1. A vonatkozó agrár- és ipartörténeti szakirodalomról a válogatott irodalom jegyzék ad tájékoztatást.
2. Magyarország Anyagi Érdekei, 1867. 257., 266., 273., 283. o.; A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a budapesti kamarai kerület kézmű- és gyáriparáról az 1870-75-diki években. Bp. 1877. 157. o.; Magyarország statisztikája. II. kötet. Szerk. Láng Lajos Bp. 1887. 316. o.
3. Tárgyjegyzék az 1846-dik évi iparműkiállításhoz. Pest, é. n. 41. o.
4. Gazdasági Lapok, 1852. 1063-1066. o.; Uo. 1852. 297-298., 506-507. o.; Uo. 1853. 297-298. o.; Varga Gyula: A parasztság munkaeszközei. In. A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. I. kötet. Szerk. Szabó István. Bp. 1972. 303-304. o.
5. Magyarország Anyagi Érdekei, 1867. 284. o.
6. Anyagi Érdekeink, 1877. 183-184. o.
7. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a budapesti kamarai kerület kézmű- és gyáriparáról az 1870-75-diki években. Bp. 1877. 178-179. o.
8. Lencz Ödön: Mezőgazdasági gépek és eszközök. In. Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. VI. kötet Szerk. Matlekovits Sándor. 1897-1898. 780. o.; Gazdasági Lapok, 1857. 570. o.; Farkas Elemérné - Meggyesi László - Káposztás István: Egy budapesti gépgyár története. Bp. 1979. 233-234. o.
9. Iparműkiállítás. Jelentés az első magyar iparműkiállításról, 1842. Szerk. Kossuth Lajos. Pest, 1843. 54. o.
10. Tárgyjegyzék az 1846-dik évi iparműkiállításhoz. Pest, é. n. 44. o.; Gazdasági Lapok, 1853. 490. o.
11. Gazdasági Lapok, 1852. 81. o.
12. Ipar-Czímtár Kalendáriommal 1847. közönséges évre. Szerk. Szalkay Gergely és Németh Lajos. Pest, 1846. 159. o.; Gazdasági Lapok, 1857. 320-321. o; Uo. 1859. 388-393. o.; Hunfalvy János: Magyarország és Erdély eredeti képekben, történelmi és helyirati szöveggel, I. kötet 165. o.; Nagy István: A mezőgazdaság Magyarországon az abszolutizmus korában /1849-1867/. Bp. 1944. 64. o.; Varga Gyula: A parasztság munkaeszközei. In. A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. I. kötet Szerk. Szabó István. Bp. 1972. 303-305. o.; Vörös Károly: Pest-Budától Budapestig 1849-1872. In. Budapest története IV. kötet. Bp. 1978. 163. o.; Barbarits Lajos: A magyar mezőgazdaság gépesítésének hátráltató tényezői. Agrártörténeti Szemle, 1972. 3-4. sz. 439-440. o.
13. Gazdasági Lapok, 1851. 1168-1172. o.; Uo. 1852. 243., 551. o.; Uo. 1853. 290. o.; Futó Mihály: A magyar gyáripar története I. kötet. Bp. 1944. 297-298. o.; Részletesebben: Szakács Margit: A Vidats gépgyár története. Fólia Archeológia, 1958. A gyárnoki engedéllyel rendelkező Vidats és Röck üzemei gyárrá fejlődve /gépesítés és az alkalmazottak számának növelésével/ háttérbe szorították a műhelyüket bővítő céhes iparosokat és általában a kézműiparosokat. Vö. Lederer Emma: Az ipari kapitalizmus kezdetei Magyarországon. Bp. 1952. 58-59. o. és Dóka Klára: A pest-budai céhes ipar válsága /1840-1872/. Bp. 1979. 61., 189. o.
14. Jankó Vince írása a Vidats gyárról: Gazdasági Lapok, 1857. 170-171. o.; Szakács Margit: A Vidats gépgyár története. Fólia Archeológia, 1958. 307-308. o.
15. Jankó Vince írása a Vidats gyárról: Gazdasági Lapok, 1857. uo.
16. Az OMGE beszámolója a Vidats gyárról. Gazdasági Lapok, 1859. 356-357. o.
17. Jankó Vince írása a Vidats gyár részvénytársasággá alakításáról: Gazdasági Lapok, 1859. 387-388. o., Korábban szó volt 400 ezer forintos alaptőkéről is, amelyet 100 forintos részvények formájában bocsátottak volna ki igen kedvező fizetési feltételek mellett. Vö.: Gazdasági Lapok, 1859. 485. o. és Szakács Margit: A Vidats gépgyár története. Fólia Archeológia, 1958. 308. o.
18. Futó Mihály: A magyar gyáripar története I. kötet. Bp. 1944. 297-298. o.; uo., Sándor Vilmos: A nagyipari fejlődés Magyarországon 1867-1900. Bp. 1954. 206. o.
19. Balassa Iván: Vidats István (1802-1883). In. Agrártörténeti életrajzok Szerk. Für Lajos és Pintér János Bp. 1985. 660. o.
20. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a budapesti kamarai kerület kézmű- és gyáriparáról az 1870-75-diki években. Bp. 1877. 176-177. o.
21. Kollerich Pál 1851-ben a pesti Városház tér 5. szám alatt nyitotta meg sodrony- és szitakészítő műhelyét. 1853-tól egy ideig Farkas Istvánnal dolgozott együtt.
22. Futó Mihály: A magyar gyáripar története I. kötet. Bp. 1944. 297-298. o.; 298. o.; Kund Ede: Mezőgazdasági gépek. In. Technikai fejlődésünk története 1867-1927. Bp. 1929. 838. o.; Vö. Malomszitától a hőerőműig. Gyárunk 170 éve. Bp. 1972.
23. Budapest Főváros Levéltára. Röck István Gépgyára Rt. Ügyvezetőségi iratok. XI. 144/d. 5. d. Pest város tanácsának jelentése 1857. június 23.
24. Budapest Főváros Levéltára. Röck István Gépgyára Rt. Ügyvezetőségi iratok. Pest város tanácsának határozata 1858. december 29. XI. 144/d. 5. d. és Lederer Emma: Az ipari kapitalizmus kezdetei Magyarországon. Bp. 1952. 55. o.
25. Röck István írása üzeméről: Gazdasági Lapok, 1858. 506-507. o.
26. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a budapesti kamarai kerület kézmű- és gyáriparáról az 1870-75-diki években. Bp. 1877. 160-161. o.
27. Dr. Varga János és Dr. Neményi Miklós: Pabst Vilmos Henrik munkássága Magyaróváron. In. 175 éves a magyaróvári agrárfelsőoktatás (1818-1993). Az agrártörténeti tudományos ülés előadásai. Magyaróvár, 1993. 32-33. o.
28. A Kühne gyár történetére lásd: Sárközi Zoltán-Szilágyi Gábor-Szekeres József: Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár története /1856-1966/. Bp. 1968. és Sárközi Zoltán-Szigetvári István-Szilágyi Gábor: A százéves Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár története /1856-1956/. Bp. 1959.
29. Hunfalvy János: Az osztrák birodalom rövid statisztikája tekintettel a magyar államra. Pest. 1867. 74-75., 107. o.
30. A kisiparosoktól csak a legelemibb dolgokat kérdezték meg /név, foglalkozás, segéd/, a gyárosok nagy része csak a nevét írta a kérdőívre, mások hiányosan töltötték ki azokat. Ezért csak egy részüket dolgozták fel, de ezek megbízhatósága is kétséges. A felmérésnek az iparra vonatkozó sikertelensége készítői előtt is egyértelmű volt, aminek okát az iparstatisztikai felvételről szóló szabályozás hiányában, illetve a tapasztalatlanságban jelölték meg. Vö. Magyar Statisztikai Évkönyv, 1874. II. évf. 241. o.; Magyarország iparstatisztikája 1885-ben. Szerk. Jekelfalussy József. Bp. 1886.
31. Vö. G. E. Fussel: The Farmers Tools. A History of British Farm Implements, Tools and Machinery Before the Tractor Came: From A. D. 1500-1900. London, 1952.; J. Brown: Farm Machinery 1750-1945. London 1989.
32. Budapest Főváros Levéltára. "Vörös Csillag" Traktorgyár. XXIX. 46. "Vörös Csillag" Traktorgyár történetének rövid összefoglalása /1900-1960/.; H. Haushofer: Die deutsche Landwirtschaft. In. Deutsche Agrargeschichte. Band V. Hrsg von F. Günther. Stuttgart, 1969. 131. o.; Rezek, von Jozef: Landwirtschaftliche Geräthe und Maschinen. In. Geschichte der österreichisen Land- und Fortwirtschaft und ihrer Industrien 1848-1898. III. Bd. Wien, 1899. 2-5. o.; Dinklage, von Karl: Die landwirtschaftliche Entwicklung in Die Habsburgermonarchie 1848-1918. In. Brusatti, Alois /ed./ Die Habsburgermonarchie 1848-1918. 1. Band. Die wirtschaftliche Entwicklung. Wien, 1973. 412-413. o.
33. Magyarország statisztikája. II. kötet. Szerk. Láng Lajos Bp.1887. 382-383. o.
34. Magyarország Anyagi Érdekei, 1867. 266. o.
35. Gazdasági Lapok, 1857. 320-321. o.
36. Jubileumi képes katalógus. A Clayton and Shuttleworth gépgyár bécsi fiókgyárának ismertetője. Magyar Országos Levéltár, Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. Elő- és utókalkuláció Z 461 4. csomó 7. t. Stephens, Henry: Mezei gazdaság könyve. II. kötet. Pest. 1855. 336. o.; Gazdasági Lapok, 1857. 415., 671. o.; Sevin Henrik: A faekétől a Hofherr-gépig. A HSCS Magyar Gépgyári Művek Rt. története. Bp. 1944. 182-183. o.; Horváth József: A Budapesti Vöröscsillag Traktorgyár története 1842-1949. H-S-C-S. Bp. 1954-1955. Kézirat.
37. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a budapesti kamarai kerület kézmű- és gyáriparáról az 1870-75-diki években. Bp. 1877. 166-169., 176-177. o. A Clayton and Shuttleworth cég pesti gépraktárának és javító műhelyének a vezetője 1863-ig Érkövy Adolf, 1890-ig Rose Edwin Tompson, majd 1912-ig Knoblauch Sándor volt. Budapest Főváros Levéltára. "Vörös Csillag" Traktorgyár. XXIX. 46. "Vörös Csillag" Traktorgyár történetének rövid összefoglalása /1900-1960/.
38. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a budapesti kamarai kerület kézmű- és gyáriparáról az 1870-75-diki években. Bp. 1877. 168-169. o.; Gazdasági Lapok, 1872. 189. o.; Lencz Ödön: Mezőgazdasági gépek és eszközök. In. Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. VI. kötet Szerk. Matlekovits Sándor. 1897-1898. 783. o.
39. Rezek, von Jozef: Landwirtschaftliche Geräthe und Maschinen. In. Geschichte der österreichisen Land- und Fortwirtschaft und ihrer Industrien 1848-1898. III. Bd. Wien, 1899.1-5. o.; Dinklage, von Karl: Die landwirtschaftliche Entwicklung in Die Habsburgermonarchie 1848-1918. In. Brusatti, Alois /ed./ Die Habsburgermonarchie 1848-1918. 1. Band. Die wirtschaftliche Entwicklung. Wien, 1973. 413. o.
40. Állami kezelésű oktatási intézményekben a mezőgazdasági gépészek képzését csak 1879 után kezdték meg. Trefort Ágoston kezdeményezésére Budapesten ipartanodát állítottak fel, amelynek mezőgazdasági gépészeti tanszékén gépészek képzésével is foglalkoztak. 1881-től évente 200 főnek tartottak lokomobil- és cséplőgépkezelői tanfolyamot. Lásd: Lencz Ödön: Hazai mezőgazdasági gépek és eszközök az 1885. évi budapesti kiállításon. Bp. 1886. 96-97. o.
41. Gazdasági Lapok, 1863. 254.; Futó Mihály: A magyar gyáripar története I. kötet. Bp. 1944. 297-298. o.; 298., 433. o.
224. Balassa Frigyes: A cséplőgépek szerkezetei és azok kezelése. Bp. 1907. 9-11. o.
225. Sándor Vilmos: A gabonacséplés gépesítése Magyarországon. Agrártörténeti Szemle, 1962. 3-4. sz. 405. o.
226. Gazdasági Lapok, 1859. 16. o.
227. A Magyar Gazdasági Egyesület jegyzéke az 1859. évi gazdasági eszköz- és gépkiállításról. Szerk. Sillye Gábor. Pest 1859., i. m.
228. Stephens, Henry: Mezei gazdaság könyve. II. kötet. Pest. 1855. 337-338. o.
229. Gazdasági Lapok, 1861. 303. o.
230. Rezek, von Jozef: Landwirtschaftliche Geräthe und Maschinen. In. Geschichte der österreichisen Land- und Fortwirtschaft und ihrer Industrien 1848-1898. III. Bd. Wien, 1899. 56. o.
231. Balassa Frigyes: A cséplőgépek szerkezetei és azok kezelése. Bp. 1907. 56-57. o.; Sándor Vilmos: A gabonacséplés gépesítése Magyarországon. Agrártörténeti Szemle, 1962. 3-4. sz. uo.
232. Lencz Ödön: Hazai mezőgazdasági gépek és eszközök az 1885. évi budapesti kiállításon. Bp. 1886. 141-143. o.
233. Lencz Ödön: Hazai mezőgazdasági gépek és eszközök az 1885. évi budapesti kiállításon. Bp. 1886. 144-145. o.
234. Lencz Ödön: Hazai mezőgazdasági gépek és eszközök az 1885. évi budapesti kiállításon. Bp. 1886. 147., 150. o.
236. Vö. a IX. táblázattal. Varga Gyula: A parasztság munkaeszközei. In. A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. I. kötet Szerk. Szabó István. Bp. 1972. 329-330. o.; Orosz István: Magyarország mezőgazdasága a dualizmus első évtizedeiben. In. Magyarország története 1848-1890 I. kötet Főszerk. Kovács Endre Bp. 1979. 1097-1099. o.
237. Lencz Ödön: Mezőgazdasági gépek és eszközök. In. Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. VI. kötet Szerk. Matlekovits Sándor. 1897-1898. 851-855. o.
238. Lencz Ödön: Hazai mezőgazdasági gépek és eszközök az 1885. évi budapesti kiállításon. Bp. 1886. 165. o.; Uö. 1897. 788. o.; Stromfeld Ferenc: A Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületének ötven esztendeje Bp. 1943. 121-122. o.; A Brogle és Müller gépgyár 1879. évi árjegyzéke. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Budapest Gyűjtemény. Kisnyomtatványok.
239. Lencz Ödön: Hazai mezőgazdasági gépek és eszközök az 1885. évi budapesti kiállításon. Bp. 1886. 169-172. o.
240. Varga Gyula: A parasztság munkaeszközei. In. A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. I. kötet Szerk. Szabó István. Bp. 1972. 336. o.
241. Lencz Ödön: Mezőgazdasági gépek és eszközök. In. Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. VI. kötet Szerk. Matlekovits Sándor. 1897-1898. 849-851. o.
242. Magyar Ipar, 1904. 32. sz. Melléklet: Emlékirat az iparfejlesztésről.
243. A magyar szent korona országainak 1901-15. évi mezőgazdasági termelése. Az 1915. évi cséplési felvétel eredményei. Függelék. Magyar Statisztikai Közlemények Új Sorozat 66. kötet Bp. 1924. 419-420. o. Vö. Für Lajos: A kapitalista mezőgazdasági termelés megszilárdulása a századfordulón 1890-1914. In. A magyar mezőgazdaság a XIX-XX. században 1849-1949. Szerk.Gunst Péter-Hoffmann Tamás. Bp. 1976.
244. Lencz Ödön: Hazai mezőgazdasági gépek és eszközök az 1885. évi budapesti kiállításon. Bp. 1886. 214. o.
245. A gyártók felsorolását lásd a kézi- és járgányos cséplőgépekről szóló fejezetben !
246. Gazdasági Lapok, 1852. 190-191., 551. o.; Sevin Henrik: A faekétől a Hofherr-gépig. A HSCS Magyar Gépgyári Művek Rt. története. Bp. 1944. 239. o.
247. Gazdasági Lapok, 1854. 664. o.
248. Vö. az VII. és a IX. táblázatokkal.
249. Lencz Ödön: Mezőgazdasági gépek és eszközök. In. Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. VI. kötet Szerk. Matlekovits Sándor. 1897-1898. 890-892. o.
250. A magyar ipari beszerzési források nagy lajstroma /A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének Közlönye/ Szerk. Fodor Ferenc Bp. 1908.; Hazai ipari beszerzési források. Az országban készülő ipari készítmények mutatója. Hazai iparvállalatok címtára. Szerk. M. kir. Kereskedelmi Múzeum. 2. kiadás Bp. 1909.
251. Vö. Mezőgazdasági Lexikon. 1-2. kötet Szerk. Bezerédj-Adorján-Szilassy Zoltán. Bp. 1906.
252. A gőzlokomobilt és a hozzávaló gőzcséplőgépet nevezzük gőzcséplőgép-készletnek. A gőzcséplőgép kifejezés a cséplést végző szerkezetet jelöli a hajtását végző gőzgép nélkül.
253. A Magyar Gazdasági Egyesület jegyzéke az 1859. évi gazdasági eszköz- és gépkiállításról. Szerk. Sillye Gábor. Pest 1859.; Futó Mihály: A magyar gyáripar története I. kötet. Bp. 1944. 288. o.; Sándor Vilmos: A gabonacséplés gépesítése Magyarországon. Agrártörténeti Szemle, 1962. 3-4. sz. 410. o.
254. Gazdasági Lapok, 1862. 651. o.; Iparműkiállítás. Jelentés az első magyar iparműkiállításról, 1842. Szerk. Kossuth Lajos. Pest, 1843. 443. o.
255. Sevin Henrik: A faekétől a Hofherr-gépig. A HSCS Magyar Gépgyári Művek Rt. története. Bp. 1944. 105-107. o.
256. Hensch Árpád: Mezőgazdasági üzemtan. 1-2. kötet. Kassa, 1906. 117-118.; Vörös Antal: A magyar mezőgazdaság a kapitalista átalakulás útján. 1849-1890. In. A magyar mezőgazdaság a XIX-XX. században 1848-1949. Szerk.Gunst Péter-Hoffmann Tamás. 65. o.
258. Sevin Henrik: A faekétől a Hofherr-gépig. A HSCS Magyar Gépgyári Művek Rt. története. Bp. 1944. 102-103. o.
259. Rezek, von Jozef: Landwirtschaftliche Geräthe und Maschinen. In. Geschichte der österreichisen Land- und Fortwirtschaft und ihrer Industrien 1848-1898. III. Bd. Wien, 1899. 58. o.
260. MÁV gépgyár ismertetője, 1896. 37. o.; Kund Ede: Mezőgazdasági gépek. In. Technikai fejlődésünk története 1867-1927. Bp. 1929. 839. o.
261. Erdei János-Flesh György: A 100 éves Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet története. Bp. 1986. 40-41. o.
262. Lencz Ödön: Hazai mezőgazdasági gépek és eszközök az 1885. évi budapesti kiállításon. Bp. 1886. 150-151. o.; Lencz Ödön: Mezőgazdasági gépek és eszközök. In. Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. VI. kötet Szerk. Matlekovits Sándor. 1897-1898. 841. o.; Sándor Vilmos: A gabonacséplés gépesítése Magyarországon. Agrártörténeti Szemle, 1962. 3-4. sz. uo.
263. Lencz Ödön: Hazai mezőgazdasági gépek és eszközök az 1885. évi budapesti kiállításon. Bp. 1886. uo.; Kund Ede: Mezőgazdasági gépek. In. Technikai fejlődésünk története 1867-1927. Bp. 1929. uo.
264. Kellner Antal: Huszonöt év. A magyar gazdasági gépipar múltjából Bp. 1912. 8-9. o.
265. Kellner Antal: Huszonöt év. A magyar gazdasági gépipar múltjából Bp. 1912. 10-12. o.; Lencz Ödön: Mezőgazdasági gépek és eszközök. In. Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. VI. kötet Szerk. Matlekovits Sándor. 1897-1898. uo.
266. Lencz Ödön: Hazai mezőgazdasági gépek és eszközök az 1885. évi budapesti kiállításon. Bp. 1886. 160-163. o.
267. Sevin Henrik: A faekétől a Hofherr-gépig. A HSCS Magyar Gépgyári Művek Rt. története. Bp. 1944. 152., 155. o.
268. MÁV gépgyár ismertetője, 1896.
269. Hensch Árpád: Jószágberendezés- és kezeléstan. Magyaróvár, 1895. 101. o.
270. Varga, 1965. 327-33. o.; Orosz István: Magyarország mezőgazdasága a dualizmus első évtizedeiben. In. Magyarország története 1848-1890 I. kötet Főszerk. Kovács Endre Bp. 1979. 1099. o. és Berend T. Iván-Ránki György: Kelet-Közép-Európa gazdasági fejlődése a 19-20. században. Átdolgozott és bővített 2. kiadás. Bp. 1976. 82. o.
271. MÁV gépgyár ismertetője, 1896. 37. o.; Kund Ede: Mezőgazdasági gépek. In. Technikai fejlődésünk története 1867-1927. Bp. 1929. 839. o.; Kellner Antal: Huszonöt év. A magyar gazdasági gépipar múltjából. Bp. 1912. 13-14. o.; Rezek, von Jozef: Landwirtschaftliche Geräthe und Maschinen. In. Geschichte der österreichisen Land- und Fortwirtschaft und ihrer Industrien 1848-1898. III. Bd. Wien, 1899. 60. o.
272. Magyar Országos Levéltár, Földművelésügyi Minisztérium. K 184 319. csomó 43. t. 7581. a. sz. A Kereskedelemügyi miniszter átirata a Földművelésügyi miniszternek. 1896. január 13.
273. A külkereskedelmi forgalomról itt és a továbbiakban a Magyar Statisztikai Közlemények Új Sorozat 20., 23., 25., 33., 37., 43., 47. és 63. kötetei alapján.
274. Magyar Ipar, 1904. 32. sz. Melléklet: Emlékirat az iparfejlesztésről.
275. Köztelek, 1911. 2131. o.; MÁV gépgyár ismertetője, 1896. 35. o.
276. Budapest Főváros Levéltára. EMAG Rt. Társas cg. VII. 2. e. Igazgatósági jelentés az 1925. üzletévről. Bp. 1926. március 13.
277. A magyar szent korona országainak 1901-15. évi mezőgazdasági termelése. Az 1915. évi cséplési felvétel eredményei. Függelék. Magyar Statisztikai Közlemények Új Sorozat 66. kötet Bp. 1924. 419-420. o.
278. A Kühne gyár képes árjegyzéke az 1913/14. évre.
279. A Kühne gyár képes árjegyzéke az 1913/14. évre.
280. Für Lajos: A kapitalista mezőgazdasági termelés megszilárdulása a századfordulón 1890-1914. In. A magyar mezőgazdaság a XIX-XX. században 1849-1949. Szerk.Gunst Péter-Hoffmann Tamás. Bp. 1976. 207. o.
281. Rezek, von Jozef: Landwirtschaftliche Geräthe und Maschinen. In. Geschichte der österreichisen Land- und Fortwirtschaft und ihrer Industrien 1848-1898. III. Bd. Wien, 1899. 11. o.
282. Anyagi Érdekeink, 1879. 121-122. o.; Lencz Ödön: Hazai mezőgazdasági gépek és eszközök az 1885. évi budapesti kiállításon. Bp. 1886. 219-225. o.
283. Lázár L. Pál: A lokomobilok kezelése. Bp. 1887. 162., 164. o.; Lencz Ödön: Mezőgazdasági gépek és eszközök. In. Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. VI. kötet Szerk. Matlekovits Sándor. 1897-1898. 895-899. o.
284. Anyagi Érdekeink, 1879. uo.; A Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületének Évkönyve., 1911., 1912.
285. Magyar Országos Levéltár, MÁV Igazgató Tanács rendes ülésének jegyzőkönyve. 1877. április 6. Z 1523. 26. csomó
286. Magyar Országos Levéltár, MÁV Igazgató Tanács rendes ülésének jegyzőkönyve. 1877. augusztus 13. Z 1523. 26. csomó
287. Vö. MÁV gépgyár ismertetője, 1896.; Erdei János-Flesh György: A 100 éves Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet története. Bp. 1986. 41. o.; Sárközi Zoltán: Mezőgazdasági gépgyártás a MÁVAG-ban /1874-1950/. In. "A magyar gépipar minta - s a hazai munkások nevelőintézete" Tanulmányok a MÁVAG történetéből. Szerk. Bencze Géza. Bp. 1989. 96-97. o.
288. Magyar Gépipar, 1911. június 1.
289. Nicholson W. Fülöp és Társai gépgyár ábrás árjegyzéke, 1885. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára, leltári szám: X. 1365.
290. Lencz Ödön: Hazai mezőgazdasági gépek és eszközök az 1885. évi budapesti kiállításon. Bp. 1886. 227. o.; Uő., 1897. 895-899. o.
291. Kellner Antal: Huszonöt év. A magyar gazdasági gépipar múltjából Bp. 1912. 13-14. o.; Jalsoviczky Géza: Lokomobil és félstabil gőzgépek szerkezete és kezelése. Bp. 1910. 396. o.
292. Hunfalvy János: Az osztrák birodalom rövid története. Pest, 1867. 73-74. o.
293. A magyar korona országainak gyáripara az 1898. évben. V. füzet Szerk. Szterényi József Bp. 1901. 93-94. o.
294. Rezek, von Jozef: Landwirtschaftliche Geräthe und Maschinen. In. Geschichte der österreichisen Land- und Fortwirtschaft und ihrer Industrien 1848-1898. III. Bd. Wien, 1899. 12. o.
295. Lencz Ödön: Mezőgazdasági gépek és eszközök. In. Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. VI. kötet Szerk. Matlekovits Sándor. 1897-1898. i. m.
296. Hazai ipari beszerzési források, 1909.; Magyar ipari beszerzési források, 1908.; A Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületének Évkönyvei, 1911-1913.
297. ifj. Sporzon Pál: Új gazdasági gépek. Bp. 1896. 361. o.
298. Lencz Ödön: Mezőgazdasági gépek és eszközök. In. Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. VI. kötet Szerk. Matlekovits Sándor. 1897-1898. 900-906. o.
299. Műszaki fejlődésükről bővebben: Dr. Pálfi György: A belső égésű motorok alkalmazása a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági Gépfejlődéstörténeti füzetek 3. Bp. 1990. 42., 60. o.
300. A magyar szent korona országainak 1901-15. évi mezőgazdasági termelése. Az 1915. évi cséplési felvétel eredményei. Függelék. Magyar Statisztikai Közlemények Új Sorozat 66. kötet Bp. 1924. 419-420. o.
301. Páll Andor: A motoros szántás. Külön nyomat a Mezőgazdasági Szemle, 1912. 11. és 1913. 1-7. számából. Bp. 1913. 22-27. o.; Gunst Péter: A mezőgazdasági termelés története Magyarországon /1920-1938/. Bp. 1970. 426-427. o.
302. A Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületének Évkönyve., 1913. 79. o.
303. Jelentés a galántai nemzetközi szántógépbemutatóról. Összeállították: ifj. Sporzon Pál és Karkovány Ákos Bp. 1915. 31. o.; Magyar Gyáripar, 1911. június 1.
367. Berend T. Iván-Szuhay Miklós : A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848-1944. 3. kiadás. Bp. 1978. 228-229. o.
368. A Magyar Gazdaságkutató Intézet Gazdasági Helyzetjelentése. 49. sz. Bp. 1941. 145. o.
369. Katona Béla: Magyarország közgazdasága. Pénzügyi és közgazdasági évkönyv az 1935. évről. Bp. 1936. 330. o.
370. A közölt adatok a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületének statisztikai adatgyűjtésére épülő Magyar Gazdaságkutató Intézet gazdasági jelentései által megadott index-számoknak a felhasználásával kerültek kiszámításra. Az Magyar Gazdaságkutató Intézet az 1929. évi 5728 főt vette bázis indexe alapjának. Miután a mezőgazdasági gépgyártás szempontjából az 1929. év még nem jelentette a válság elmélyülését, ezért az Magyar Gazdaságkutató Intézet-nek az 1929. évet alapul vevő index-számításait az ágazatra nézve mérvadónak tekinthetjük.
371. A gépipari termelői árak alakulására: Dr. Molnárfi Tibor: Áralakulás a két világháború között. Ipari termékek ára. Számok és történelem 2. Bp. 1973. 62-63. o.
372. A gépipari termékek nagykereskedelmi áralakulására: Dr. Molnárfi Tibor: Áralakulás a két világháború között. Ipari termékek ára. Számok és történelem 2. Bp. 1973. 220-221. o.
373. Kereskedelmünk és iparunk az 1935. évben. Bp. 1936.122. o. Ugyanerről : Magyar Országos Levéltár, Magyar Általános Hitelbank Rt. Z 58. 56. csomó 169. t. Erdős Jenő vezérigazgató jelentése az 1933. üzletévről az Igazgatóság előtt. Bp. 1934. július 3.
374. Vö. Magyar Országos Levéltár, Földművelésügyi Minisztérium. K 184 4430. csomó 43. t. 4309. a. sz.
375 .Magyar Országos Levéltár, Földművelésügyi Minisztérium K 184 4430. csomó 43. t. 4309. a. sz. Az Földművelésügyi Minisztérium. 10241/1931. II. l. számmal ellátott levele a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületé-hez.
376. A gazdavédelmi intézkedésekről bővebben: Szuhay Miklós: Az állami beavatkozás és a magyar mezőgazdaság az 1930-as években. Bp. 1962. 287-291. o.
377. Magyar Országos Levéltár, Magyar Gazdaságkutató Intézet P 1611 57. csomó 729. d. sz. Stromfeld Ferenc: Gazdavédelem és mezőgazdasági gépgyártás, Magyar Közgazdaság, 1937. augusztus 12.
378. Berend T. Iván-Ránki György: Kelet-Közép-Európa gazdasági fejlődése a 19-20. században. Átdolgozott és bővített 2. kiadás. Bp. 1976. 354-355. o. Az exportáló vállalatokat külföldi képviseleteik, ügyvédeik folyamatosan tájékoztatták a készülő adósvédelmi intézkedésekről.
379. Az engedmények terén a tőkeerősebb cégek messzebb mehettek el. Például 1933-ban a romániai adósok tartozásaiból a Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt. átlagosan 31,5%-ot engedett el, ezzel szemben az EMAG Rt. 13,3%-ot. Magyar Országos Levéltár, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. Ipari Titkárság. Okmánytár Z 36. 98. csomó 55. i. sz. A "Román" Gépkereskedelmi Rt. levele az EMAG Rt. Igazgatóságának. 1933. december 15.
380. Magyar Országos Levéltár, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. Ipari Titkárság. Z 36 12. csomó 8/d. Az EMAG Rt. és a Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. fúziójának tervezete. Bp. 1930. május 2.
381. A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. fedezetlen hitelezéseinek ügye 1933-ban a nyilvánosság elé került. A Fővárosi Hírlap már 7 millió pengő körüli összegről beszélt 1933. szeptember 20-i számában.
382. Magyar Országos Levéltár, Magyar Általános Hitelbank Rt. Z 58 61. csomó 172. t. 5/b. A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. mérleganalízise 1943. XII. 31.
383. Magyar Országos Levéltár, Magyar Általános Hitelbank Rt. Z 58 57. csomó 170. t. Revizori jelentés a Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. 1927. üzletévéről. Bp. 1928. március
384. Magyar Országos Levéltár, Magyar Általános Hitelbank Rt. Z 58 61. csomó 172. t. 5/b. A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. mérleganalízisei 1930-1943.
385. Magyar Országos Levéltár, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. Z 36 8. csomó Revizori jelentés az EMAG Rt. 1927. évi mérlegéről. Bp. 1928. április 17.
386. Magyar Országos Levéltár, Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. Z 450 2. csomó 7. t. Cséplőgép-megállapodás. 1930., és a Ganz gyár kárpótlásáról: Berend T. Iván-Ránki György: Magyarország gazdasága az első világháború után. 1919-1929. Bp. 1966. 322. o.
387. Magyar Országos Levéltár, Magyar Általános Hitelbank Rt. Z 58. 56. csomó 169. t. A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. vezérigazgatójának jelentése az 1938. üzletévről. 1939. június 13. A tartozást 1940. július 15-ig kellett törleszteniük.
388. A Magyar Pénzügyi Compass alapján.
389. Erre enged következtetni a Hitelbank 1930. június 2-án keltezett levele, amelyet a Kereskedelmi Bank elnökének, Weiss Fülöpnek címeztek. A Kereskedelmi Banknak a fúzióval kapcsolatos bizalmas iratai is ezt a feltételezést erősítik meg. Vö. Magyar Országos Levéltár, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. Ipari Titkárság. Z 36. 12. csomó 8/d.
390. Például a Kereskedelmi Bank vezette bankszindikátus által 1929-ben a The New York Trust Company-től felvett 5 millió dolláros exporthitelkeretből az EMAG Rt. 250 ezer dollárral részesült. Az összeget balkáni kereskedelmi tevékenységük fokozására használták fel. Vö. Magyar Országos Levéltár, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. Ipari Titkárság. Okmánytár Z 36 98. csomó 55. i. sz. Feljegyzés. Bp. 1939. november 2.
391. Magyar Országos Levéltár, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. Ipari Titkárság. Igazgatói levelezés. Z 42 132. csomó Pro Memoria. Bp. 1934. II. 16.
392. Magyar Országos Levéltár, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt.. Ipari Titkárság. Z 36 200. csomó 107/1-3. i. sz. Revizori jelentések az EMAG Rt. 1930 és 1932 közötti üzletéveiről.
393. Magyar Országos Levéltár, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. Z 42 131. csomó A Kereskedelmi Bank levele az EMAG Rt.-hoz. Bp. 1934. szeptember 25.
394. Sárközi Zoltán-Szilágyi Gábor-Szekeres József: Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár története /1856-1966/. Bp. 1968. 138-146. o.
395. Magyar Országos Levéltár, Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. Igazgatósági jelentés. Z 447 1. csomó 1. t. Az 1932. július 11-i Igazgatósági ülés jegyzőkönyve.
396. Magyar Országos Levéltár, Magyar Általános Hitelbank Rt. Z 58 61. csomó 172. t. 5/b. A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. mérleganalízise 1943. XII. 31.
397. Magyar Országos Levéltár, Magyar Általános Hitelbank Rt. Z 58 56. csomó 169. t. A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. vezérigazgatójának jelentései az 1932 és 1934 közötti üzletévekről.
398. Magyar Országos Levéltár, Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. Titkárság. Z 450 2. csomó 6. t. Jelentés a NiederösterreichischeEscompte-Gessellschafttal folytatott tárgyalásról. 1934. június 4-5. és a Magyar Általános Hitelbank Rt. levele a MNB-nak. Bp. 1934. május 22.
399. Magyar Országos Levéltár, Magyar Általános Hitelbank Rt. 258. 61. sz. 172. t. 5/b. A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. mérleganalízisei 1930 és 1943 között.
400. Magyar Országos Levéltár, Magyar Általános Hitelbank Rt. Z 58. 56. csomó 169. t. A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. vezérigazgatójának jelentése az 1934. üzletévről. Bp. 1935. július 10.
401. Az export bonifikáció elosztásának elvét illetően a gyártók a kormánynál a számukra előnyös megoldás mellett lobbiztak. Magyar Országos Levéltár, Weiss Manfréd Konszern Vállalatok Okmánytára Z 402 52. csomó 701. sz.
402. Magyarország közgazdasága az 1940.évről. 428. o.
403. Magyar Országos Levéltár, Magyar Általános Hitelbank Rt. Z 58 58. csomó 170. t. Jelentés a Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt.-nál 1936-ban lefolytatott revízióról.
404. Magyar Országos Levéltár, Angol-Magyar Bank Okmánytár Z 96 82. t. 4016. sz. Pro memoria 1935. X. 2.
405. Az EMAG Rt. inkasszó eredményéről: Magyar Országos Levéltár, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. Ipari Titkárság. Z 36 200. csomó 107/3. i. sz. Revizori jelentés az EMAG Rt. 1932. üzleti évéről.
509. Kneusel-Herdliczka Ernő: Mai traktoraink és a gépszántás időszerű kérdései. 2. kiadás. Székesfehérvár 1930. 149-152. o.
510. Traktor-talajművelő-eszközök. A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. termékismertetője. Bp. 1928. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattár, leltári szám: X/1815.
511. "Universal" egyetemes traktor-ekék. A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. ismertetője. Bp. 1935. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára, leltári szám: X/1815.
512. "Hungária" traktoreke. A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. ismertetője. Bp. 1943. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára, leltári szám: X/1815. és b>J. Brown: Farm Machinery 1750-1945. London 1989. 79., 83. o.
513. A Weiss Manfréd Acél- és Fémművei Rt. Mezőgazdasági gépeinek ábrás ismertetője. Csepel, 1942. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára, leltári szám: X/1711.
514. Traktor-talajművelő-eszközök. A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. ismertetője. Bp. 1928. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára, leltári szám: X/1815.
515. Magyar Statisztikai Közlemények 112. kötet Bp. 1941. 68-69*. o.
516. Magyar Statisztikai Évkönyv. Új Folyam, LI-LIV. kötet. Bp. 1948. 112. o.
517. A második világháborút követő békeelőkészítő munkálatok során az Agrárpolitikai Tudományos Kutató Intézetek Munkaközössége "Mekkora a mezőgazdaság feltétlen szükséglete a legfontosabb gépekből és eszközökből, összehasonlítva a jelenlegi mennyiségekkel" című tanulmányában a Földművelésügyi Minisztérium által 1942-ben kezdeményezett állat- és gépösszeírás eredményeit is feldolgozta. A tanulmány vonatkozó adatsorai az összeírás eredeti, még kéziratban lévő tábláira épülnek. Az 1942. évi összeírás eredményeit 1948-ban publikálták, a felvétel iratanyaga nem maradt ránk. A fent említett tanulmány értékét az adja, hogy egyes eszközök és gépek esetében részletesebb bontásban jeleníti meg az összeírás eredményeit. Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztály. XIX-J-1-a. 23. d. A békeelőkészítés mezőgazdasági anyaga. III. kötet 110-139. o.
518. Magyar Országos Levéltár, Földművelésügyi Minisztérium K 184 41. t. 70142. a. sz. Az állami gépakcióra beérkezett ajánlatok. Bp. 1919. II. 19. A Weiss Manfréd Művek mezőgazdasági gépeinek ábrás ismertetője. Csepel 1942. M. M. Adattár, leltári szám: X/1711. és Weiss Manfréd Művek gyártmánykatalógusa. Csepel, 1924. uo. leltári szám: X/1357.
519. A Kühne Mezőgazdasági Gépgyártó Rt. Ábrás termékismertetője. 1939. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára, leltári szám: X/1246.
520. Fogatos talajművelő eszközök. A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. katalógusa. é. n. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára, leltári szám: X/1277/1.
521. Magyar Országos Levéltár, Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Z 199 22. csomó 77. t. A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. Szakmai árulajstroma 1943.
522. Magyar Országos Levéltár, Földművelésügyi Minisztérium K 184. 4430. csomó 43. t. 4309. a. sz. Az OMK a Sack-ekék importjáról. Bp. 1935. december 5.
523. Vö. Magyar Országos Levéltár, Weiss Manfréd Konszern Vállalatok Okmánytára Z 402. 22. csomó 291. sz., 28. csomó 420. sz. és 34. csomó 534. sz.
524. Magyar Országos Levéltár, Magyar Országos Levéltár, Weiss Manfréd Konszern Vállalatok Okmánytára Igazgatóság Z 403. 2. csomó 31. d. sz. Ügyvezető Igazgatóság jelentése. 1944. február 22.
525. Magyar Statisztikai Közlemények. Új Sorozat, 100. kötet. Bp. 1937. 12*. o. és Magyar Statisztikai Évkönyv. Új Folyam, LI-LIV. kötet. Bp. 1948. 113. o.
526. Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztály. XIX-J-1-a 23. d. Agrárpolitikai Tudományos Kutató Intézetek Munkaközössége "Mekkora a mezőgazdaság feltétlen szükséglete a legfontosabb gépekből és eszközökből, összehasonlítva a jelenlegi mennyiségekkel" című tanulmánya.
527. Kerpely Antal: A "Rima-Klausing" kétrétegben dolgozó eke a többtermelés szolgálatában. Köztelek, 53. évf. 11. sz. 1943. március 14. és Rázsó Imre: A Rima-Klausing kétrétegben dolgozó eke a többtermelés szolgálatában. Köztelek, 53. évf. 13. sz. 1943. április 25.
528. Magyar Statisztikai Közlemények 112. kötet Bp. 1941. 70*. o. és Magyar Statisztikai Évkönyv. Új Folyam, LI-LIV. kötet. Bp. 1948. 113. o.
529. Sass Gábor: Kisgazdaságok gépeinek kezelése és használata. Bp. 1937. 54-56. o.
530. Vö. Mezőgazdák, Mezőgazdasági gépek eszközök és építkezési felszerelések árjegyzéke. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára, leltári szám: X/1381/1. és Sárközi Zoltán-Szilágyi Gábor-Szekeres József: Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár története /1856-1966/. Bp. 1968. 119. o.
531. Magyar Országos Levéltár, Weiss Manfréd Konszern Vállalatok Okmánytára Z 402. 90. csomó 967. sz. Tervezet. 1936. XII. 12. A Weiss Manfréd Művek mezőgazdasági gépeinek ábrás ismertetője. Csepel, 1942. M. M. Adattár, leltári szám: X/1711.
532. Magyar Országos Levéltár, Hazai Bank Rt. Titkárság. Kühne Rt. Z 100 11. csomó 28. t. Petőcz Gyula üzemvezető levele Dr. Hock József igazgatónak. Moson 1939. december 26. A Kühne vetőgépgyártásáról: Sárközi Zoltán-Szilágyi Gábor-Szekeres József: Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár története /1856-1966/. Bp. 1968. és Mezőgazdasági gépek és eszközök. A Kühne Rt. ábrás termékismertetője. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára, leltári szám: X/1246.
533. A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. ábrás katalógusa. Vetőgépek. é. n. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára, leltári szám: X/1277/1.
534. Magyar Országos Levéltár, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. Ipari Titkárság. Okmánytár Z 36. 13. csomó 8. f. A "Román" Gazdasági Gépkereskedelmi Rt.-hoz írott levél. 1937. június 8. A vetőgépgyártáshoz az EMAG Rt.-nak a harmincas évek végén nem voltak sem speciális présszerszámai, sem betanított munkásai.
535. Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztály. XIX-J-l-a. 20. d. III/41. A Füleki Iparművek Rt. kincstári tulajdonban lévő üzem ismertetése és hovatartozandóságának kérdése. Magyar Iparügyi Minisztérium Iparpolitikai csoport. (Kézirat) és Használati utasítás a páros sorú merítőkanalas rendszerű "Alfa" sorvetőgéphez. Füleki Iparművek Rt. é. n. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára, leltári szám: X/1388/1.
536. Köztelek, 35. évf. 1925. június 14. 46-47. sz. 706. o. és Rothmeyer Imre: A traktorok jelentősége a mezőgazdaságban. Bp. 1929. 17-20. o.
537. Az EMAG Rt. traktorvontatású sorvetője Tarján Ödön szabadalma alapján készült. Vö. Traktorvontatású 32 soros sorvető- és sortrágyázógép. /1927. ?/ M. M. Adattár, leltári szám: X/1779.
538. Magyar Országos Levéltár, Magyar Általános Hitelbank Rt. Z 58 61. csomó 172. t. 5/b. A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. mérleganalízisei 1930-1943. és Magyar Országos Levéltár, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. Ipari Titkárság. Z 36 200. csomó 107/1-3. i. sz.
539. Magyar Statisztikai Közlemények 112. kötet Bp. 1941. 71*. o., Magyar Statisztikai Évkönyv. Új Folyam, LI-LIV. kötet. Bp. 1948. 113. o.
540. Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium Békeelőkészítő Osztály. XIX-J-1-a 23. d. Agrárpolitikai Tudományos Kutató Intézetek Munkaközössége "Mekkora a mezőgazdaság feltétlen szükséglete a legfontosabb gépekből és eszközökből, összehasonlítva a jelenlegi mennyiségekkel" című tanulmánya.
541. Vö. Sass Gábor: Kísérletek mindenes gépekkel. Köztelek, 53. évf. 1943. június 13. 24. sz. 499-500. o.
542. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége Választmányának XIV. évi jelentése. Bp. 1916. 200. o.
543. Magyar Országos Levéltár, Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. Titkárság Z 450 44. csomó 329. t. A gyár szakemberének nyilatkozata az aratógépgyártás magyarországi lehetőségeiről. Magyar Közgazdasági Szemle, Bp. 1940. július 5.
544. Badics József: Az áralakulás hatása a mezőgazdaság jövedelmezőségére. Magyar Statisztikai Szemle, 1928. 12. sz. 1329. o.
545. Magyar Statisztikai Közlemények 112. kötet Bp. 1941. 71*. o. és Magyar Statisztikai Évkönyv LI-LIV. kötet Bp. 1948. 113. o. Az üzemképtelen aratógépek nagy számára: Rothmeyer Imre: Tartsuk készenlétben az aratógépeket ! című írása hívta fel a figyelmet. A magyarországi aratógép-állománynak szerinte mintegy a felét a McCormick márkájúak adták. Vö. Köztelek, 50. évf. 1940. február 11. 7. sz. 114-115. o. 1935-ben országos viszonylatban 1003,4 hektárra esett egy aratógép. Az 58 hektárnál nagyobb mezőgazdasági üzemekben elvileg a kalászosok 15%-át géppel vághatták le. Vö. Gunst Péter: A mezőgazdaság fejlődésének megrekedése a két világháború között. In. A magyar mezőgazdaság a XIX-XX. században /1849-1949/. Szerk.Gunst Péter-Hoffmann Tamás. Bp. 1976. 377. o., Berend T. Iván-Szuhay Miklós : A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848-1944. 3. kiadás. Bp. 1978. 300. o. és A mezőgazdaság története. Szerk. Gunst Péter-Lőkös László Bp. 1982. 143. o.
546. Az erőátvitelre szolgáló kardántengely /power take off/ 1919-ben került a mezőgazdasági traktorokra. Aratógépek hajtására a húszas évek végétől használták. Vö. Encyclopaedia Americana Volume 11. New York - Chicago - Washington 1956. 26-29. o. és Sas Gábor: Az aratás és cséplés mechanikai eszközeinek legújabb fejlődése Bp. 1931. 18-22. o.
547. Vö. Magyar Országos Levéltár, Magyar Általános Hitelbank Rt. Ipari Osztály Z 58 57. csomó 169. t. Dénes B. Rt. Igazgatósági ülés. 1931. január 19.
548. A MÁVAG cséplőgépgyártási képessége évi 1000 darabról a húszas évek végén 1300 darabra emelkedett. A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. évi 7-800 darab, az EMAG Rt. 5-600 darab, és a Schlick-Nicholson gépgyár 3-400 darab cséplőgép előállítására volt berendezkedve. Az 1928. évi forgalomra: Kereskedelmünk és iparunk az 1928. évben. Bp. 1929. 199. o.
549. Páll Andor: Cséplő- és vetőmagtisztítógépek szerkezete és kezelése. Kolozsvár 1941.
550. A MÁVAG Vezérügynökségének képes ismertetője. Bp. 1939. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára, leltári szám: X/3825/2.
551. Sass Gábor: Az aratás és cséplés mechanikai eszközeinek újabb fejlődése. Bp. 1931. 38-42. o.
552. Sass Gábor: Az aratás és cséplés mechanikai eszközeinek újabb fejlődése. Bp. 1931. 51-52. o. és Encyclopaedia Americana Vol. 11. 1956. 26. o.
553. A sajátos igényeket kielégítő szalmaaprítós cséplőgépek más piacokon való elhelyezésére nem nyílt mód. Vö. Magyar Országos Levéltár, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. Ipari Titkárság. Igazgatói levelezés Z 42 132. csomó Üzleti események. 1934. július 15-28-ig.
554. Magyar Országos Levéltár, Magyar Általános Hitelbank Rt. Z 58 62. csomó 174. t. Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. Jelentés a munkáslétszám alakulásáról. Bp. 1934. március 28.
555. A cséplőgép-kartellről: Magyar Országos Levéltár, Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. Z 450 2. csomó 7. t. A kartellnek a Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt., a MÁVAG és az EMAG Rt. volt a tagja. A megállapodás 1931. március 31-én járt le.
556. Kereskedelmünk és iparunk az 1938. évben. Bp. 1939. 131. o. és ua. az 1939. évben. Bp. 1940. 128. o. A román kormány által támogatott cséplőgép-vásárlási akcióra például cseh, német, osztrák és magyar ajánlatok érkeztek. Azonos kategóriájú cséplőgépét a cseh Wicov cég 239 ezer lejért, a német Lanz 246 ezerért, az osztrák HSCS A. G. 265 ezerért, a magyarok közül az EMAG Rt. és a MÁVAG 255 ezerért és a Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt. 265 ezerért kínálta. Vö. Magyar Országos Levéltár, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. Ipari Titkárság. Okmánytár Z 36 13. csomó 8. f. Az EMAG Rt. levele Dr. Hollósi Pál aligazgatónak. Bp. 1938. szeptember 22.
557. Páll Andor: Cséplő- és vetőmagtisztítógépek szerkezete és kezelése. Kolozsvár 1941. 26-27. o.
558. A Hofherr-traktor kifejlesztésénél is figyelembe vették a hazai cséplőgépállomány jellegzetes, 8 névleges lóerejű változatának meghajtóerő-igényét: a traktornak legalább 20 tényleges lóerejűnek kellett lennie. A Hofherr féldízel traktor motorjának fordulatszám szabályozásáról: Dr. Lengyel Vilmos, Dr. Pálfi György és Réz Gyula: A traktorok alkalmazása a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági Gépfejlődéstörténeti füzetek 4. Bp. 1989. 40., 43. o.
559. A magyarországi cséplőgépállomány számának alakulásáról és regionális, illetve üzemnagyságokkénti elterjedéséről bővebben: Gunst Péter: A mezőgazdasági termelés története Magyarországon /1920-1938/. Bp. 1970. 431-435. o.
560. Magyar Statisztikai Közlemények 112. kötet Bp. 1941. 69*. o. és Magyar Statisztikai Évkönyv. Új Folyam, LI-LIV. kötet Bp. 1948. 112. o.
561. Gunst Péter: A mezőgazdasági termelés története Magyarországon /1920-1938/. Bp. 1970. 430-431. o.
562. Budapest Főváros Levéltára. "Vörös Csillag" Traktorgyár. XXIX. 46. "Vörös Csillag" Traktorgyár történetének rövid összefoglalása /1900-1960/.
563. A mezőgazdasági közép- és nagyüzemek által felhasznált üzemanyagok áralakulásáról 1929 és 1940 között: Magyar Gazdaságkutató Intézet Gazdasági Helyzetjelentése. 49. sz. Bp. 1941 123. o.
564. A motorikus cséplőgépek között különbséget nem téve, illetve 6 darab járgányos cséplőgépet 1 darab motorikusnak véve kapunk egy "cséplőgépegység"-et. Ezzel lehetővé válik az állati- és gépi erővel működtetett cséplőgéppark különböző időmetszetekben való összehasonlítása. Azeljárás alkalmazására lásd Konkoly Thege Gyula: A cséplőgépek elterjedése Magyarországon, Magyar Statisztikai Szemle, 1926. 6. sz. 350. o.
565. Magyar Statisztikai Közlemények 112. kötet Bp. 1941. 69*., 71*. o. és Magyar Statisztikai Évkönyv. Új Folyam, LI-LIV. kötet Bp. 1948. 112-113. o.
566. A bércséplésről az 1935. évi felvétel kapcsán: Gunst Péter: A mezőgazdasági termelés története Magyarországon /1920-1938/. Bp. 1970. 433-434. o.
567. Farkas Árpád: A mezőgazdaság gép- és eszközfelszerelésének üzemi összefüggései. Bp. 1944. 23. o.
568. Magyar Országos Levéltár, Földművelésügyi Minisztérium K 184 5957. csomó 43. t. 219441. a. sz. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye gazdasági felügyelőjének jelentése a cséplőgépek, a traktorok számáról. 1941.