1993-ban a francia mezõgazdasági és élelmiszeripari export 5%-a irányult az ázsiai országokba. Ezzel Ázsia az EU után a francia agrártermékek második legnagyobb felvelõ piacává lépett elõ. A térség gyors fejlõdése miatt most és gyorsan kell ott beruházni.
Ázsiában (Kína és India nélkül) jelenleg 365 millió ember él, népessége az említett két országgal együtt eléri a 2,4 milliárdot. A térség kereslete és vásárlóereje állandóan nõ, bár az infláció az egyes ázsiai országokat különbözõ mértékben érinti. Kínában az elmúlt évben 24%-ot ért el, de a többi országokban 3,2 és 10% között mozgott. Valamennyi ázsiai országra jellemzõ a nagy növekedési erély és a népszaporodás kedvezõ alakulása.
Délkelet-Ázsiában az élelmiszerekre fordított kiadások évente 5-9%-kal emelkednek. A francia élelmiszerexport az utóbbi években évente több mint 6%-kal nõtt, értékben pedig 1993-ban 5,8 milliárd F-t képviselt. Az export zöme Hongkongba és Tajvanba irányult. A francia exportnak igen erõs versenytársai az USA, Ausztrália és Új-Zéland.
Az egyes termékek helyzete a délkelet-ázsiai piacon nem egyforma. A bor és egyéb szeszes italok forgalma csök kenõ irányzatú, a tejtermékeké viszont emelkedik. Nõ az almaexport is, a sertés- és baromfihús azonban a délkelet-ázsiai piacokon csak idõnként versenyképes. Marhahúsból az ázsiaiak csak keveset fogyasztanak. A húsexportban a francia vállalatoknak javítaniok kellene az együttmûködést és jobb kereskedelmi stratégiát kellene kidolgozniok.