Múlt évben Németországban 13,1%-kal, azaz 24 848 tonnával kevesebb cukorrépát takarítottak be. A Szövetségi Statisztikai Hivatal becslése szerint a termésátlag - az 1993. évi szinthez képest - 9,9%-kal csökkent 49,43 t/ha-ra, holott a vetésterület csak 3,6%-kal lett kevesebb (502 722 ha). A takarmányrépa vetésterülete 24,3%-kal csökkent; csak 26 649 hektáron termesztettek takarmányrépát. Ennek a termésátlaga szintén 15,9%-kal csökkent; 88,25 t/ha-ra. (AID-Pressedienst 1994:25)
Az Európai Bizottság elnökhelyettese, H. Christophersen kiállt az Unió "keleti irányból" való bõvítésének gondolata mellett. A közép- és kelet-európai országok gördülékeny felvételét követelte, különben - mint mondta - Európában növekvõ bizonytalanságokkal kell szembenézni. Az is kétségtelen - szögezte le az alelnök -, hogy az EU-nak eddigi politikájának néhány (elsõsorban agrárjellegû) területén fejlesztésre van szükség. A jelenlegi agrárpolitikát ugyanis a közösségi adófizetõk még mindig drágállják, holott a gazdálkodók sem jutnak hozzá a kívánatos jövedelemhez. Így érdemes lenne csökkenteni, akár megszüntetni az eddigi támogatási rendszert. (Förderungsdienst 1994:10)
Politikai és gazdasági megfontolásból az európai integrációs folyamatoknak új lendületet kell adni. Ehhez viszont az Uniót nem szabad valamiféle bevehetetlen "várnak" tekinteni, hanem a közép- és kelet-európai partnerek elõtt ajtót kell nyitni. Christophersen bizottsági tag határozottan elutasította a "többsebességû Európa" fefogást. Tehát nem lenne helyes, ha a "kemény magba" tömörült országok döntenének az új tagok felvéte
lérõl. A jövõ Európájának fejlesztéséhez az egységes belsõ piac gyors kiépítésére van szükség, s ehhez a jogi szabályokat és elõírásokat fokozottan be kell tartani.
Az összehangolt gazdasági és pénzügyi politika - kiegészülve egy Európai Központi Bankkal és egységes valuta bevezetésével - ugyancsak segítené a fenti célok megvalósítását. (Europe 1994:8)
Az EU 12 országán belül dolgozó külföldiek szabad mozgását nem szabad korlátozni - az Európai Bíróság 1994 augusztusában hozott döntése alapján. Ennek értelmében pl. egy belga cég által foglalkoztatottmarokkói munkások cégüknek Franciaországban is dolgozhatnak anélkül, hogy a helyi hatóságoktól különleges munkaengedélyt kellene beszerezniök, csupán érvényes vízumról kell gondoskodniok. (Europe 1994:8)
Az EU-n belül egy európai munkabiztonsági és munkaegészségügyi ügynökséget hoztak létre. Ez a témában rendelkezésre álló valamennyi tudományos, mûszaki és gazdasági információt összegyûjti, kicseréli és közzéteszi. Különösen a kis- és középüzemekben elõforduló balesetek megelõzésére fordít megkülönböztetett figyelmet. Az ügynökség egyben az EU országok közötti együttmûködést is erõsíti. Az ügynökség székhelye a spanyolországi Bilbao. (Europe 1994:8)
Az Európai Bizottság 1994 júliusában kidolgozta azt a stratégiát, amivel a veszettséget Belgium, Németország, Ausztria, Franciaország és Luxemburg fertõzött körzeteibõl véglegesen visszaszorítja. De nemcsak az említett országokban, hanem a Balti- és Adriai-tenger közötti (EU- n kívüli) területeken, így Svájcban is felveszi a harcot a betegség visszaszorítására. A gyakorlati védekezés vakcinákat tartalmazó csalétkek kihelyezésébõl áll, így elejét veszik annak, hogy a betegség a rókákról más állatfajokra is átterjedjen. Az EU költségvetésébõl erre a célra 7 millió ECU-t fordítottak. A veszettség megszüntetésével a háziállatok szabad mozgását akarják elõsegíteni,eltörölve a szigorú határállomási ellenõrzéseket. (Europe 1994:8)
Egy négyéves (1995-1999) program keretében az EU-n belüli körzetek együttmûködését elõsegítendõ, az egy fõre esõ legnagyobb összeget Görögország fogja kapni. A regionális és a szociális programokra fordítandó támogatásokból többek között a vidékfejlesztést, fiatal szakem berek képzését, a halgazdaság fejlesztését akarják támogatni. Összesen 13,5 milliárd ECU-t szánnak ilyen célokra. (Europe 1994:8)
Svédország egyre több tejterméket szállít külföldre. Az 1992/93-as évben kivitelük 47%- kal növekedett. Legjelentõsebb vásárlójuk: Irán, Tunézia és az arab félsziget országai. (DLG-Mitt. 1994:8)
1994-ben Franciaországban a kukorica vetésterülete - az 1993. évihez képest - 10,4%-kal, 250 ezer ha-ral csökkent. Silókukoricából 4%-kal vetettek kevesebbet. A hazai termelõk csúcsszervezete a vetésterület jelentõs csökkenését az agrárreform (pl. ugaroltatás) következményeivel magyarázza. (DLG-Mitt. 1994:8)
Németországban a szövetségi mezõgazdasági miniszter és a Német Parasztszövetség elnöke egyaránt hangoztatta, hogy a mezõgazdaság és a kereskedelem közötti fokozott együttmûködésre már jelenleg nagy, a jövõben pedig egyre nagyobb lesz az igény. A mezõgazdasági miniszter annak a meggyõzõdésének is hangot adott, hogy az európai versenyhelyzetben a gazdaságos teljesítményekre képes hazai mezõgazdaságnak szüksége van erõs szövetkezetekre. Folyvást fej-lesztett szövetkezetek nélkül nem javulnak a kilátások Németországban. A szövetkezetekben mind jobban ki kell bontakoztatni a "miénk" tudatot. (Förderungsdienst 1994:10)
Izland nem akar az EU-hoz csatlakozni - jelentette ki múlt évben David Oddsson miniszterelnök. Rajtuk kívül Európában más "csónakok" sem eveztek be az "öbölbe". A parlamentben 63 képviselõ közül 53 ellenezte Izland EU-hoz csatlakozását. Ez ugyan nem tükrözi a lakosság véleményét, hiszen az 1994.
év közepén végzett felmérések szerint majdnem 60%-uk tartaná elõnyösnek a csatlakozást, sõt maga a külügyminiszter is amellett szavazott. Érdekes jelenség, hogy az EFTA országok közül egyedül Izland nem kérte csatlakozását az EU-hoz. (Europe 1994:8)
Az üvegházi növények (dísznövények, zöldségfélék) körében egyre nagyobb gondot okoz a Bemisia tabaci nevû, több mint 500 növényfajt károsító kártevõ fellépése. Támadását követõen szívásnyomok tûnnek elõ a leveleken, rajtuk gombák telepednek meg. Ettõl a dísznövények esztétikai értéküket elveszítve eladhatatlanná válnak. Tetézi a bajokat, hogy a kártevõ több mint 60-féle vírust terjeszt. A növény-világkereskedelem megélénkülésével félõ, hogy egyrészt új populációk lépnek fel, másrészt a vírusok az eddig mentesnek számító EU országokba (Dánia, Nagy-Britannia, Írország, Portugália) is bejutnak. Ezért szigorú zárlati intézkedéseket léptettek életbe, hogy megakadályozzák a kártevõ bejutását növényi anyagokkal az EU belsõ piacára. (Nachricht. Dt. Pflschutz 1994:11)
A növényvédõ szerek közül a gyomirtók használata teng túl. Németországban az 1987- 1992 közötti idõszakra kiterjedõ vizsgálatok szerint százalékos arányuk - a felhasznált növényvédõ szerek körében - jóval meghaladta az 50%-ot, a gombaölõké (enyhén növekedõ jelleggel) 30% körüli, a rovar- és atkaölõ szerek együttes mennyisége csupán 4% körüli volt. Minthogy a gyomirtó szerek használatának aránya igen nagy, igyekeznek alkalmazásukat a gabonatermesztésben (pl. a mechanikus gyomirtás szorgalmazásával) visszaszorítani. Abban a németek biztosak, hogy a gyomirtó szerek nélkül - jelenleg - képtelenség gabonát termeszteni. (Nachr. Dt. Pflschutz 1994:11)
Az EU-12-ben a legelterjedtebben használt nyelv az angol. Az európaiak 42%-a tud angolul, noha csak 17%-uknak ez az anyanyelve. A második "legbeszéltebb" nyelv a német (31%, de Ausztria belépésével 33%-ra emelkedik), majd a francia következik (29%). Az idegen nyelvek tanításában (is) az angol vezet, minthogy a 12 tagország közül 10-ben az angol nyelvoktatás áll az elsõ helyen. Luxemburgban a francia (93%) után a német nyelv (93%) oktatás áll a második helyen. Portugáliában a francia nyelv után (32%) az angol következik (29%), Hollandiában az angol (85%) után rögtön a német nyelv oktatása (81%) sorol be. Az angol nyelvterületeken a francia a legnépszerûbb oktatott idegen nyelv; Egyesült Királyságban 31%, Írországban 41%. (Europe 1994:8)