EU-HÍREK

A búzakivitel korlátozása

Francia javaslat szerint az EU búzaexportját az új termés betakarításáig 2 millió t-ra kell korlátozni. A javaslattal a kereskedõk nem értenek egyet; õk 3 millió t-t szándékoznak kiszállítani.

Franz Fischler fõbiztos szerint a mostani búzahiány ideiglenes, a betakarítás idejére a helyzet rendezõdik. A várhatóan nagyobb termésbõl többet szállítanak a fõ felvevõ országokba (Kínába, Oroszországba és az afrikai államokba).

Biotermelési program

Észak-Rajna-Vesztfália mezõgazdasági minisztere, Berbel Höhn biotermelési programot dolgozott ki. Jelenleg csupán az üzemek 1%-a a mezõgazdasági terület 1%-án folytat biotermelést. A programnak az a célja, hogy a gazdáknak legalább 10%-a térjen át a biogazdálkodásra. Új értékesítési módokat dolgoznak ki, hogy a fogyasztókat a közvetlen környék lássa el egészséges, friss élelmiszerekkel.

A példakép Ausztria és Dánia. Ausztriában 5 év alatt a biogazdaságok száma 1200-ról 23 ezerre növekedett, vagyis az összes üzem egytizedére. Dániában a bioélelmiszerek piaci részesedése elérte a 20%-ot.

A Rajna-vidék kereskedelmi kamarája az 1996/97-es tanévtõl a biogazdálkodás oktatására szakiskolát hoz létre. Az érdeklõdés biztató, máris 25 tanuló jelentkezett felvételre.

A Természeti Világalap kritikája

A Természeti Világalap szerint az EU közös agrárpolitikája keretében nyújtott mezõgazdasági támogatások környezeti károkat, élelmiszer túltermelést, a közegészség romlását, a rurális közösségek leépülését okozzák. A közös agrárpolitikának ehelyett a környezetvédelemre, a mezõgazdaság és a helyi lakosság szorosabb kapcsolatára, a természet és a táj értékeinek megõrzésére kellene koncentrálnia.

Megbírságolt gazdák

Ezer dán farmer lépte túl a Dán Növénytermelési Igazgatóság által megszabott mûtrágya- felhasználási határt. A túllépõk mûtrágya-kg-onként 20 DK (dán korona) bírságot fizetnek. A Dán Farmerszövetség a mezõgazdasági miniszternél tiltakozott a különösen borsos bírságok ellen.

Csökkenhet az exportkeret

A GATT által az EU 15 országára megengedett maximális export néhány termékbõl kevesebb lehet, mint a 12 országra vonatkozó. A Bizottság mezõgazdasági és halászati részlegének elnöke, Doran-Schiratti szerint ennek az az oka, hogy a 12 régi és a 3 új tagország közötti kereskedelmet az átszervezõdés ideje alatt nem vették figyelembe. Úgy véli azonban, hogy a harmadik országokba kivihetõ mennyiség lefaragását kiegyenlítheti az Ausztriával, Svédországgal és Finnországgal folytatott kereskedelem bõvülése.

Hasonlóan módosítják az importkvótákat is. A módosításokat az EU országok kereskedelmi szakemberei már elfogadták. Felmerült, hogy az importkvóták igénylése helyett versenytárgyalásokat írnának ki. Ezt a javaslatot azonban a kereskedelmi szakértõk elvetették, arra hivatkozva, hogy a versenyeztetés a világszervezet szellemével ellenkezne, mivel emelné a kereskedõk költségeit.

Dán élelmiszer orosz piacon

Oroszországban az egy fõre jutó 85-90 kg-os húsfogyasztás az egyik legmagasabb a világon. A szükségletet a hazai termelés nem fedezi. Kelet-Európa újonnan piacgazdálkodást folytató országai szintén nagy érdeklõdést mutatnak a 156 milliós orosz piac iránt. A lakosság reáljövedelme ugyan csökken, de a jövedelem viszonylag nagy hányadát, 45%-át költik élelmiszerekre.

A dán élelmiszerexport már 1994-ben körülbelül 1 milliárd dán koronát ért el. 1995-ben a dánok ennél is többet exportáltak Oroszországba. Az ex- port túlnyomó részét húskonzervek, friss húsok, húskészítmények adták. Az orosz fogyasztók különösen kedvelik a dán szalámit, sonkát, májpástétomot.

A kelet-német tejágazat

A több száz tehenet tartó kelet-német tehenészetek egyre inkább versenytársaivá válnak az ország nyugati felében átlagosan 25 tehenet tartó farmoknak. Bár az új tartományokban 60%-kal csökkent a tehenek száma, a tejtermelés csak 40%-kal lett kevesebb, a tejhozam ugyanis 4100-ról 5800 kg-ra emelkedett.

A kelet-német agrártermelés nagy változásokon ment át. Jochen Borchert miniszter szerint jelenleg a mezõgazdaságban 175 ezer ember dolgozik, szemben a szocialista gazdálkodás idején foglalkoztatott 850 ezer fõvel. A földek nagy részét bérlik az egykori tulajdonosoktól. Az agrárkölcsönöket az állam 6%-os kamattámogatással segíti. A gazdálkodás hatékonysága javul.

Kevesebb a tojás

Az EU országaiban 1995-ben - a várakozással ellentétben - a tojástermelés valamivel meghaladta az elõzõ évi mennyiséget. A termelés jövedelmezõsége azonban 1994-ben és 1995-ben is romlott. A belsõ piac kereslete várhatóan nem változik, a harmadik országokba irányuló export korlátozott. A tojásárak emelkedése nem valószínûsíthetõ, holott a termelõi ráfordítások - fõként a takarmányárak emelkedése miatt - egyre magasabbak lesznek.

Emiatt az EU országaiban 1995-ben 20 millió darabbal kevesebb tojótyúkot tartottak, mint 1994-ben. Különösen Spanyolországban (7 millióval), Franciaországban (3,5 millióval), Hollandiában (3 millióval) csökkent a létszám, ezzel együtt a tojástermelés.

A takarmánypiac

1994/95-ben a takarmánygabona-felhasználás 86,6 millió t volt, az elõzõ idõszaknál félmillió tonnával több. A manióka és a kukoricaglutén felhasználása 40,5 millió t-ra csökkent. Nõtt viszont a fehérjetakarmányoké és elérte a 49,9 millió t-t. Fõként a szójaimport növekedett.

1994/95-ben a takarmánygabona átlagosan 5%-kal volt olcsóbb, mint egy évvel korábban. A gabonahelyettesítõk ára mindössze 3%-kal csökkent. Az olajpogácsa és az egyéb fehérjetakarmányok ára viszont átlagosan 21%-kal esett; emiatt is kevertek belõlük többet a tápokba. Egyébként az ipari keveréktakarmányokból 117 millió t-t etettek meg; ez nagyjából az összes felhasználás kétharmada.

EU9604