A Nemzetközi Búzatanács (IWC) számításai szerint az 1995/96-os gazdasági évben az eddiginél nagyobb búzaterméssel lehet a világon számolni. A becslések szerint az elõzõ évhez képest 6%-kal, azaz 33 millió t-val több, 560 millió t-s termés várható. A termelés különösen az EU-ban, az USA-ban és Kanadában növekszik. A tavalyi évben aszállyal sújtott Ausztráliában is jók a terméskilátások. (A közlemény megjelenése óta a kilátások némiképp változtak. Fõleg az észak-amerikai kontinensen károsító szárazság okozhat kiesést. Szerk.) (Mber. Öst. Landw. 1995:2)
1994-ben egy német lakosra 60,7 kg húsfogyasztás jutott, ebbõl a sertéshús 38,9 kg, a marha- és borjúhús 11,3 kg, a baromfihús 7,6 kg volt. Juh- és kecskehúsból 0,7 kg-ot, belsõségekbõl 1,1 kg-ot fogyasztott átlagosan egy lakos. (AID-Verbraucheraufklärung 1995:2)
Az 1994/95-ös gazdasági évben a világ cukortermelése - az elõzõ évhez képest - 3,4%-kal, 113,47 millió tonnára nõhet. A répacukor-termelésben 10,6%-os csökkenéssel, a nádcukor-termelésben viszont 11,3%-os növekedéssel lehet számolni. Az USA-ban 14%-os növekedés, az EU-ban 11%-os csökkenés várható. A legnagyobb cukorfogyasztók között számon tartott India fogyasztása csökken, Kínáé ellenben erõteljesen nõ. (Mber. Öst. Landw. 1995:2)
A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szerint 1994-ben az EU a marhahús-kivitelének csökkenése következtében a világ marhahús-piacán megszilárdult a kínálat és egyúttal az árszínvonal. Az EU marhahús-kivitele 1994-ben - az 1993. évi mennyiségnél - 165 ezer t-val volt kevesebb, amit viszont más exportáló országok (fõleg az USA) tetemes kivitele bõven ellensúlyozott. A WTO az idei évre ennek az irányzatnak a folytatásával számol. A GATT elõírta kötelezettségek szellemében az EU marhahús-kivitele 17%-kal (160 ezer t-val) csökken, így kb. 760 000 t-ra fog visszaesni. Ezzel szemben az USA kivitele 5%-kal (36 ezer t-val) 721 000 t-ra, Ausztrália kivitele pedig 4%-kal, azaz 1,19 millió t-ra fog növekedni. (Mber. Öst. Landw. 1995:3)
Svájc közismerten a drága országok közé tartozik, ami az élelmiszerárakban is kifejezésre jut. Az EU áraival összehasonlítva az 1994. évi adatok szerint az étolaj 60%-kal, a vaj 56%-kal, a hús 49%-kal , a sajt 45%-kal, a tej 36%-kal, a szeszes italok 33%-kal voltak drágábbak, mint az EU-ban. (D. Weltwoche 1995:9)
Németországban a mezõgazdaság termelési értéke elérte a 75,3 milliárd DM-t. Összehasonlításként más ágazatokéval: a bányászaté 33,8 milliárd DM; a textiliparé 36,8 milliárd DM; az acéliparé 38,2 milliárd DM; a mûanyagiparé 61,3 milliárd DM. (Top Agrar 1995:5)
A vadnövények gazdag választékában számos olyan fajt ismerünk, amelyek olajban gazdag magjait a vegyipar hasznosítani tudja. Így pl. a farkastej, a koriánder, a kömény, a medvetalp a német Szövetségi Mezõgazdasági Kutatóintézet vizsgálatai szerint ígéretes olajszolgáltatóknak számítanak. Az említett növényekbõl nyert olajok kiváló minõségûek; fõleg zsírsav-összetételük értékes. (Mber. Öst. Landw. 1995:2)
Az erre vonatkozó végleges döntés (az EU bizonytalankodása miatt) még nem született meg. Tovább az alsó-szászországi gazdák nem várnak rá, hanem saját kézbe veszik az ügyet. Így felhívták a figyelmet azokra az önkéntes vállalásokra, miszerint a vágóhidakra való szállítási idõ nem lehet 8 óránál hosszabb, s a szállítási eszközökben sem szabad túlzsúfolni a szerencsétlen jószágot. (Landvolk-Pressedienst 1995:5)
Az EU mezõgazdasági minisztereinek mind ez ideig nem sikerült megegyezniök az állatszállítások leg hosszabb idõtartamáról. A németek a szállítás maximális idejét 8 órában határozták meg, de ezzel a nézettel többen - fõleg a franciák - nem értenek egyet. A németek oldalán az osztrákok, britek, svédek és dánok állnak, akik a vágóhidakra szállítandó állatok rövid szállítási ideje mellett kardoskodnak. A másik tábor hívei olyan áthidaló javaslatot tettek, hogy az állatokat különbözõ idõtartamú, de több lépcsõs szállítás formájában vigyék a vágóhidakra. Ennél jóval kíméletlenebb szállításra tettek javaslatokat az olaszok, portugálok és görögök, akik szerint akár a 24 órás állatszállítási idõt is túl lehetne lépni. (Mber. Öst. Landw. 1995:3)
Az EU illetékes szakemberei közül mind többen hangoztatják a méhészet stratégiai jelentõségét, minthogy a méhészet a méztermelésen túl, sõt annak összgazdasági jelentõségét meghaladva a mezõgazdasági és kertészeti növények beporzásával hajt tetemes hasznot. Jelenleg az EU mézbõl 50%-os az önellátottság, mely szintet feltétlenül tartani kell. A GATT-egyezmény értelmében a mézre kivetett vámot csökkentenék. Indokoltnak tartják, hogy valamennyi EU által forgalmazott méhtermékre közös értékesítési és minõségi normákat állapítsanak meg. (AIZ 1995:10)
Finnországban 1992-ben a 2-10 ha közötti földterületû gazdaságokból volt a legtöbb, azaz az országban számontartott 170 000 gazdaságnak majdnem a fele, kereken 83 000 gazdaság gazdálkodott ilyen kis földterületen, 46 ezer üzem 10-20 ha közötti, 22 ezer üzem 20-30 ha közötti, 14 ezer üzem 30-50 ha közötti területen gazdálkodott. A "nagyüzem"-nek számító, azaz 50 ha-nál nagyobb méretû gazdaságok száma 5200 volt. Az átlagos üzemnagyság 1992-ben 14,9 ha volt. (Mber. Öst. Landw. 1995:3)
Az EU Bizottság a sarkvidékhez közeli (arktikus) körzetek mezõgazdaságának megsegítéséhez jóváhagyta a segélyprogramot. Ennek értelmében a 62. szélességi foktól északra fekvõ finn gazdaságok tartós támogatást kapnak. A támogatást teljes mértékben a hazai költségvetésbõl kell fedezni. Az "északi zóna" támogatására szolgáló segélyek a finn mezõgazdasági hasznosítású terület 55,6%-át érintik. Elõ kívánják segíteni az ottani gyér lakosság megtartását a gazdálkodási tevékenység serkentésével is. (Mber. Öst. Landw. 1995:3)
A német mezõgazdasági minisztérium egy olyan törvényjavaslatot terjesztett elõ, mellyel a szarvasmarhák, sertések, juhok és kecskék származásának bizonyítását egyszerûsíteni lehetne. Ennek értelmében a szarvasmarhák és sertések a jövõben egy füljelet (krotáliát) hordanának, s ezekkel nemcsak az egyes állatok azonosítását lehetne megoldani, hanem a tenyésztõre is következtethetnének. Ezenfelül minden állattartó köteles lenne egy állományjegyzéket vezetni. A szarvasmarhákhoz kísérõpapír (járlat) bevezetését írnák elõ. Mindezekkel az állatok után nyújtandó prémiumok útját könnyebben nyomon lehetne követni. (Mber. Öst. Landw. 1995:3)
| Ország | Tehénszám/tartó |
| Nagy-Britannia | |
| Hollandia | |
| Dánia | |
| Franciaország | |
| Írország | |
| Németország | |
| "Régi" NSZK | |
| Görögország | |
| Portugália |
(Landvolk-Pressedienst 1995:46)
Németországban 1995 áprilisában 24,6 millió sertést számoltak, ami az elõzõ évihez képest 3,3%-os állományapadást jelent. Az országban több mint 210 ezer sertéstartót tartottak számon, 8,9%-kal kevesebbet, mint 1994-ben. Egy tenyésztõ átlagosan 117 sertést tartott. Sertéshúsból az önellátottság 79,1%-os volt, 1994-ben egy fõre 39,2 kg sertéshús-fogyasztás jutott. Az elmúlt években az önellátottság mértéke fokozatosan csökkent az 1991. évi 86,4%-ról. 1994-ben a sertéshús kg-onkénti termelõi ára 2,57 DM volt. 1995 elsõ negyedévében a termelõi ár 2,74 DM/kg-ra emelkedett. (AID-Pressedienst 1995:12)
A holland Mezõgazdasági Minisztérium felkérésére egy neves hazai szaktanácsadási intézet megvizsgálta a holland mezõgazdaság helyzetét, és megállapította korábbi hírneves versenyképességének a gyengülését. Amennyiben az európai és világpiacokra való kivitelben - bizonyos termékekbõl - továbbra is vezetõ helyet akarnak elfoglalni, s híres termékeik minõségi színvonalát meg akarják tartani, úgy igen nagy erõfeszítéseket kell tenniök. A 80-as években a holland mezõgazdaság a minõségi és hatékony termelés iskolapéldájául szolgált - egész Európában. A hazai kivitel 26%-a a mezõgazdaságból származott. Sajnos, mint az intézet jelezte, eluralkodott a tömegtermelés szemlélete, s ez a fajtaválaszték szegényedésével párosult. Szerencsére a vágott virágok és a vetõmagvak kivitele terén megõrizték vezetõ szerepüket, de másutt (pl. a tejiparban, a zöldségtermesztésben és a sertéshús-termelésben) gyengébb teljesítményeik miatt erõsen visszaszorultak. Így a világhírû holland sajtgyártásban az elmúlt 15 évben egyedül a Beerdami sajtfajta készítésében értek el sikert, miközben a dánok és franciák a féta- és mozzarela-készítményekkel hozakodtak elõ. (Mber. Öst. Landw. 1995:3)
Hollandiában egyre több gondot okoz a felhalmozódó hígtrágya. A szigorodó környezetvédelmi elõírások miatt nehezen tudnak megszabadulni a fölöslegektõl. Egy részén külföldön próbálnak túladni, másik részét szárítva szemcsézik, az azonban igen költséges eljárás. Újabban kísérleteznek a baromfitrágya elégetésével áramtermelés céljából. A mûvelet egyelõre még nem gazdaságos. (Mber. Öst. Landw. 1995:2)
Velük az EU mezõgazdasági hasznosítású területe 7,1%-kal, azaz 9,5 millió hektárral bõvült. Ebbõl Ausztria 3,5, Finnország 2,6, Svádország 3,4 millió hektárral járult hozzá a "földgyarapodáshoz". Az új tagországok mezõgazdasági termelésében a súlypontot - az éghajlati és terepviszonyok miatt - az állattenyésztés jelenti. Ennek ellenére meglehetõsen csekély az egy-egy gazdaságban tartott állatok száma. Így pl. az osztrákok gazdaságonként átlagosan 8 fejõstehenet (vagy 19 sertést), a finnek 11 tehenet, a svédek 22 tehenet tartanak. (Landvolk-Pressedienst 1995:3)
A holland mezõgazdaságban a balesetek számának növekedésére figyeltek fel. Számuk 1989 és 1994 között megkétszerezõdött. A balesetek idõbeli feltérképezése során 3 kritikus idõpont mutatható ki. Nevezetesen 10, 14, ill. 20 óra táján fordult elõ a legtöbb baleset. A legtöbbet, az összes balesetnek több mint a negyedét állatok okozták. A második leggyakoribb balesetet a zuhanások okozták (23%-os aránnyal), majd a gépek okozta balesetek következtek (22%). Korábban az utóbbiak fordultak leggyakrabban elõ, de újabban - a biztonságtechnikai védõberendezéseknek köszönhetõen - a harmadik helyre szorultak vissza. Sajnálatos módon egyre nagyobb a balesetet szenvedõk között a gyermekek aránya. Így 1994-ben a 9 évnél fiatalabb gyermekek 7,1%-a szenvedett balesetet, a 10-19 év közöttiek közül pedig 21%. A felnõttek körében viszonylag legtöbbször este, a 20 óra körüli idõben következett be baleset, feltehetõleg a napi fáradtság és stressz nyomán. (DLG-Mitt. 1995:5)
| Ország | száma |
területnagysága ha-ban |
állomások |
| Belgium | 150 | 1800 | 4 |
| Dánia | 669 | 14000 | 1 |
| Franciaország | 3650 | 100000 | 4 |
| Németország | 4950 | 160000 | 52 |
| Nagy-Britannia | 700 | 20000 | 6 |
| Görögország | 150 | 200 | 3 |
| Olaszország | 3000 | 60000 | 7 |
| Írország | 250 | 5000 | 3 |
| Luxemburg | 12 | 500 | 2 |
| Hollandia | 467 | 10000 | 1 |
| Portugália | 120 | 500 | 2 | Spanyolország | 758 | 3000 | 2 | EU | 14876 | 375000 | - |
(Betriebsw. Nachr. Landw. 1994:12)
A Belga Agrárgazdasági Intézet vizsgálatain alapuló elõrejelzések szerint Belgiumban 2005-re a gazdaságok száma egyharmadával fog csökkenni. 10 évvel ezelõtt az országban még 36 400 gazdaság mûködött, ebbõl 23 900 Flandriában, 12 500 Vallóniában. Nemcsak a gazdaságok száma, hanem a mezõgazdaságban és kertészetben foglalkoztatottak száma is kevesebb. Az említett intézet számításai szerint 2005-re a mezõgazdaságban foglalkoztatottak száma 53 900-ra fog visszaesni; a csökkenés számaránya Flandriában lesz nagyobb (69%-os). Ez a visszaesés a gazdák elöregedésével és a kedvezõtlen utódlási gondokkal függ össze. 1992-ben minden ötödik gazda 60 évnél idõsebb volt, s ezeknek a gazdáknak több mint a fele utódok nélkül vezette gazdaságát. (DLG-Mitt. 1995:5)
Németországban a fõállásban gazdálkodó parasztok korszerkezete egyre kedvezõbben alakult, minthogy minden második gazdálkodó 50 évnél fiatalabb. A 40 év alatti gazdák (üzemtulajdonosok) száma az elmúlt 10 év alatt 3%-kal megnõtt. A 30 év alattiak százalékaránya 5,4,; a 30-40 év közöttieké 22,5%; a 40-50 év közöttieké 24,3; az 50-60 év közöttieké 31,3%; a 60-65 év közöttieké pedig 13,1%. A 65 éves, ill. annál idõsebb gazdálkodók százalékaránya csupán 3,4% volt az 1993/94-es gazdasági évben. (Az adatok a nyugati tartományokra vonatkoznak. Szerk.) (Top Agrar 1995:6)
Az Ausztriával, Svédországgal és Finnországgal kibõvült EU tejtermelése a "régi" EU-hoz képest 7,7%-kal, azaz 7,96 millió t-val növekedve eléri a 110,82 millió t-t. Ezáltal az ún. strukturális tejfölöslegek a közösségben 1 millió t-val fognak gyarapodni. Kétségtelen, hogy a "régi" (EU-12) országokban a tejtermelés 1995-ben várhatóan 0,2%-kal csökken, s így 102,86 millió t-ra esik vissza. Németországban termelésnövekedéssel, Olaszországban és Spanyolor szágban viszont csökkenéssel lehet számolni. Összességében 1995-re vonatkozóan az EU-piacon viszonylag szilárd áralakulás várható. (Mber. Öst. Landw. 1995:1)
Az OECD szerint az EU-ban a "vajhegyek" 2000-ig a jelenlegi készletek egyhatodára apadhatnak. 2000-ig alig változó (kb. 112 millió t-s) tejtermeléssel lehet számolni. Gabonából az ezredfordulóig az 1995. évi 10,3 millió t-s fölöslegek 24,2 millió t-ra növekedhetnek. Hasonlóképpen jelentõs fölöslegekkel kell a jövõben marhahúsból is számolni. (Wiener Zeitung 1995.2.28.)
Brit szakemberek szerint az olajnövények EU-n belüli vetésterületének 5,128 millió ha-ban való korlátozása (a Blair House szerzõdés értelmében) ésszerûtlen lépés. Az olajnövények iránti kereslet ugyanis (fõleg Kína részérõl) erõsen megemelkedett. Amennyiben Kínában évente az egy fõre esõ olajfogyasztás 1 kg-mal növekszik, ez évi 1,25 millió t pótlólagos behozatali igényt jelent. (AIZ 1995:8753)
Egy mostanában közzétett OECD-tanulmány szerint az elkövetkezõ 5 évben az olajnövények termesztése a világon 20%-kal fog növekedni. A 3 legfontosabb olajnövény (szója, repce és napraforgó) vetésterületének bõvülésével és a kereslet növekedésével lehet számolni. A fejlõdõ országokra az elõrejelzett termelés- és fogyasztásnövekedés kétharmada jut. Ha azonban a gabona ára esik, többet fognak belõle feltakarmányozni, s emiatt az olajpogácsa iránti kereslet csökkenhet. (DLG-Mitt. 1995:7)
A németországi Rothenburgban egy "biotóp-tõzsdét" hoztak létre a következõ feladatokra: keresik, buzdítják, szervezik azokat az egyéneket és közösségeket, amelyek a természet védelmében hajlandók valamit is tenni. Ezeknek tájékoztatást nyújtanak a közelükben lévõ helyekrõl, melyeken biotópot, vagyis természetes életközösséget lehet létesíteni, fenntartani, gondozni. Fölkutatják azokat a földtulajdonosokat, akik bizonyos területen hajlandók pl. védõsávok, mezsgyék, sövények kialakítását lehetõvé tenni. A tulajdonosok között gazdálkodók, egyesületek, egyházi intézmények vagy magánszemélyek egyaránt akadnak. A biotóp-tõzsde tanácsot ad és segít az elõkészítési, tervezési munkákban és a tényleges kivitelezésben. Az így gondozott területek rendszerint a korábbi tulajdonosok birtokában maradnak. (Mber. Öst. Landw. 1995:3)
Csehországban a bortermelés nagyjából állandó szinten marad, miközben a borfogyasztás csökken. 1994-ben a szõlõ termõterülete 11 200 ha, az egy fõre jutó borfogyasztás pedig csupán 11 liter volt. Jelentõs a borkivitel a szomszédos Szlovákiába, valamint az EU-országok közül Olasz- és Spanyolországba. Az új szõlõtermesztési és borászati törvény szellemében nemcsak a bor minõségét fogják az EU-normákhoz igazítani, de az eddig eléggé elterjedt "felcukrozási" gyakorlattal is fel kell hagyniok. Jelenleg az ültetvényfelület 40%-a van magánkézben, ill. az újonnan alakult borászati szövetkezetek tulajdonában. (AIZ 1995:8770)
Hollandiában a vízárak legföljebb 50%-os megemelését helyezték kilátásba. A 3. Vízháztartási Beszámoló elõterjesztése szerint a víztisztaság és a vízminõség megõrzésére nagy erõfeszítéseket kell tenni és ez súlyos anyagi áldozatokkal jár. Az a cél, hogy 2000-ben a Rajna és Maas folyókban újra megjelenjék a lazac és a pisztráng, a folyótorkolatokban pedig a fóka. A vízminõség javítására az elkövetkezõ 4 évben 4 milliárd holland forintot fognak fordítani, a víztisztítási költségekre 1,4 milliárdot irányoztak elõ. Mindezek miatt a családonkénti évi "víztisztítási adó" összege 175 holland forintról 250-re fog növekedni. (Mber. Öst. Landw. 1995:3)
Ha a gazdálkodó kiöregszik és nincs utóda, illetve ha már nem akar tovább eladósodni; ha netán fél a szakmaváltástól és az ezzel kapcsolatos esetleges lakóhelyváltoztatástól is; végezetül ha tart önállóságának elvesztésétõl - mindezektõl az aggasztó gondoktól a szövetkezéssel szabadulhat meg. Az együttmûködés fõleg a kisüzemekben, a gépesítés terén nyújt elõnyöket. A nagyüzemekben elõsegíti saját munkahely megtartását - még ha aránylag kevés is a fizetés. A szövetkezés különösen az állattartó üzemekre célszerû. Számolni kell azonban azzal, hogy ott nagy az egyéni tõkebevitel, ugyanakkor csekély a várható kamathozadék, erõsek az áringadozások - mindezek az eredményességet erõsen befolyásolják. (AID-Pressedienst 1994:4)
A régebbi idõkben az EU-ban a mezõgazdaság foglalkoztatási jelentõségébõl rendkívül sokat veszített. Így az 1974-1994 közötti idõre kiterjedõ felmérések szerint a mezõgazdaságban dolgozók számaránya számottevõen csökkent. 1974-ben 31,1 millió munkanapot, 1984-ben viszont már csak 9,7 milliót, 1994-ben pedig 7,01 millió munkanapot vett igénybe a mezõgazdaság. A foglalkoztatottság csökkenése Spanyolországban, Luxemburgban és Dániában volt a legerõteljesebb. A mezõgazdasági munkaerõ elvándorlás Franciaországban, Olaszországban és Portugáliában volt nagymértékû. Viszonylag kevés munkaerõt vesztett a görög, ír és brit mezõgazdaság. A legkisebb, 18%-os volt az elmúlt 20 év alatt a munkaerõveszteség Hollandiában. (Landvolk-Pressedienst 1995:7)
A volt NSZK tartományokban 1979-ben a mûvelt földterületnek kb. 30%-át bérelték, a bérletek aránya a késõbbiekben 45%-ra növekedett. 1993-ban a mezõgazdasági üzemeknek már 62%-a gazdálkodott bérelt területen, összesen 5,29 millió hektáron. A bérletek átlagos nagysága 32 ha, a kizárólag bérelt földeken gazdálkodó üzemek átlagos mérete 23 ha. A volt keleti tartományokban 7 ezer gazdaság kizárólag bérelt földeken gazdálkodott, a mezõgazdasági hasznosítású földterület 47%-án. A bérelt és saját földeken vegyesen gazdálkodó üzemekben a bérelt területek átlaga 250 ha volt, a kizárólag bérelt földeken gazdálkodóké 360 ha. (Mber. Öst. Landw. 1995:3)
| Gabonaféleség | 1992 | 1993 | 1994 | 1995 |
| Lágy búza | 5712 | 9152 | 7570 | 2530 |
| Kemény búza | 3590 | 4329 | 1407 | 342 |
| Árpa | 4401 | 6354 | 6121 | 3175 |
| Rozs | 3730 | 2353 | 2263 | 2255 |
| Kukorica | - | 1955 | 2259 | 22 |
| Cirok | - | 106 | 147 | 0 |
| Rizs | 166 | 9 | 0 | 0 |
(AMA-Marktber. 1995:3)
| Jellemzõk | Egység | 1950 | 1970 | 1993 |
| Üzemek száma | 1000 | 1647 | 1018 | 593 |
| Üzemnagyság | ha | 8,1 | 12,4 | 28,8 |
| Munkaerõ | 1000 | 3885 | 1526 | 792 |
| 100 h-ra jutó munkaerõ | munkaerõ/100 ha | 29 | 11,4 | 4,6 |
| Traktorszám | 1000 | 117 | 1356 | 1300 |
| 100 ha-ra jutó traktor | traktor/100 ha | 1,5 | 18,0 | 11,1 |
(Mber. Öst. Landw. 1995:3)
Németországban 1994-ben fele annyi növényvédõ szert sem használtak ha-onként, mint 6 évvel ezelõtt. Jelenleg 2,5 kg/ha a szántóföldekre kiszórt mennyiség. A megtakarítás fõleg a kártételi küszöbértékek figyelembevételére és az elõrejelzési eljárások tökéletesítésére vezethetõ vissza. (Közrejátszik természetesen az a körülmény, hogy az újabb készítményekbõl kevesebb mennyiség is kifejti a kellõ hatást. Szerk.) (Top Agrar 1995:6)
Kutatásra és fejlesztésre az EU 4. különleges keretprogramja keretében környezet- és klímavédelemre 852 millió ECU, biotechnológiára 552 millió ECU, mezõgazdaságra és halászatra több mint 1 milliárd ECU összeget irányoztak elõ. (Mber. Öst. Landw. 1995:1)
Franciaországban a lakosság 38%-a csak viszonylag nagy mennyiségû nitrátot tartalmazó vízhez jut. A nitráttal szennyezett vizek többsége az olyan vízmûvekbõl származik, amelyek általában intenzív mûvelés alatt álló mezõgazdasági körzetekben vannak. (Mber. Öst. Landw. 1995:1)
Alsó-Szászországban nagy az érdeklõdés a szélerõmûvek iránt. Jelenleg a tartományban kb. 800 szélmalom mûködik, ebbõl 175 a mezõgazdák tulajdonában van. A szélmalmok jelentõs mennyiségû áramot termelnek. (Landvolk-Pressedienst 1995:3)
Európában kb. 15 ezer gazdálkodó folytat üzemében biogazdálkodást - több mint 400 000 hektárnyi területen. A legnagyobb "bioterületet" Németország ban tartják számon (228 000 ha), majd tõlük messze leszakadva a franciák követ keznek - 90 000 ha-ral. (DLG-Mitt. 1995:5)
Nagy-Britanniában a földárak 1994-ben 30%-kal emelkedtek. Német pénzre átszámítva egy hektárnyi földért 10 ezer DM-et kellett fizetni. Az áremelkedés fõ oka az volt, hogy hirtelenjében megnõtt a föld iránti kereslet. (DLG-Mitt. 1995:5)
Olaszországban a gazdák jövedelmei a múlt évben 7,6%-kal csökkentek. (Az EU-átlag 5,7%-os csökkenés. Szerk.) A jövedelem fõleg a termelés mintegy 3%-os visszaesése miatt csappant meg. (DLG-Mitt. 1995:5)
Franciaországban jelenleg engedélyeztetés elõtt áll a Ciba Geigy nemesítõi által elõállított elsõ transzgenikus kukoricafajta. Az említett kutatók a Bacillus thuringiensis baktériumból a kukorica öröklési anyagába olyan gént vittek be, mely a növényeket ellenállóvá teszi a kukoricamollyal szemben. Várhatóan csak 1997-ben fogják forgalmazni az új vetõmagot. (DLG-Mitt. 1995:5)
Franciaországban egy ha szántóterület 1995-ben - német pénzre átszámítva - átlagosan 5400 DM-ért kelt el. Legdrágábbak a földek ÉK- Franciaországban és Elszászban, ahol is a földek legalább 7100 DM-ért cseréltek gazdát. (DLG-Mitt. 1995:7)
Egy OECD-tanulmány szerint az EU részesedése a világ búzapiacán jelenleg 20,4%. Az ezredfordulóra azonban 16%-ig eshet vissza, miközben az USA jelenlegi 37%-os részesedése 44%-ra emelkedhet. (DLG-Mitt. 1995:7)
1994-ben a holland sertéstartók jövedelme üzemi átlagban - német pénzre átszámítva - 6150 DM-mel csökkent. A szigorodó környezetvédelmi elõírások ugyanis megemelték a költségszintet. Várhatóan 2010-re a szóban forgó elõírások betartása miatt 1992-höz képest megötszörözõdnek a környezetvédelmi kiadások. (DLG-Mitt. 1995:6)
Brit kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a BST-kezelésû tehenek tejének fogyasztása a rákveszély kockázatával járhat. Az ilyen tejben ugyanis több az inzulinnal rokon növekedési faktor, az IGF-1 mennyisége. Mivel az IGF-1 a sejtnövekedést serkenti, ez olykor káros következményekkel jár, s így a tumorképzõdést beindíthatja. (Top Agrar 1995:6)
Franciaországban olajnövényekbõl nemcsak biodízelt gyártanak, hanem újabban a takarmányborsó és repcepogácsa felhasználásával biológiailag lebomló fóliát is. (Top Agrar 1995:6)
Dániában 1996 közepéig összesen 600 ezer baromfi tojóketrecét kell kiselejtezni. A programhoz 36 tojástermelõ cég csatlakozott, amelyek ezért - német pénzre átszámítva - baromfiférõhelyenként max. 5 DM prémiumot kapnak. Az elrendelt intézkedés oka, hogy a fogyasztók mind jobban igénylik az ökológiai termelésû tojásokat. (Top Agrar 1995:6)
Az EU-12 kukoricatermelése az 1993/94-es gazdasági évben kereken 30 millió t volt, ami elenyészõ értéknek tûnik az USA 160 millió t-s termeléséhez képest. Egyébként az elõzõ gazdasági évhez képest az USA-ban 59,4%-kal növekedett, az EU-ban pedig 6,3%-kal csökkent a termelés. (Mber. Öst. Landw. 1995:2)
Az európai pisztrángtenyésztés jelentõsége az utóbbi idõben megnõtt, a kifogott halak 30%-a 1 kg-nál súlyosabb. (AID-Pressedienst 1995:23)
A vezetõ brit szupermarket-láncok 1999-tõl már nem akarnak olyan országokból sertéshúst importálni, ahol a kocákat kötötten vagy egyedi rekeszekben tartják. Az ilyen tartási formákat Nagy-Britanniában 1999-tõl betiltják. (DLG-Mitt. 1995:6)