"Olvasta?"

Agrárszociálpolitikai kiadások

Németországban 1996-ra a szövetségi kormány a mezõgazdasági kiadásokra 12,1 milliárd márkát irányzott elõ. Ennek majdnem kétharmada (7,6 milliárd DM) az agrárszociálpolitika céljait (betegségbiztosítás, öregségi biztosítás stb.) fogja szolgálni. 1995-höz képest 433 millió DM-mel kap kevesebbet a mezõgazdaság. Az agrárköltségvetésben tapasztalható takarékos szemlélet nem jelenti azt, hogy az agrárszociálpolitika céljai a jövõben veszélybe kerülnének, minthogy erre a célra évrõl évre nagyobb összegeket szánnak. 1999-re közel 8,2 milliárd DM-et helyeztek kilátásba. (Top Agrar 1996:1)

Derûlátó gazdák

Franciaországban a fiatal gazdák körében felméréseket végeztek, hogy miként ítélik meg azok a jövõbeli kilátásaikat. Háromból kettõ derûlátással tekint a jövõje elé, 62%-uk a "meglehetõsen elégedett", 19%-uk a "nagyjából elégedett" kategóriába tartozik. Jóllehet, a fiatal gazdák kétharmada derûlátással tekint a jövõre, ez nem jelenti, hogy az utóbbi 10 évben ne lettek volna komoly gondjaik. A nehézségek felét a nyomott árak, negyedét a tejkvóta bevezetése miatti hátrányok, az utolsó negyedét pedig az elaprózódott üzemméretek okozták. A megkérdezettek 40%-ának kellett az elmúlt 10 évben pénzügyi bonyodalmakat átvészelnie. Ennek ellenére csupán 5,8%-uk hagyott fel a gazdálkodással. A fiatal gazdák nagy része az átvett üzemméreteket - a 35-40 ha-ról - átlagosan 67 ha-ra bõvítette. (DLG-Mitt. 1996:1)

A mezõgazdaság megítélése

1995 nyarán a németországi Kiel egyetemén közvéleménykutatást végeztek a gazdálkodók ténykedésével kapcsolatos lakossági megítélés felmérésére. A parasztokról alkotott kép egyértelmûen javult. A megkérdezettek többsége szerint a gazdálkodók nem környezetkárosítók, hanem környezetvédõk. 80%-uk szerint üdvös lenne, ha minél több gazdaság mûködnék a mezõgazdaságban, minthogy ezekben a környezetet, a természetet és a tájat jobban lehet védeni. 46%-uk el tudná képzelni az életét falun, azaz szívesen élne és dolgozna ott. Egyharmaduk viszont úgy ítéli meg, hogy a mezõgazdaság felelõs az élelmiszerek lassú, alattomos "megmérgezéséért". (Top Agrar 1995:12)

Kevés a repce

Németországban a vegyipar annyi erukasav-tartalmú repcét igényel, amenynyire a hazai termesztésbõl nem futja, minthogy a vetésterület jelentõsen lecsökkent. Korábban 25 ezer ha-on termesztették, 1995-ben már csak 6 ezer ha-on, holott a vegyipar igényének kielégítéséhez kb. 20 ezer ha-on kellene termeszteni. Ha továbbra is húzódoznak a parasztok a termesztésétõl, úgy a szükségletet más EU-országokból (Franciaországból, Svédországból) kell fedezni. (Top Agrar 1995:12)

Az EU gabonatermelése

Ország Millió t Ország Millió t
Franciaország 52,99 Dánia 9,68
Németország 39,64 Svédország 4,98
Nagy-Britannia 19,94 Ausztria 4,13
Olaszország 17,33 Finnország 3,23
Spanyolország 10,78 Hollandia 1,57
EU összesen: 172,68

(Landvolk-Pressedienst 1995:46)

Francia gabonatermelés

1995-ben 53,13 millió t-t takarítottak be, az elõzõ évi mennyiségnél 0,6%-kal kevesebbet, de az 1989-1993. évek átlagát 8,2%-kal meghaladva. A vetésterület némileg növekedett - a visszafogott EU ugaroltatási programnak köszönhetõen -, viszont a termésátlagok némileg csökkentek. A búzatermelés elérte a 29,66 millió t-t, a vetésterület 3,8%-os bõvülése mellett. A kemény búza termesztését visszafogták, így az összes hozam a viszonylag nagyobb átlagtermések ellenére 0,9%-kal csökkent, így 1,03 millió t-ra esett vissza. Árpából 7,64 millió t-t, zabból 620 000 t-t, rozsból kiváló termésátlagszinten 184 000 t-t takarítottak be. A tritikále vetésterületét az elõzõ évekhez hasonlóan tovább növelték. Kukoricából 12,58 millió t volt a szemtermés. (Mber. Öst. Landw. 1995:11)

Zuhanó földárak

Az EU Statisztikai Hivatalától származó adatok szerint Németországban a mezõgazdasági földterületek ára és a földbérleti díjak egyaránt csökkentek. Az 1985-1993 közötti idõben a földár a felére esett vissza. Ez többek között annak tulajdonítható, hogy a mezõgazdasági túltermelés nem fizetõdött ki, tehát nem volt érdemes földeket vásárolni. Amellett a keleti tartományokra jellemzõ alacsony földárak "begyûrûztek" az egész országra. A bérleti díjak szintén csökkentek, de nem olyan mértékben, mint a földárak. (Förderungsdienst 1995:12)

Átlagos üzemméretek ha-ban

Nagy-Britannia 67,3 Hollandia 16,8
Luxemburg 37,4 EU 16,4
Dánia 37,1 Finnország 14,0
Svédország 36,7 Ausztria 12,9
Franciaország 35,1 Norvégia 11,5
Németország 28,1 Portugália 8,1
Írország 26,8 Olaszország 5,9
Spanyolország 17,9 Görögország 4,3
Belgium 17,6

(Eurostat 1993)

Növekvõ mûtrágya-felhasználás

Németországban az 1994/95-ös gazdasági évben nõtt a mûtrágya-felhasználás. Nevezetesen nitrogénbõl 11%-kal, foszfátból 8%-kal, káliumból több mint 3%-kal használtak fel többet. Erõteljes növekedést fõleg a keleti tartományokból jelentettek. Ott a korábbi idõkben a földek néhol szinte "kiéheztek", ráadásul a termõterület erõteljesen megnõtt, ami szintén a szerfelhasználás növekedésének kedvezett. Nitrogénbõl a volt NDK területén 25%-kal használtak többet, a volt NSZK tartományokban a növekedés csupán 6,6%-os volt. (Top Agrar 1995:12)

Reklám tojásokon

A reklámszakemberek ötletgazdagságának egyik megnyilvánulását tapasztalni Hollandiában, ahol egy fölöttébb olcsó hirdetési lehetõséget "találtak fel". Tojásokra viszik fel a reklámszöveget, így a reggelihez terített asztalon már ott virít a hirdetés. Azt tervezik, hogy ilyen módon hetente akár 3 millió tojást is felhasználnak reklámcélokra. (Top Agrar 1996:1)

Kendertermesztés papírgyártáshoz

Hollandiában a rostkender termesztése iránti igény megnõtt. A növénybõl nyerhetõ alapanyag - a papírpép - iránt az ipar egyre nagyobb érdeklõdést mutat, minthogy abból környezetbarát módon lehet papírt elõállítani, egyúttal az ára és a kereslete is megfelelõ. A rostkenderbõl kiváló minõségû környezetbarát papír készül, amelyet a kartondobozok merevítésére is felhasználnak. Az építõiparban és az autógyártásban szintén kiválóan alkalmazhatók a belõlük készített szigetelõ- és hangtompító anyagok. Sõt, a kenderpép készítésekor visszamaradó hulladékanyagokat lóistállókban alomnak és lovardákban a padozat beszórására is használják. A kender nagy elõnye, hogy gyengébb termõhelyeken is termeszthetõ, csupán a talajeliszapodást nem viseli el. Tápanyagpótlásra 20 m3/ha sertéshígtrágyát szánnak, ezzel kb. 80 kg/ha N-mennyiséget juttatnak ki. A növényállományt betegségek ritkán károsítják. (A kendertermesztés elõnye, hogy a sûrû állományban a gyomok túlnyomó része - külön kezelés nélkül - elpusztul. Szerk.) (Mber. Öst. Landw. 1995:11)

Erdõsítés védõnövénnyel

Brit szakemberek Burmában felfigyeltek egy különleges, helyben taungya néven ismert vetési módszerre. Lényegében az erdei fafajok és egy tavaszi gabonaféle magjainak együttes vetésén alapszik. A módszert kipróbálták brit ugarterületek hasznosítására. A kevert vetésbõl fölsarjadó gabonát magas tarlóra kell aratni, hogy a szalmatakaró továbbra is védelmet nyújtson a csírázó famagoknak. Akár 10 000 magonc is fejlõdhet 1 ha ugaron. A gyomok ellen fölösleges védekezni, mivel a gyomok a magoncok fejlõdését egyrészt serkentik, másrészt az idõjárás viszontagságai ellen is nyújtanak némi védelmet. A megerõsödött csemeték aztán jelentõs mennyiségû biomaszszát és faaprítékot kínálnak. (DLG-Mitt. 1996:1)

Útszegélyek gondozása

Németországban több mint 600 ezer km az utak összes hossza. Az utak mentén az átlag 2 méteres mezsgyék összterülete 242 800 ha. Az ott honos (ruderális) növénytársulásokból több mint 90 faj veszélyeztetett, sõt 14 faj már ki is pusztult. A szegélyeken élõ növények ökológiai jelentõsége nagy, tehát a növényvilág megkímélésére, ápolására, a fajgazdagság fenntartására több figyelmet kellene fordítni. (AID-Pressedienst 1995:9)

Az EU sertéshús-termelése

A sertéshús-termelésben az EU a második helyen áll. 1996-ra várhatóan az 1995. évi 15,2 millió t- s szinten marad termelés. Németországban a múlt évihez képest 2%-os csökkenéssel, azaz 1996-ra 2,91 millió t-s termeléssel számolnak. Franciaországban ez évben 1%-os növekedés várható, így az összes mennyiség 2,19 millió t lesz. Hollandiában és Dániában az 1995. évi szint várhatóan 1%-kal süllyed, ami annyit jelent, hogy Németalföldön 1,65 millió t, Dániában pedig 1,54 millió t lesz a termelés. A spanyol termelés valószínûleg megmarad az elõzõ, 1995. évi 2,08 millió t-s szinten. A belépõ országok közül Ausztriában 2,5%-os növekedéssel 412 ezer t, Svédországban 1%-os növekedéssel 311 ezer t-nyi termelésre lehet idén számítani. (Förderungsdienst 1995:12)

"Vadas" sertéstartás

Észak-Angliában egy 32 hektáros fenyõerdõben duroc-keresztezésekbõl egy 500-as sertésállományt tartanak "vadon". A kísérleti telepen azt vizsgálják, hogy az erdõben legelõ állatok okoznak-e károsodásokat a fák gyökérrendszerében és a kérgében. A kondát 12-18 hónapig tartják egy körülhatárolt erdõrészben, majd áthajtják egy másikra. A kisebb kocaszámú állományokban az állatok egészségesebbek és kevésbé erõszakosak voltak, az átlagos alomszám pedig 9,4-rõl 11,4 malacra nõtt. Az erdei fák árnyékában a laktáció során az emsék bõvebben táplálkoztak, s nyilván emiatt nagyobb volt a malacok választási súlya. Ráadásul a szabadtartáshoz képest az ilyen "vad" tartású sertésekbõl kevesebb hullott el. (DLG-Mitt. 1996:1)

A világ vajtermelése 1995-ben

Régió Termelés 1995±1994
1000 t ±%
EU 1745 - 2,2
Ázsia 1230 + 3,6
Volt Szovjetunió 810 - 22,2
USA 588 - 1,3

(Landvolk-Pressedienst 1995:40)

Sertéshúsból az EU önellátottsága, 1994

Ország % Ország %
Dánia 454 Portugália 96
Hollandia 286 Németország 77
Belgium/Luxemburg 179 Nagy-Britannia 77
Írország 160 Olaszország 64
Spanyolország 102 Görögország 62
Franciaország 101

(Landvolk-Pressedienst 1995:43)

Az EU tojástermelése, 1994

Ország milliárd db Ország milliárd db
Franciaország 16,08 Hollandia 10,35
Németország 14,02 Belgium 3,58
Spanyolország 12,03 Görögország 2,48
Olaszország 11,13 Portugália 2,18
Nagy-Britannia 10,99 Írország 0,69

(Landvolk-Pressedienst 1995:38)

Csökkenõ marhahús-termelés

Washingtoni szakembereknek (még a BSE-járvány nyilvánosságra kerülte elõtt kelt) elõrejelzései szerint 1996-ban az EU-ban marhahúsból 7,85 millió t-s termelés várható. Németországban az elõzõ két évi szinthez képest lényeges változás nem várható, azaz 1,45 millió t-s termeléssel lehet számolni. Franciaországban 1,64 millió t-s termelés várható, azaz itt sem lesz változás. Ezzel szemben a brit marhatenyésztõk a hústermelést 969 ezer t-ra fogják növelni (bár az újabb adatok szerint a marhaállomány teljes kiirtása sem zárható ki. Szerk.). A volt Szovjetunió utódállamaiban a borsos takarmányárak és a fizetõképes kereslet megcsappanásával a termelés további apadásával lehet számolni; egyelõre 4,28 millió t-s szintet jeleznek a szakemberek. (Förderungsdienst 1995:12)

Növekvõ hústermelés

Az EU-ban a többé-kevésbé telített piac miatt a hústermelésre a pangás, sõt némi visszaesés jellemzõ, holott világviszonylatban a hústermelés növekedése tapasztalható. Elõrejelzések szerint vörös húsból a világtermelés 3%-os növekedésével lehet számolni, azaz 130,4 millió t-s szint várható. A legerõsebb növekedéssel a sertésszektorban lehet számolni, azaz (3%-os növekedést föltételezve) 1996-ban 76,2 millió t-s termelési szint várható. Marha- és borjúhúsból* 1%-os növekedést véve alapul 47,2 millió t-ra való növekedést jeleznek. Juh- és kecskehúsból 7 millió t-s termelés várható. [*Megjegyzés: Nem lehet persze tudni, hogy milyen változásokat von maga után a Nagy-Britanniában föllépett BSE (marhakergekór) a továbbiak során. (Szerk.)] (Förderungsdienst 1995:12)

Innen - onnan

A marhahús-termelésben az USA a világon a második helyet foglalja el, 1996-ban várható 11,9 millió t-s termelésével, ezzel az 1976. évi csúcsteljesítményt fogja elérni. (Förderungsdienst 1995:12)

Kína a világ sertéstermelésében 40%-kal részesedik, s várható termelése 1996-ban el fogja érni a 39 millió t-s szintet. Az USA-ban sertéshúsból az 1995. évi mennyiséget 5%-kal meghaladva várhatóan 8,33 millió t-t fognak termelni. (Förderungsdienst 1995:12)

Dánia kivitele élõ sertésbõl, vágott testbõl és vágási melléktermékekbõl jelentõs, kivitelének több mint fele az EU országokba irányul. Fõleg a német és a francia piac nagy felvásárló. (DLG-Mitt. 1996:1)

Franciaországi kísérletek megerõsítik azt a gyakorlatot, hogy a cukorrépa nitrogéntrágyázásához a sorkezelés a legkedvezõbb eljárás. Legalább 30%-os megtakarítást lehet elérni ily módon a nitrogénadagok csökkentésével. (DL-Mitt. 1996:1)

1995-ben a brit gabonatermesztõk kiváló eredményekkel büszkélkedhettek. A búzatermesztõk 7,64 t/ha termésátlagot értek el. (DLG-Mitt. 1996:1)

Nagy-Britanniában kiváló eredményeket értek el a Franciaországban nemesített (Rafale, Froidure, Blizzard) õszi vetésû borsófajtákkal. Az õsszel vetett állomány a tavaszi vetésûnél 3-5 héttel korábban érik be, s egy gombaölõ és egy gyomirtó szeres kezelést is meg lehet takarítani. (DLG-Mitt. 1996:1)

A holland sertéskivitelnek közel egynegyede Spanyolországba irányult, de jelentõs volt a kivitel Németországba is, melynek igénye az utóbbi idõben rendkívül (144%-kal) megnõtt. Olaszország és Belgium szintén jelentõs felvásárló volt. (DLG-Mitt. 1996:1)

Nagy-Britanniában egy kísérleti energiaültetvényhez kizárólag fûzfákat telepítettek. A hozadékból egy hõerõmûvet akarnak üzemeltetni. A faaprítékot 60 km-es körzetbõl lehetne a jövõben beszállítani. Az elkövetkezõ 3 évben 2 ezer ha-ra bõvítik az ültetvényt, s hároméves vágásfordulóval dolgoznak. (DLG-Mitt. 1996:1)

A növényerõsítõ szerek termésfokozó és minõségjavító hatásához fûzött remények a burgonyával végzett többéves kísérletekben szertefoszlottak. S 90 Plus 2, Humin-Vital 80, Potanin és Ulmasud szerek szinte hatástalannak bizonyultak a németországi kísérletekben. (Top Agrar 1995:12)

Németországban a strucctenyésztésnek - fõleg állatvédelmi okokból - egyre több az ellenzõje. A kormány fontolgatja a strucctenyésztés betiltását. (Top Agrar 1996:1)

EU9604