni! Erről szól a Földügyletek Európában című írás Prugberger Tamás tollából.

• A szelíd kereskedelmi háború már több, kisebb-nagyobb hadszíntéren folytatódik a vén Európa és az Amerikai Egyesült Államok között. Kinek van igaza és ki fog győzni? Erről szólnak a Vetélkedő vállalatok és az USA panasza című rövid írások.

• Hogyan látnak bennünket a hűvös Albionból? Ez kiderül a Magyar helyzet – londoni szemszögből című cikkből.

• Hogyan valósul meg az Unión belül az olaj- és fehérjenövények piacszabályozása? Milyen kompenzációs támogatási lehetőségek léteznek ma ezen a területen? Közeledve uniós csatlakozásunkhoz, ez a téma a hazai termelőket, reméljük, mielőbb közvetlenül is érinteni fogja.

• Aki az Európai Unió Bizottságának legújabb rendelkezései iránt érdeklődik, a Közlönyben tájékozódhat.

Az átvilágítási fordulók közül az FVM a 7. Mezőgazdaság, a 8. Halászat és a 21. Regionális politika és a strukturális eszközök öszehangolása c. fejezet főfelelőse. De szinte valamennyi fejezet érinti valamelyik főosztályunkat, ezért ezek kidolgozásában is részt veszünk. Különösen fontos tárcánk számára a már lezajlott “áruk szabad áramlása” fejezet (élelmiszer-minőségi, műtrágya, növényvédő szer stb. jogszabályok), valamint a “szolgáltatások szabad áramlása” és “a tőke szabad áramlása” fejezet, amelyek a földforgalommal kapcsolatos jogszabályokat is érintik.

Az eddig lezajlott mezőgazdasági átvilágítási fordulók tapasztalatai

Az első mezőgazdasági átvilágítás tárgya a szántóföldi növények (gabona, olajmagvak, fehérjenövények), valamint a friss és feldolgozott zöldség és gyümölcs volt. A forduló 1998. szeptember 21-22-én, illetve szeptember 23-24-én lezajlott.

Ez alkalommal az alapelvek (átmenet nélküli csatlakozás, azonos jogok és kötelezettségek az EU többi tagországának gazdálkodóival) rögzítésén túl megjelöltük azokat a területeket is, amelyeken előreláthatólag átmeneti mentességi igényt kívánunk érvényesíteni. Felvetettük továbbá azokat a kérdéseket is, amelyekről az érdemi tárgyalások során egyeztetni kívánunk. A szántóföldi növényeknél a mentességi igény arra vonatkozott, hogy az öntözött területek bővítéséhez a nemzeti költségvetésből fedezett támogatási formákat a csatlakozás után is alkalmazhassuk. Tárgyalási témaként jelezte a küldöttség a kárpótló kifizetések (közvetlen termelői támogatások) alapjául szolgáló termőterület- és termésátlag-bázisát (Magyarország számára nem lenne előnyös, ha ez a 90-es évek termésszintje lenne), valamint az intervenciós időszak kezdetének megállapítását (minél korábbi időpontot kívánunk elérni).

A zöldség- és gyümölcstermesztéshez lehetőséget kívánunk kapni az új ültetvények telepítésének nemzeti támogatására. Egyúttal bizonyos haladékot kérünk arra, hogy a zöldség- és gyümölcs-rendtartás alapját képező termelői szervezeteknek legyen idejük csatlakozás után megerősödni, addig pedig egyéb gazdálkodó szervezetek is részesedhessenek a támogatásokban.

A Bizottságnak a forduló során kifejtett álláspontja szerint a magyar kormánynak a közeljövőben döntenie szükséges az Intervenciós Ügynökség szervezetéről, feladatköréről, működési feltételeiről (ennek alapja az Agrárintervenciós Központ lehet). Ezen túlmenően ki kell alakítania az EU-hoz alkalmazkodó intervenciós, piacszabályozási és információs rendszert; a földnyilvántartást olyan szintre kell fejlesztenie, hogy az a csatlakozás időpontjából megfeleljen az EU támasztotta követelményeknek, valamint fel kell gyorsítania az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (gyakorlatilag a támogatások felhasználását ellenőrző rendszer) kialakításának folyamatát.

A zöldség- és gyümölcspiac szabályozásában meg kell teremteni a termelői szervezetek alapításának, elismerésének, működésük ellenőrzésének hatósági kereteit. Az exportban már működő minőségellenőrzési rendszert ki kell terjeszteni az importtermékekre, majd a hazai termékekre is.

Az 1998. október 14-én és 26-án tartott második forduló témája az állategészségügy volt.

Ennek során jeleztük, hogy az EU-jogszabályok átvétele igen előrehaladt, bár a végrehajtás területén vannak kisebb eltérések. Átmeneti mentességi kérelmet hat témában nyújtottunk be, ezek közül kettőt állattenyésztési témakörben – a mesterséges termékenyítő állomásokon a szaporítóanyagok kórokozó-mentességének az EU-nál magasabb szintű megállapítása érdekében -, hármat az állatvédelem területén – nevezetesen, hogy a magyar állattartók a csatlakozás után még bizonyos időt kapjanak az EU-előírásoknak megfelelő telepek kialakítására -, valamint egyet a vágóhidak üzemkialakítása kapcsán – szintén a gazdálkodók felkészülési idejének meghosszabbítása végett.

A magyar és az EU fél a felvetett problémákat rögzítette, a kérdésekről külön megbeszélés nem folyt. A majdani érdemi tárgyalások előtt Magyarországnak ismételten össze kell állítania a megtárgyalandó kérdések listáját, valamint be kell mutatnia, hogy a Bizottság által kiemelt területeken mennyire közeledtek az álláspontok.

A harmadik mezőgazdasági átvilágítási forduló 1998. december 15-17-én, illetve 1999. január 27-28-án zajlott le. Témái a következők voltak:

• Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garancia Részleg által finanszírozott kifizetések nemzeti ügyviteli szerve, a kifizető ügynökség: szervezet, ellenőrzési rendszer, felügyelet, pénzkezelés;
• A termelői kárpótló támogatások ellenőrzésére szolgáló Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer;
• Intervenciós raktározás;
• Az EMOGA Orientációs Részleg (szervezeti intézkedések) pénzügyi vonatkozásai;
• Vidékfejlesztés: horizontális, valamint körzeti és helyi intézkedések (benne a mezőgazdasági szerkezet-átalakítási intézkedések és a termelői csoportok támogatása);
• Korai nyugdíjazás;
• Agrár-környezetvédelmi intézkedések;
• Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének támogatása;
• Erdészeti politika.

Az ügyviteli szervezeten kívül előtérbe került, hogy a jelenlegi magyar agrártámogatási rendszer – céljait és eszközeit tekintve – mennyiben egyezik meg az EU szervezeti intézkedéseivel, milyen lépések várhatók a csatlakozást megelőző időszakban a folyamatos közelítésre.

A kormány fölhatalmazása alapján a küldöttség bejelentette, hogy Magyarország a csatlakozásig létrehozza és a csatlakozás napjától az EU követelményeinek megfelelően működteti az EMOGA Garancia Részlegből származó pénzek kezeléséhez szükséges kifizető ügynökséget. A korai nyugdíjazási rendszer kivételével (melyről még nem született kormányzati döntés) Magyarország a belépés napjától részt kíván venni a jelen átvilágítási forduló tárgyát képező valamennyi támogatási programban. Ennek érdekében egyes területeken – pl. az agrár-környezetvédelemben – már a csatlakozás előtt az EU-val egyeztetett támogatási rendszert alakítunk ki.

A hazai szerkezetátalakítás sikeres megvalósítása végett bejelentettük Magyarország átmeneti mentességi igényét a nemzeti támogatások korlátozása alól olyan ágazatokban, ahol az EU tiltja a termelésnövelő beruházások nemzeti forrásból történő támogatását. Ez kizárólag a nemzeti forrásból megvalósítandó – tehát nem az EU hozzájárulásával megvalósítandó programokra vonatkozik. Az esetleges kapacitásbővülés nem országos, hanem csak üzemi méretű lehet. Átmeneti mentességi igényt ezen felül a forduló során nem jelentettünk be.

A negyedik átvilágítási forduló témája a tejre, a marha- és borjúhúsra, a juh- és kecskehúsra, a sertéshúsra és a tojásra, az albuminokra és a mézre vonatkozó szabályozás volt. Ennek többoldalú szakasza 1999. február 19-én zajlott le. A Bizottság akadályoztatása miatt az átvilágítás második napjára (sertés-, valamint baromfipiaci szabályozás) az ötödik forduló keretében került sor. A kétoldalú fordulót a tej-, a marha- és a borjúhús-piaci rendtartás témakörében március 3-án tartottuk.

A kormányhatározattal összhangban egy átmeneti mentességi igényt jelentettünk be: a húsmarha-tartást fejlesztő beruházások nemzeti költségvetésből történő támogatására lehetőséget kértünk a belépést követően.

A kétoldalú ülés során újabb átmeneti mentességre vonatkozó igény merült fel a 2456/93/EK rendeletben meghatározott, intervencióra felvásárolható húsosztály és húsminőség tekintetében is.

Jeleztük továbbá, hogy a húsmarha-prémiumjogosultságban a 90-es állatszám-határ alkalmazására az 1999. júniusi állatszámlálást követően visszatérünk, hogy bejelentjük-e átmeneti mentességi igényünket. Ekkor fogunk adatokkal rendelkezni a nagyüzemi húsmarha-tartás pontos méreteiről. Az esetleges eltérési igényt legkésőbb 1999. augusztus végéig adjuk át a Bizottságnak.

Érdemi tárgyalást kívánunk folytatni az EU-val a 805/68/EGK rendelettel kapcsolatosan:

• a különleges húsmarha-prémium körzeti felső határának megállapítására,
• a borjastehén-prémium egyéni felső határának összege tekintetében.

Érdemi tárgyalást kívánunk folytatni a tényleges tárgyalások megkezdésekor a 804/68/EGK és a 3950/92/EGK rendeletek kapcsán Magyarország tejkvótájának mértékéről, és az ahhoz kapcsolódó bázisidőszak megállapításáról az EU-val.

Az ötödik mezőgazdasági forduló témái [kereskedelmi mechanizmusok, minőségpolitika, agrimonetáris rendszer, állami támogatások, tesztüzemi rendszer, mezőgazdasági statisztika, a Római Szerződés II. melléklete alá nem tartozó (feldolgozott) termékek] és a negyedik forduló elmaradt témakörei (juh- és kecskehús, sertéshús, baromfi és tojás, albuminok és méz) közösen kerültek átvilágításra. A multilaterális fordulót 1999. április 26-27-én, míg a bilaterálist május 22-26-án tartottuk.

A juh- és kecskehús-piaci rendtartás témájában egy tárgyalási témát vetettünk fel, az anyajuh prémiumjogosultsággal kapcsolatban.

A sertéshús piaci rendtartásával kapcsolatos közösségi joganyag átvétele és alkalmazása megfelelő felkészülés esetén legkésőbb a csatlakozás első napjától lehetséges.

A baromfihúsra vonatkozó közösségi szabályokat a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-1906/90 sz. előírása tartalmazza, mely 1998. január 1-je óta hatályban van. Szorgalmaztuk a forgalmazási-értékesítési szabványok bevezetését is. Az a műszaki alap viszont még nem épült ki, amely lehetővé tenné a kereskedelmi forgalomba kerülő tojás minőség és súly szerinti osztályozására, jelölésére, csomagolására és címkézésére vonatkozó előírások betartását.

Mind a baromfihús, mind az étkezési tojás forgalomba hozatalára vonatkozó szabványok tekinthetők a rendtartás jelenlegi, illetve jövőbeli központi elemének. A baromfihúsra érvényes előírások betartásával, illetve betartatásával kapcsolatosan nem kell külön intézkedni, az előírások betartásának feltételét jelentő tojáscsomagoló-állomások kiépítése ellenben még kísérleti szakaszban van.

A kereskedelmi mechanizmusok témakörét elemezve a kormány-előterjesztés megállapítása szerint – feltételezve az EU egységes támogatási mechanizmusában való egyenjogú részvételt -, nagyon fontos, hogy a hazai rendszert fokozatosan közelítve a csatlakozás napjától alkalmazható legyen az EU eljárásrendje és – ami még fontosabb – azzal a magyar exportőrök élni is tudjanak.

A nemzeti támogatások az átvilágítási forduló fontos részét képezték, hiszen a magyar agrárpolitika a támogatási formákon keresztül elemezhető a leghatékonyabban. Az agrártámogatások formáinak részletes bemutatása mellett közöltük, hogy Magyarország fenntartja a harmadik átvilágítási forduló során bejelentett, a 950/97/EK tanácsi rendelettel szabályozott ágazatokra vonatkozó átmeneti mentességi igényét, ugyanakkor a csatlakozástól alkalmazza a nemzeti támogatásokra vonatkozó szabályozást, támogatások nyújtására. A jelenleg zajló felmérések eredményétől függően tárgyalásokat kívánunk folytatni a 96/C 29/3 bizottsági iránymutatásban említett bizonyos tiltások alóli felmentésről, a szerkezetátalakítás érdekében szükséges nemzeti támogatás folyósítása céljából.

A non-Annex II rendszer [a Római Szerződés II. melléklete alá nem tartozó (feldolgozott) mezőgazdasági termékek vámkezelésének rendszere] a normatív összegű támogatást biztosító magyar exportrendszerhez, illetve a vámrendszerhez képest alapjaiban eltérő elvekre és gyakorlatra épül. A feldolgozott termékek kereskedelmi rendszerének átvétele a kitűzött csatlakozási időpontban kereskedelempolitikai szempontokból nem okoz olyan mértékű gondot, amely alapján átmeneti mentességi kérelmet lenne szükséges benyújtani. A rendszer működésének feltétele az ellenőrző laboratórium(ok) megléte. Fontos feladat a laboratóriumok kijelölése, felszerelése, az ott dolgozó szakemberek felkészítése, képzése, a többi intézménnyel való együttműködés kialakítása, informatikai rendszer kiépítése és a laboratóriumok akkreditálása.

A hatodik átvilágítási forduló (bor, cukor, nyersdohány, rizs, komló, banán, gyapot, olívaolaj, selyemhernyó, rostlen és kender, vetőmag, virág és élőnövény, valamint szárított takarmányok) többoldalú megbeszélésére 1999. május 27-28-31-én került sor, a kétoldalú fordulót június 9-10-én tartották.

Átmeneti mentességi igényt csak a borágazatban jelentettünk be a szőlőtelepítés nemzeti forrásokból történő támogatása, a törköly és a seprő lepárlási kötelezettségnek bizonyos korlátozása, egyes tokaji borspecialitások előállításának biztosítása, a muzeális borok forgalmazhatósága, valamint a rum részben répacukorból történő előállítása érdekében.

Tárgyalásokat kívánunk folytatni a cukor- és izoglükóz, a dohány, a szárított takarmány termelési és támogatási kvóta, a banán importkvóta, valamint a rizs bázisterület megállapításáról, illetve a virág- és élőnövény-ágazat támogatási kereteiről.

A cukorágazattal kapcsolatban megemlítendő, hogy a közösségi szabályozás átvétele a mainál lényegesen nagyobb jövedelmet ígér mind a termelők, mind a cukoripar számára. A fogyasztók szempontjából ugyanakkor a csatlakozás a cukor árának igen jelentős (70-80%-os) növekedésével jár.

A nyersdohány-előállítás a legnagyobb foglalkoztatási gondokkal küszködő országrészeknek nyújt kedvező lehetőséget. A mai termelést jóval meghaladó mértékű kvóta elérése számottevően hozzájárulhat az ilyen körzetek fejlődéséhez.

Az átvilágítási folyamat szeptemberben zárul az elmaradt növény-egészségügyi terület áttekintésével, valamint az AGENDA 2000-ben foglalt agrárpiaci reformok értékelésével.

Összefoglalóan: az átvilágítási folyamat során a magyar tárgyaló küldöttség minden esetben érvényesíteni tudta a kormánytól kapott felhatalmazását. Kis számú átmeneti mentességi igénnyel léptünk fel, és mindenhol jeleztük tárgyalási igényünket, ahol a magyar mezőgazdasági termelést, illetve a támogatási lehetőségeket a csatlakozás után behatároló kvótákról, bázisterületekről volt szó.

A mezőgazdaságra vonatkozó érdemi tárgyalások megkezdését 2000 első felében, a portugál elnökség alatt szeretné elérni az 5+1, első körbe tartozó ország küldöttsége. Ennek előfeltétele, hogy a végleges tárgyalási álláspontokat tartalmazó jegyzéket 1999 novemberéig átadjuk a Bizottságnak.

Az EU-csatlakozás elengedhetetlen feltétele, hogy a szakemberek ismerjék a közösség jogrendszerét, gazdasági törekvéseit. Sok más intézmény mellett a Külkereskedelmi Főiskola is közreműködik az ismeretek terjesztésében.

Egyik hagyományos szakukon – a Külgazdasági Szakon – 90 órát szánnak az EU-ra vonatkozó elvi és gyakorlati tárgykörökre, külön 90 órát fordítanak a jogi viszonylatokra. Kiemelten kezelik az EU agrárgazdálkodását és agrár-külkereskedelmét.

Teljesen új a gazdaságdiplomácia és EU-menedzsment szak, amely felöleli az összes – vezető állásban nélkülözhetetlen – oktatási anyagot. Ezen belül további szakosításokat is tervbe vettek, ilyen például a szakdiplomácia, a tárgyalási stratégia.

A főiskola törekvéseit elismerte és elfogadta a Magyar Akkreditációs Bizottság, sőt kiváló minősítéssel jellemezte az “európai szakemberképzés” csaknem 15 éve folyó tökéletesítését.

Az orosz Piackutató Intézet igazgatója, Jelena Tyurina szerint Lengyel- és Magyarország szép hasznot húzhat a nyugat-európai dioxin-botrányból. Eddig ugyanis Oroszország a fogyasztásra kerülő baromfi- és sertéshús tetemes hányadát (60-70, illetve 30-35%-át) Belgiumból, Hollandiából és Franciaországból szerezte be. Ha viszont az előjelzések beválnak, akkor ezentúl a baromfit inkább tőlünk, a sertést pedig főleg a lengyelektől fogják vásárolni.

A Magyar Cukor Rt. leállítja sárvári gyárát, mivel túltermelés mutatkozik mind a hazai, mind a külföldi piacon. A cukorrépa vetésterülete az 1991. évi 160 000 ha-ról már 1997-ben 100 000 ha-ra csökkent. A jelenlegi világpiaci árakon az export egyenesen ráfizetéses.

A kirgíz állami vállalat, a Dan-Azik-i raktárából 16 000 t gabonát loptak el ismeretlen tettesek. A kár összege 45 millió szom, azaz több mint 1 millió dollár. Szerencsére a belső gabonapiac nem rendült meg a lopás miatt. Számottevő gabonamennyiség van tartalékban.

A holland tőkével működő Friesland Coberco Dairy Foods vállalat a MIZO-Baranyatej részvényeinek 40%-át vásárolta meg. Így már a magyar tejiparnak mind a hat vezető vállalata külföldi érdekeltséggé vált.

Részarányuk a következő:
 

Sikerült elhárítani az utolsó akadályokat is az EU 200 milliárd dolláros áramforgalmazásában. Eddig ugyanis néhány állam monopolizálta az elektromos áram termelését és az árazást is maga állapította meg. Mostantól kezdve az ún. nagyfogyasztók (évi 40 000 MWh-n felüli fogyasztással), amelyek a teljes szükségletnek kb. 23%-át használják föl, az EU bármely tagállamától vásárolhatnak áramot.

A választás nem jár külön nehézségekkel. A pán-európai hálózat ugyanis már csaknem 50 éve létrejött, csak az igénybevételét korlátozták az egyes országok belső rendelkezései.

Természetesen a törekvésnek ellenzői is akadnak. Franciaország pl. bejelentette, hogy az Electricité de France, a világ legnagyobb villamossági vállalata, ezentúl is bizonyos ellenőrzést gyakorol a hálózat fölött. Meglehetősen nagyok a különbségek az árak között is. A francia árak éppenséggel majdnem 60%-kal alacsonyabbak, mint Ausztriában, Németországban és Olaszországban.

A kereskedelmi korlátozások földoldozása nyomban mérsékelte a költségeket; a brit cégek villanyszámláit pl. csaknem 30%-kal.

A folyamat kihatott Európán kívüli területekre is. Több elektromos cég tervez közvetlen kapcsolatot tengerentúliakkal, egyebek mellett amerikai és japán vállalatokkal. Az áramtermelés és forgalmazás “fölszabadítása” befolyásolja a telekommunikáció, a postai egyéb szolgáltatások helyzetét is, mihelyt a néhol mutatkozó fönntartások kiküszöbölhetővé válnak.

Az angol-holland nagyvállalat, az Unilever megvette a Pekingi Teafeldolgozó üzemet 15 millió dollárért. A gyár azelőtt állami tulajdonban volt, 235 munkást foglalkoztatott. Fő terméke, a Jung Hua, a híres jázmintea, amelyet ömlesztve és csomagolva is szállítanak. Az Unilever már előzőleg is behatolt a kínai piacra, amikor megvette a Mountain Cream fagylaltgyárat.