Annyi máris bizonyosnak látszik, hogy az agrárreform során meghatározott növénytermesztési és állattartási prémiumok nem fognak az új közép- és kelet-európai tagállamokra kiterjedni. Ott az árak amúgy is emelkednek, ezért sem indokolt a prémiumrendszer bevezetése. Inkább az árak megszilárdítására alkalmas beavatkozás látszik szükségesnek, természetesen jóval az EU jelenlegi árainál alacsonyabb szinten. Nagy szükség lesz viszont az agrárszerkezet átalakítását szolgáló támogatásokra, hogy az új tagállamok versenyképesek maradjanak.
Kérdéses, hogy a javaslatokat tartalmazó Fehér Könyv közvetlenül a csúcstalálkozó elé, vagy elõbb a mezõgazdasági miniszterek elé kerül-e. Az idõ már sürget. Két nagy ismeretlennel kell számolni. Az egyik, hogy a közép- és kelet-európai országok mezõgazdasága miképpen fog tovább alakulni. Az erre vonatkozó eddigi elõrejelzések nem túlságosan derûlátók. Az árak csak bizonyos határig emelkedhetnek, mert ott, ahol a népesség jövedelmének 30-60%-át költi élelmiszerekre, a gyors emelkedés gazdaságilag káros, társadalmilag pedig veszedelmes volna.A másik nagy ismeretlen, hogy mennyiben várható el a gazdáktól a piaci és ártámogatások további csökkentésének elviselése. Abból a ténybõl, hogy a belépés idõpontjában mekkora az eltérés az EU-15, illetve a közép- és kelet-európai új tagállamok árszintje között, egészen különbözõ stratégiai következtetések adódnak. Ha el akarják kerülni a túlságosan hosszú átmeneti idõszakot, akkor már a belépés elõtt meg kell kezdeni az árkülönbségek mielõbbi lefaragását. Ez hozzájárulhat a kereslet fokozatos megélénküléséhez a felvétel elõtt álló országokban, s így megszilárdíthatja az árakat. Ugyanakkor folytatni kell a korszerûsítést. Mindehhez külön támogatási programot kell kidolgozni, amely Agrar-Phare programnak volna nevezhetõ.
Az új kelet-nyugati agrárpolitika szintje az EU pénzügyi lehetõségein kívül nagy mértékben függ a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretfeltételeitõl is.
A döntések elõkészítése már megindult. Ehhez pontos adatokra van szükség. Tudni kell például, hogy Ausztria öt vagy tíz év alatt Magyarországgal vagy Szlovéniával az együttmûködésnek milyen fokát kívánja elérni. A vállalkozóknak tudniok kell, hogy milyen változásokra számíthatnak, ha kelet- vagy közép-európai beruházások, illetve alapítandó vegyes vállalatok ügyében kell stratégiai döntéseket hozniok. A vállalkozóknak jól áttekinthetõ kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó, világos ütemterveket kell kapniok. A verseny ugyanisKelet- és Közép-Európában eléggé kemény és semmi szükség arra, hogy a bizonytalanságokat a külpolitika még fokozza.
A fõbiztos felvetette azt a kérdést, hogy indokolt lesz-e 2000-ben árkiegyenlítést fizetni azért, mert 1992-ben az árakat leszállították. Nyilvánvalóan arra gondolt, hogy a közvetlen támogatásokat szorosabban össze kell kapcsolni a környezetvédelmi költségekkel. Ennek elõkészítése már az 1992. évi reform során megkezdõdött. Most a falusi térségeket szolgáló agrárpolitikát szélesebb alapokra kell helyezni, kiterjedve a mezõgazdasági tájak infrastruktúrájának megjavítására, a sokoldalú gazdálkodásra és kiegészítõ munkalehetõségek kialakítására is. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a parasztság idõközben a falusi körzetekben is kisebbségbe került.