"OLVASTA?"

Metilészter Franciaországban

Franciaországban az Onidol nevû olajnövénymag-társaság egy tanulmányában azt vizsgáltatja, miként lehetne a napraforgóból metilészter tartalmú biodízelt vagy tüzelõanyagot elõállítani. Ez a lehetõség fõleg a dél-franciaországi gazdákat érdekli, minthogy ott a napraforgó a legfontosabb olajnövénynek számít.

Több kísérletsorozatban vizsgálták, hogy a napraforgó-metilészert traktorokban és fûtõkazánokban fel lehet-e használni. Jelenleg a napraforgóból nyert metilészter felhasználása az országban még nem engedélyezett, noha már az idén 10 ezer ha-nyi ugarterületen szeretnének "energianapraforgót" termeszteni. (DLG-Mittl. 1995:4)

Repceolajból villanyáram

Németországban a repceolajat nemcsak gépkocsik hajtóanyagaként, hanem áramforrásként is hasznosítják az Unnában lévõ erõmûben. Az összesajtolt repcemagokat az áramtermeléshez nagy teljesítményû kazánokban égetik el. A közeljövõben évi 350 t repce ilyen jellegû feldolgozására és hasznosítására nyílik lehetõség. Nagy elõny, hogy a megtermelt repcét teljes mértékben a termelés helyén lehet hasznosítani energianyerésre. (Top Agrar 1995:3)

Mûanyag tartályok összegyûjtése

Németország keleti tartományaiban 1995-ben módot nyújtottak a megüresedett növényvédõ szeres tartályok (kaniszterek) visszavételére. A Német Ipari Szövetség (IVA) 25 helyen állított fel felvevõ helyeket úgy, hogy a gazdáknak 40-50 km-nél többet ne kelljen utazniok a fölöslegessé váló kaniszterekkel. Az átvevõhelyek csak 2-3 napig mûködnek, ez alatt az idõ alatt veszik vissza a vízzel kiöblített tartályokat. Az IVA kb. 750 t üres göngyöleg összegyûjtésével számol. Ezeket csak a keleti tartományokban veszik vissza, minthogy ott jóval szenynyezettebb a környezet, mint a nyugati tartományokban. (Top Agrar 1995:3)

Növekvõ vízszükséglet

A vízfogyasztás mindenütt rohamosan növekszik. Jól jelzi ezt az a tény, hogy 1940 és 1960 között világátlagban a kétszeresére nõtt. 1990-ben már 4130 km3 volt az összes vízfogyasztás, s az ezredfordulóra várhatóan 5190 km3 lesz. Hovatovább eljutunk oda, hogy az igényeket már nem lehet kielégíteni. Jellemzõ, hogy a Közel-Keleten már most politikai válságok tárgya az éltetõ víz. Európa egyes körzeteiben 2005-tõl fogva a vízellátás szintén fenyegetõ gondokat fog fölvetni. Jelenleg a világon 230 millió ember szenved vízhiányban; évente 4 millió gyermek hal meg a szennyezett víztõl. Néhol viszont még bõviben vannak, szinte úsznak a fölöslegben,miként Ausztriában, ahol a víz 99%-a a talajvízbõl származik. Ausztriát Közép- Európa "vízvárának" is szokás nevezni. A világon (1990-ben) felhasznált víz 65%-át a mezõgazdaság, 24%-át az ipar, 7%-át a háztartások használták fel, a maradék 4% pedig veszendõbe ment. A mezõgazdaság felhasználta víz nagy része (helytelen kezelés miatt) veszendõbe megy, csupán 45%-nyi hasznosul valóban. A vízhiánnyal párhuzamosan nyomasztó probléma a szennyvízmennyiség növekedése. Évente 450 km3 szennyvíz jut a folyókba és állóvizekbe. A szennyezett, tisztítatlan víz a - gyakran halálos - betegségek egyik fõ okozója. (Mber. Öst. Landw. 1994:12)

A dolgos britek

Az EU-tagországok közül az Egyesült Királyságban a leghosszabb a heti munkaidõ, átlag 43,4 óra. Egyedül a briteknél tapasztalták - az EU-n belül -, hogy az elmúlt 10 év során a munkaidõ növekedett, miközben más tagországban csökkenést tapasztaltak. Franciaországban (39,7 óra) és Írországban (40,4 óra) a heti idõtartam nem változott. Az EU átlag 40,3 óra. A legrövidebb (38,2 óra) munkaidõvel a belgák büszkélkedhetnek. Az elõbbiekben említett Egyesült Királyságon és Írországon kívül heti 40 órás munkavégzési szintet a görögök (40,5 óra), a spanyolok (40,6 óra) és a portugálok (41,3 óra) lépték túl. Németországban és Hollandiában már a 40 órás "határérték" alá kerültek. A legnagyobb (1,7 óra) csökkenést Dániában és Hollandiában (1,6 óra) tapasztalták. EU-szinten egy férfi dolgozó átlagban 41,1, egy nõi dolgozó 38,7 órát dolgozik, egy brit dolgozó pedig átlagosan 45,1 órát fordít hetente munkavégzésre. (Euro-Op News 1995:1)

Gépellátottság

Az EU-12 tagországát felölelõ vizsgálat szerint a területegységre jutó traktorok és arató- cséplõgépek számában nagyok az eltérések. Az 1991-92-es adatok szerint Ausztria az EU- átlag feletti értékekkel büszkélkedhetett, minthogy az 1 hektárra jutó mezõgazdasági gépek és eszközök számát illetõen az EU-átlag kétszeresét érték el.

Ország 1 traktorra jutó
mg. terület
(ha)		 1 arató-cséplõgépre
jutó gabonaterület
(ha)
Belgium17.262
Dánia17.248
Németország8.136
Franciaország21.362
Olaszország14.3143
Hollandia11.045
Nagy-Britannia35.771
Ausztria7.235

(Öster. Bauernbund 1994:11-12)

Aggódó dohánytermesztõk

Franciaországból, Németországból, Belgiumból és Ausztriából összesereglett 2 ezer dohánytermesztõ Strassbourgban tüntetett a csökkenõ bevételek és a növekvõ gazdasági problémák miatti elégedetlenségük kifejezésére. A támogatások megkurtításával az elmúlt két évben 15%-nyit apadt a dohánytermesztõk jövedelme - panaszkodott a francia dohánytermesztõk szövetségének fõtitkára. A strassbourgi tiltakozáson 191 osztrák dohánytermesztõ küldöttei is részt vettek. Az osztrák termesztõk az EU-csatlakozás következményeként a jövedelmeik akár egyharmadnyi csökkenésétõl tartanak. (Mber. Öst. Landw. 1994:12)

Svéd ökogazdaságok

A svéd parlament 1994. évi döntése értelmében az ezredfordulóig Svédországban a mezõgazdasági földterületnek 10%-án szándékoznak ökogazdálkodást folytatni. A "10% kampány" néven hirdetett mozgalom nagy népszerûségnek örvend. Az ökotermékek értékesítésének elõsegítésére az országban évente összesen 5 millió svéd korona áll rendelkezésre. Jelenleg a mezõgazdasági földterületnek csupán 2%-ára terjed ki az ökogazdálkodás. Nagy gondot fordítanak az ökogazdálkodással termelt áruk ellenõrzésére. (Ökol.+Landbau 1994:92)

Norvég agrárszerkezet

Norvégiának az EU belépéstõl függetlenül is égetõen szüksége volt az agrárszerkezet gyökeres megváltoztatására. 1970-ben még 121 ezer gazdaságot tartottak számon, 1990-ben már csak 85 ezret. Jelenleg 1 millió hektárnyi mezõgazdasági földterületen alig több mint 80 ezer paraszt gazdálkodik. 1994-ben 356 ezer hektáron gabonát és olajnövényeket, 18 500 hektáron burgonyát, 5700 hektáron zöldségféléket termesztettek. A rétek és legelõk területe 561 ezer hektár volt. 1993-ban a fejõs tehenek száma 340 ezer volt, azonkívül 1,3 millió juhot, 64 ezer kecskét, 3,7 millió baromfit és 720 ezer sertést tartottak. (AIZ Int. 1994:141)

Német gazdaságok

Németországban 1993-ban 592 700 parasztgazdaság mûködött. Az 1-10 ha közötti méretûek száma 271 800, a 100 ha-nál nagyobb területûeké 16 300 volt. A mezõgazdasági földterületnek közel 38%-a volt a 100 hektáros vagy annál nagyobb üzemméretû gazdaságok birtokában. (Betriebsw. Nachr. Landw. 1994:4)

Szójatermesztés Angliában?

Cambridge-ben a szibériai származású, hidegtûrõ változatokkal végzett kísérletek a jövõre vonatkozóan igen ígéretesek voltak. Egyes változatok már 7 C-on is kikeltek, így Angliában május közepi vetés esetén szeptember közepén lehet a termés beérésével számolni. A biztató eredményekre támaszkodva sokan reménykednek abban, hogy Észak-Európában is meghonosodhat a szójatermesztés. (Top Agrar 1995:2)

Továbbra is hormoninjekciók

Sajnálatos tény, hogy továbbra is több EU-tagországban a marhatartók nem hagytak fel a hormoninjekciózásokkal. A Spanyolországban végzett májvizsgálati adatok szerint a vizsgált marhamájak közel 40%-a tartalmazott clebuterol szermaradványt. Belgiumban 23, Fran ciaországban 13, Hollandiában 10% volt a szermaradványokat tartalmazó májak számaránya. Németországban volt a legjobb az arány - az elenyészõ 2%-kal. (Top Agrar 1995:5)

Élelmiszer-ellátottság Ausztriában

Az Osztrák Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint csökkent az országban a növényi termékek közül a liszt és a hüvelyesek fogyasztásának aránya. Ugyanakkor a burgonya, a zöldségfélék és az olajnövények fogyasztása több-kevesebb növekedést mutatott. Viszont a cukor, cukortermékek, gyümölcsfélék, gyümölcslevek, növényi olajok, bor és sör fogyasztása erõsen csökkent. A vaj, sajt és túró fogyasztása növekvõ, az ivótej, tejszín, tejföl fogyasztása csökkenõ irányzatú. A belföldi élelmiszer-termelés bõven fedezi az igényeket. Gabonából, lisztbõl, cukorból, marhahúsból, tejbõl és tejtermékekbõl, gyümölcslevekbõl jelentõs a túltermelés,ezért a többlet kivitelét szorgalmazzák. (Förderungsdienst 1995:2)

Agrárkereskedelem

A harmadik országokkal folytatott kereskedelemben Németország a legnagyobb agrártermék importõr. Az agrártermékekbõl kereskedelmi hiányt még Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban, Belgiumban és Luxemburgban tapasztalni. A legnagyobb agrárexportõri címmel Franciaország büszkélkedhet, utána Dánia, Írország, Görögország és Hollandia következik. Az EU harmadik országokból a legnagyobb behozatali értékkel zöldség-, gyümölcsféléket és hústermékeket vásárolt. (Förderungsdienst 1995:2)

Élelmiszerkiadások

Az EU-tagországok háztartásaiban az élelmiszerre fordított kiadások aránya csökkenõ irányzatú. Az Eurostat adatai szerint a háztartásokban a legnagyobb költségarányt a görögöknél tapasztalni, a kiadások 36,7%-a erejéig, beleértve az élelmiszereken kívül az élvezeti cikkekre (dohány, ital) kiadott összeget. Õket az írek (34,8%) és a portugálok (33,6%) követték, tõlük messze leszakadva a negyedik helyen a britek (21,6%) álltak. Élelmiszerre a hollandok költötték a legkevesebbet (14,9%), majd a németek (15,4%). A francia háztartásokban 18,6%-nyi volt az élelmiszerek vásárlására fordított kiadások mértéke. (Az adatok az 1992-es évre vonatkoznak, azóta bizonyos eltolódások is bekövetkezhettek. Szerk.) (Förderungsdienst 1995:2)

Kevesebb növényvédõ szer

Hollandiában az engedélyezett növényvédõ szerek száma 1990-1994 között kerek negyedével csökkent. A Statisztikai Hivatal adatai szerint 1990-ben még 1775 engedélyezett szert tartottak nyilván, 1994-ben viszont már csak 1391-et. A szerek számának erõteljes csökkentése fõleg a több éves vízvédelmi intézkedéstervezettel függ össze. A legnagyobb csökkentés 1992-ben következett be, amikor is 330 szert töröltek a jegyzékbõl. Az 1992-es év jelzett csak némi kivételt, minthogy ekkor számos szer visszavonása mellett sok új hatóanyag engedélyezésére is sor került. (DLG-Mitt. 1995:4)

Kevesebb vágóhíd

Hollandiában a múlt évben majdnem az összes vágóhíd aláírta azt a szándéknyilatkozatot, miszerint 1995-ben egymillió sertéssel kevesebbet fognak vágni. Ennek értelmében 1995-ben az elõzõ évinél 1,3 millióval kevesebb, azaz csak 19,8 millió sertést szabad levágni. A vágóhidaknak levágott sertésenként legfeljebb 1,5 guldent (kb. 120 Ft-ot) kell fizetni; ez az összeg a vágóhíd-szanálási költségek fedezésére szolgál. Amennyiben a vágóhidak a kvótát túllépik, sertésenként - német pénzre átszámítva - 90 DM (kb. 8100 Ft) bírságot kell fizetniök. (DLG-Mitteilungen 1995:4)

Elõnyugdíjazás elõsegítése

Franciaországban a kormány már 1991 óta igyekszik pénzügyi eszközökkel ösztönözni a gazdákat, hogy vegyék igénybe az elõnyugdíjazás lehetõségeit. Eddig ezzel a lehetõséggel több mint 33 ezren éltek, a gazdálkodásból kiválásukkal több mint 1 millió ha-nyi föld vált szabaddá. Eredetileg az elõnyugdíjazási lehetõség 1994 év végéig szólt, de elõreláthatólag további 3 évre kiterjesztik. Az elõnyugdíjazási támogatás mértéke jelenleg évenként - német pénzre átszámítva - 13 050 DM. Még vita folyik arról, hogy érdemes lenne-e a támogatások mértékét a szabaddá vált földterület nagyságához igazítani. A támogatás akkor is nagyobb lenne, amikor a földet az "öregektõl" egy fiatal gazdálkodó venné át. (DLG-Mitt. 1995:4)

Innen-onnan

Elõrejelzések szerint Franciaországban az ezredfordulóra az átlagos üzemméretek - az 1990. évi 38 ha-ról - 50 ha-ra fognak növekedni. A mostani évtizedben az ugarterület 260 ezer ha-nyi növekedésével lehet számolni. (DLG-Mitt. 1995:4)

Nagy-Britanniában 1960 óta a mezõgazdasági bérköltségek - az infláció számításbavételével - 66%-kal növekedtek, a traktorok beszerzési ára pedig azóta megkétszerezõdött. 1990-ben 1 t búzáért 46%-kal kevesebbet kapott a termelõ, mint 1960-ban; a tejnél pedig 35%-os volt a bevétel csökkenése. (DLG-Mitt. 1995:4)

Belgiumban a sertésistállók 95%-a Flandriában található, ezért ott a hígtrágyafeleslegek igen nagy problémát jelentenek. Nemrégen született egy olyan megállapodás, melynek értelmében szept. 1-ig 90 ezer t hígtrágyát fognak exportálni" a kevés sertést tartó Vallóniába. (DLG-Mitt. 1995:4)

Spanyolországban 1994-ben a tervezettnél jóval kevesebb, összesen 15 millió t gabonát takarítottak be. (1993-ban 20 millió t-s volt a termelés.) Az aszály miatt megcsappant termést jórészt felhasználták, s az országnak gyakorlatilag nincs tárolt gabonakészlete. (DLG-Mitt. 1995:4)

Németország egyik délhesszeni városkájában megszervezték, hogy a körzetbõl a használt silófóliákat költségmentesen visszavegyék. A BP Chemicals cég által szervezett összegyûjtés keretében az elhasználódott, bepiszkolódott silófóliákat újrahasznosítják (recycling). (Top Agrar 1995:3)

Az EU országokban egyre népszerûbb a rostkender termesztése. Franciaországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában a rostkender termesztését ha-onként 1300 DM-nek megfelelõ összeggel támogatják. A kenderrostból nemcsak cellulózt, hanem környezetkímélõ mosószert is lehet nyerni. (Top Agrar 1995:3)

Németországban a vegetáriánusok nagy örömére egy olyan módszert dolgoztak ki, mellyel ízletes "ökohúst" lehet elõállítani gabonából, borsóból. A nyersanyagokat elõbb bioreaktorban áztatják, sterilizálják és - a sajtgyártáshoz hasonlóan - gombával beoltják. Az így nyert termék ("vegetáriánus hússzelet") vérnyomás- és koleszterinszint-csökkentõ anyagokat tartalmaz. (Top Agrar 1995:4)

Az USA-ban 1994-ben a farmok átlagos jövedelme 39-43 ezer dollár közötti volt. A jövedelmek 87%-a mezõgazdaságon kívüli tevékenységekbõl származott! A gazdaságoknak csupán 80%-ában származott legalább a jövedelem fele a mezõgazdaságból. (DLG-Mitt. 1995:4)

A francia pénzügyminisztérium négy repcemetilészter gyár építését engedélyezte. Ezek összteljesítménye 140 ezer t lenne. (DLG-Mitt. 1995:4)

EU9506