EU-HÍREK

Módosul az ugarolási program?

A Miniszteri Tanács elõtt kilenc beadvány fekszik az agrárreform egyszerûsítésére. A Bizottság a javaslatokról még nem foglalt állást, de annyi bizonyos, hogy sok bennük a hasznos elképzelés. Nem kérdõjelezhetik azonban meg a reform tartalmi elemeit és tekintetbe kell venniök a csomagterv kiegyensúlyozottságát.

Az ugarolási programhoz azt a módosítást javasolják, hogy az erdõsített ugarok területét számítsák be az agrárreform szerinti ugarolási kötelezettségbe. Ha azonban engedélyeznek az ilyen területeken bizonyos erdõgazdasági hasznosítást (pl. biomassza termelését gyors növekedésû fafajokkal), akkor az EU költségvetésére való tekintettel biztosítékokra lesz szükség. Csak az olyan területek ugarolását kellene elismerni, amelyek a hektárprémium hatálya alá esnek, a kettõs (egyrészt az ugarolásért, másrészt az erdõsítésért nyújtott) támogatást elkerülendõ.

A területi túllépésért kiszabható bírságot jobban össze kellene hangolni az ugarolási program egyéb rendelkezéseivel. Ez különösen Franciaországot érinti, ahol a megszabott területet 1,3%-kal túllépték. A franciák helytelennek minõsítenék, ha mezõgazdaságukat emiatt hátrányok érnék, ezért a termõterület és az ugar hányadának kiszámítására használt eljárás módosítását javasolják.

A kötelezõ ugarolás határértéke

A gabonafélék, az olaj- és fehérjenövények termesztésében a kötelezõ ugarolás alsó határát 15%-ról az 1994/95. gazdasági évre kiterjedõ hatállyal 12%-ra szállították le. Elvileg csak olyan területek ugarolhatók, amelyeket az elõzõ öt év folyamán a támogatási rendszerben nem ugaroltak. Az ún. egyszerû ugarolás 17 és 33% között lehetséges. (Ez azt jelenti, hogy a termelõ szabadon választja meg az ugarolás módját.)

Ha a gazda az ún. szavatolt tartós ugar rendszerét választja, akkor ugyancsak 17% és 33% közötti területet ugarolhat. Azt a prémiumhoz kötött kötelezettséget azonban, hogy a területet legalább öt évig ugarnak hagyja, csak 17% erejéig vállalhatja. Az ezt meghaladó terület az egyszerû ugarolás szabályai alá esik. Ha a gazda ilyen kötelezettséget már az 1994. évi termésre vállalt, akkor öt évig köteles területének legalább 20%-át ugarnak hagyni.

Megmentheti-e az agrárreform a mezõgazdaságot?

Angol, német, ír, dán és francia gazdák tapasztalatcsere keretében vitatták meg az EU agrárreformjának jelentõségét. A reformot a résztvevõk igen eltérõen ítélték meg. Volt, aki szerint a jelenlegi támogatási rendszer hosszú távon aligha lesz fenntartható, mert a közvélemény ezt nem fogadná el. Ezért a brit falvak a következõ 10-15 év alatt el fognak vérezni. Egy másik felszólaló úgy vélte, hogy a támogatási rendszer a francia mezõgazdaság számára nélkülözhetetlen, mert ha megszûnnék, a gazdaságok 90%-át fel kellene számolni. Valamennyi hozzászóló hangoztatta az állandó költségek csökkentésének szükségességét. Mindenki szeretné gazdaságát bõvíteni, hogy gépeit jobban kihasználhassa.

Környezetvédelem Ausztriában

Az EU agrárpolitikájának átvételével Ausztria mezõgazdaságának számos új feladatot kell megoldania. Ezek egyike az ugarolási program keretében a mûvelésbõl kivont szántóföldek okszerû hasznosítása. A program alapján Ausztriában mintegy 120 000 ha ugarra lehet számítani. Ezeken a növény- és állatfajok számára új élõhelyeket kell teremteni és így a szántóföldi ökológiai rendszereket új életre lehet kelteni. Céltudatos gazdálkodással a nemkívánatos fajok visszaszo ríthatók és az értékes fajok életkörülményei javíthatók. E feladatok megoldásához szoros együttmûködésre van szükség a mezõgazdasági és a vadászati érdekképviseletek között. Ugyanezt kívánja szolgálni a most megjelent Acker voll Leben címû tájékoztató füzet, amely gyakorlati példákkal mozdítja elõ az esedékes feladatok megoldását.

Ausztria és Finnország agrárszerkezetének alakítása

Az EU 1995 és 1999 között 411 millió ECU-vel támogatja az osztrák agrárszerkezet fejlesztését és 388 millió ECU-vel az ún. "horizontális" intézkedéseket. Finnország ugyanezekre a célokra 194 millió, ill. 354 millió ECU támogatást kap.

A Bizottság helybenhagyta azokat a feltételeket, amelyek szerint Ausztriában a hegyvidéki vagy más kedvezõtlen adottságú területeket elhatárolni szándékoznak. Hegyvidéknek tekintendõ minden, a tengerszint felett 700 m-nél magasabban fekvõ, ill. legalább 20% lejtésû terület. Ausztria mezõgazdasági területének 70%-a kedvezõtlen adottságú.

Agrárkereskedelem a fejlõdõ országokkal

Az 1994. év I. negyedében az EU a fejlõdõ országokkal csaknem 9,30 milliárd ECU értékben bonyolított le kereskedelmet mezõgazdasági termékekbõl. A Tizenkettek agrárimportjának értéke az 1993. év I. negyedéhez viszonyítva csaknem 14%-kal, 5,64 milliárd ECU-re emelkedett, míg az export értéke 8%-kal, 3,67 milliárd ECU-re nõtt. Az agrárke reskedelmi mérleghiány 1992-ben és 1993-ban érezhetõen csökkent, de az 1994. év I. negyedében több mint 25%-kal, 1,97 milliárd ECU-re emelkedett. Ebben nagy része volt az afrikai, a Karib-tengeri és a csendes-óceáni fejlõdõ országoknak. A fejlõdõ országoknak az EU-val folytatott egész kereskedelmében az élelmiszerek és egyéb mezõgazdasági termékek aránya az exportban 8%, az importban pedig csaknem 15% volt.

A biomasszatermelés új feltételei

Az új szabályozás tervezete, bár a Bizottság évek óta tiltakozik ellene, Nagy-Britannia kezdeményezésére jelenleg a mezõgazdasági miniszterek Tanácsa elõtt fekszik. A tervezet szerint a jövõben az erdõsített területeket be lehetne számítani az érdekelt tagállam ugarolási kötelezettségébe. Biomassza céljára gyorsan növõ fafajokat jelenleg is lehet a tartós ugarokra telepíteni, de ezt a tagállamok csak az általános ugarolási szabályok alapján támogatják. Most azt javasolják, hogy a tagállamok a telepítés költségeinek egy részét is átvállalhassák, de csak meghatározott értékig és külön feltételekkel. Az új szabályozás 3 millió hektár területet érintene és hatása teljes egészében még nem mérhetõ fel.

EU9506