HÁZUNK TÁJÁN

Magyar-EU kapcsolatok

Hivatalos tárgyalások kezdõdtek 1995. április 19-20.-án Brüsszelben magyar-EU állat- és növény-egészségügyi egyenértékûségi megállapodás megkötésérõl. A tárgyalásokon számos kérdésben lényeges elõrehaladást sikerült elérni. A nyitott kérdések között maradt:

- a pénzügyi és technikai segítségnyújtás,

- az állat- és növény-egészségügyi határátkelõhelyek rögzítésének kérdése, valamint a 242/93 EK számú határozat hatályon kívül helyezésének ügye.

Kádár Béla, a Költségvetési Bizottság elnöke az EU keleti kibõvítésének hatásait elemezve rámutatott, hogy a szakértõk tanulmányai 13, illetve 80 milliárd ECU-s szélsõ értékkel becsülik a négy visegrádi ország csatlakozásának integrálódási költségeit Brüsszel számára, tehát egy realitásokon nyugvó ráfordítási-megtérülési mérleg elkészítésére és folyamatos pontosítására van szükség.

Az Európai Bizottság a társult közép- és kelet-európai országok egységes integrációjának elõsegítésére készülõ Fehér Könyvben állítja össze a belsõ piaci jogszabályok azon körét, melyek átvétele feltétele annak, hogy az EU közös piacának részesévé váljunk. Az Európai Bizottság képviselõi a készülõ Fehér Könyv egyeztetésére február 27-28-án Budapesten konzultációt tartottak a tárcák képviselõivel.

Pál László ipari és kereskedelmi miniszternek az Európai Bizottság tagjaival való 1995. április 26-27-én Brüsszelben folytatott tárgyalásain körvonalazódott, hogy a Fehér Könyv elsõ változata május közepére készül el. Az Európai Unióval kialakított strukturált párbeszéd keretei között a belsõ piaci kereskedelmi minisztereknek a társult KKE országok képviselõivel kibõvített ülésére 1995. június 6-án kerül sor, melyen lehetõség adódik még a Fehér Könyv tartalmának esetleges módosítására az Európai Tanács cannesi csúcsértekezletéhez jóváhagyásra való felterjesztés elõtt, annak érdekében, hogy a Fehér Könyv lehetõ legnagyobb része 2-3 éven belül teljesíthetõ legyen.

Az EU a tagsági kérelem elbírálásakor figyelembe veszi, hogy az ország jog- és intézményrendje mennyire áll összhangban a Fehér Könyvben rögzítettekkel.

Magyarország Európai Unióhoz történõ csatlakozását elõkészítõ kormányzati kommunikációs stratégia három lépcsõben kívánja a közvéleményt tájékoztatni az EU-hoz történõ csatlakozás elõnyeirõl. Az elsõ szakaszban - a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig, várhatóan 1997-ig - alapvetõ információt ad az EU belsõ életérõl, az integrációs szervezetekrõl. A második szakasz feladata a csatlakozás elõnyeinek ismertetése. Végül a harmadik szakasz a népszavazás pozitív kimenetele érdekében mozgósít. Felkészítõ programokat terveznek az érintett közigazgatási és egyéb dolgozók részére. A brüsszeli Bizottságnak a stratégiát benyújtották, amely visszajelzésében azt a térségben példaértékû "referenciaanyag"-ként minõsítette.

A Parlament épületében külön EU Információs Központ létesül.

EU és a harmadik országok

Franz Fischler, az EU mezõgazdaságáért felelõs tagja április 9-én lengyelországi látogatásán kijelentette, hogy 1995. októberére várható legkorábban a közép-európai államok agrárszektorainak az EU mezõgazdaságához történõ lehetséges hozzáigazítását és az eljárás során követendõ módszereket feltáró brüsszeli elemzés. Bár véleménye szerint az EU Közös Agrárpolitikája (CAP) jelenlegi formájában is kiterjeszthetõ Lengyelországra, a teljes jogú csatlakozást 2000 elõtt nem tartja lehetségesnek. Az európai integráción belül sajátságos probléma a lengyel kisgazdaságok nagy száma (2,1 millió termelõ), ami az évezred végére várhatóan 600 ezerre csökken azáltal, hogy részben saját ellátásra termelnek, másrészt bérbe adják a földjüket, illetve más tevékenységbe kezdenek. Lengyelország mezõgazdasági termelésének kétharmadát néhány éven velül a 15 ha feletti családi gazdaságok fogják átvenni.

Az Európai Bizottság április 12-i ülésén Alain Juppe francia pénzügyminiszter leszögezte, hogy a Fehér Könyv téziseinek teljesítése nem helyettesíti a csatlakozási eljárásokat. Jacek Saryusz-Wolski, az európai ügyek varsói illetékese úgy vélekedett, hogy az EU úgy támaszt követelményeket a KKE országokkal szemben, hogy cserében nem kínál semmit. A dokumentum csupán egyoldalú útmutató a csatlakozási tárgyalásokhoz. Az EU nagyobb exportlehetõségekkel rendelkezik, viszont a lengyel árukat nem engedi beáramlani az Unióba. Félõ, hogy az olcsóbb lengyel áruk az EU dömpingellenes vámjaiba ütköznek.

Alkalmazkodás az EU-hoz

Az Európai Unió technikai jellegû - a magyar gyakorlat szerint nem rendeletbe való - jogszabályai a Magyar Élelmiszerkönyvben kerülnek honosításra. A 66/1994. (IV. 30.) számú kormányrendelet szerint megalakult a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság, amely az EU jogszabályai honosításnál a teljességre törekszik, de figyelembe véve a magyar sajátosságokat és szakmai megfontolásokat, eltér a jogszabály egyes rendelkezéseitõl. A harmonizáció mértékétõl függõen az illetékes miniszternek a hatályba léptetésre a következõk szerint tesz javaslatot:

- a jogszabály szövegét teljes mûszaki tartalmában átveszi, de a hatályba léptetés idõtartamára 1-3 éves haladékot javasol,

- a jogszabály szövegét teljes mûszaki tartalmában átveszi, de a hatályba léptetésére a konkrét évszám helyett a "Magyar Köztársaság teljes jogú EU tagságakor" meghatározást javasolja. A belépési tárgyalások idején a hatályba léptetés lehetõségét ismét megvizsgálja és ha ez továbbra sem lehetséges, akkor javasolja a tárgyalófélnek, hogy a Belépési Okmányban az adott rendelkezés alapján kivételt biztosítson,

- a jogszabály valamely konkrét mûszaki rendelkezését nem veszi át, és a belépési tárgyalások idején javasolja a tárgyalófélnek, hogy a Belépési Okmányban az adott rendelkezés alapján kivételt biztosítson.

EU9506