1. A vonatkozó agrár- és ipartörténeti szakirodalomról a válogatott irodalom jegyzék ad tájékoztatást.
2. Magyarország Anyagi Érdekei, 1867. 257., 266., 273., 283. o.; A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a budapesti kamarai kerület kézmû- és gyáriparáról az 1870-75-diki években. Bp. 1877. 157. o.; Magyarország statisztikája. II. kötet. Szerk. Láng Lajos Bp. 1887. 316. o.
3. Tárgyjegyzék az 1846-dik évi iparmûkiállításhoz. Pest, é. n. 41. o.
4. Gazdasági Lapok, 1852. 1063-1066. o.; Uo. 1852. 297-298., 506-507. o.; Uo. 1853. 297-298. o.; Varga Gyula: A parasztság munkaeszközei. In. A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. I. kötet. Szerk. Szabó István. Bp. 1972. 303-304. o.
5. Magyarország Anyagi Érdekei, 1867. 284. o.
6. Anyagi Érdekeink, 1877. 183-184. o.
7. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a budapesti kamarai kerület kézmû- és gyáriparáról az 1870-75-diki években. Bp. 1877. 178-179. o.
8. Lencz Ödön: Mezõgazdasági gépek és eszközök. In. Magyarország közgazdasági és közmûvelõdési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. VI. kötet Szerk. Matlekovits Sándor. 1897-1898. 780. o.; Gazdasági Lapok, 1857. 570. o.; Farkas Elemérné - Meggyesi László - Káposztás István: Egy budapesti gépgyár története. Bp. 1979. 233-234. o.
9. Iparmûkiállítás. Jelentés az elsõ magyar iparmûkiállításról, 1842. Szerk. Kossuth Lajos. Pest, 1843. 54. o.
10. Tárgyjegyzék az 1846-dik évi iparmûkiállításhoz. Pest, é. n. 44. o.; Gazdasági Lapok, 1853. 490. o.
11. Gazdasági Lapok, 1852. 81. o.
12. Ipar-Czímtár Kalendáriommal 1847. közönséges évre. Szerk. Szalkay Gergely és Németh Lajos. Pest, 1846. 159. o.; Gazdasági Lapok, 1857. 320-321. o; Uo. 1859. 388-393. o.; Hunfalvy János: Magyarország és Erdély eredeti képekben, történelmi és helyirati szöveggel, I. kötet 165. o.; Nagy István: A mezõgazdaság Magyarországon az abszolutizmus korában /1849-1867/. Bp. 1944. 64. o.; Varga Gyula: A parasztság munkaeszközei. In. A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. I. kötet Szerk. Szabó István. Bp. 1972. 303-305. o.; Vörös Károly: Pest-Budától Budapestig 1849-1872. In. Budapest története IV. kötet. Bp. 1978. 163. o.; Barbarits Lajos: A magyar mezõgazdaság gépesítésének hátráltató tényezõi. Agrártörténeti Szemle, 1972. 3-4. sz. 439-440. o.
13. Gazdasági Lapok, 1851. 1168-1172. o.; Uo. 1852. 243., 551. o.; Uo. 1853. 290. o.; Futó Mihály: A magyar gyáripar története I. kötet. Bp. 1944. 297-298. o.; Részletesebben: Szakács Margit: A Vidats gépgyár története. Fólia Archeológia, 1958. A gyárnoki engedéllyel rendelkezõ Vidats és Röck üzemei gyárrá fejlõdve /gépesítés és az alkalmazottak számának növelésével/ háttérbe szorították a mûhelyüket bõvítõ céhes iparosokat és általában a kézmûiparosokat. Vö. Lederer Emma: Az ipari kapitalizmus kezdetei Magyarországon. Bp. 1952. 58-59. o. és Dóka Klára: A pest-budai céhes ipar válsága /1840-1872/. Bp. 1979. 61., 189. o.
14. Jankó Vince írása a Vidats gyárról: Gazdasági Lapok, 1857. 170-171. o.; Szakács Margit: A Vidats gépgyár története. Fólia Archeológia, 1958. 307-308. o.
15. Jankó Vince írása a Vidats gyárról: Gazdasági Lapok, 1857. uo.
16. Az OMGE beszámolója a Vidats gyárról. Gazdasági Lapok, 1859. 356-357. o.
17. Jankó Vince írása a Vidats gyár részvénytársasággá alakításáról: Gazdasági Lapok, 1859. 387-388. o., Korábban szó volt 400 ezer forintos alaptõkérõl is, amelyet 100 forintos részvények formájában bocsátottak volna ki igen kedvezõ fizetési feltételek mellett. Vö.: Gazdasági Lapok, 1859. 485. o. és Szakács Margit: A Vidats gépgyár története. Fólia Archeológia, 1958. 308. o.
18. Futó Mihály: A magyar gyáripar története I. kötet. Bp. 1944. 297-298. o.; uo., Sándor Vilmos: A nagyipari fejlõdés Magyarországon 1867-1900. Bp. 1954. 206. o.
19. Balassa Iván: Vidats István (1802-1883). In. Agrártörténeti életrajzok Szerk. Für Lajos és Pintér János Bp. 1985. 660. o.
20. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a budapesti kamarai kerület kézmû- és gyáriparáról az 1870-75-diki években. Bp. 1877. 176-177. o.
21. Kollerich Pál 1851-ben a pesti Városház tér 5. szám alatt nyitotta meg sodrony- és szitakészítõ mûhelyét. 1853-tól egy ideig Farkas Istvánnal dolgozott együtt.
22. Futó Mihály: A magyar gyáripar története I. kötet. Bp. 1944. 297-298. o.; 298. o.; Kund Ede: Mezõgazdasági gépek. In. Technikai fejlõdésünk története 1867-1927. Bp. 1929. 838. o.; Vö. Malomszitától a hõerõmûig. Gyárunk 170 éve. Bp. 1972.
23. Budapest Fõváros Levéltára. Röck István Gépgyára Rt. Ügyvezetõségi iratok. XI. 144/d. 5. d. Pest város tanácsának jelentése 1857. június 23.
24. Budapest Fõváros Levéltára. Röck István Gépgyára Rt. Ügyvezetõségi iratok. Pest város tanácsának határozata 1858. december 29. XI. 144/d. 5. d. és Lederer Emma: Az ipari kapitalizmus kezdetei Magyarországon. Bp. 1952. 55. o.
25. Röck István írása üzemérõl: Gazdasági Lapok, 1858. 506-507. o.
26. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a budapesti kamarai kerület kézmû- és gyáriparáról az 1870-75-diki években. Bp. 1877. 160-161. o.
27. Dr. Varga János és Dr. Neményi Miklós: Pabst Vilmos Henrik munkássága Magyaróváron. In. 175 éves a magyaróvári agrárfelsõoktatás (1818-1993). Az agrártörténeti tudományos ülés elõadásai. Magyaróvár, 1993. 32-33. o.
28. A Kühne gyár történetére lásd: Sárközi Zoltán-Szilágyi Gábor-Szekeres József: Mosonmagyaróvári Mezõgazdasági Gépgyár története /1856-1966/. Bp. 1968. és Sárközi Zoltán-Szigetvári István-Szilágyi Gábor: A százéves Mosonmagyaróvári Mezõgazdasági Gépgyár története /1856-1956/. Bp. 1959.
29. Hunfalvy János: Az osztrák birodalom rövid statisztikája tekintettel a magyar államra. Pest. 1867. 74-75., 107. o.
30. A kisiparosoktól csak a legelemibb dolgokat kérdezték meg /név, foglalkozás, segéd/, a gyárosok nagy része csak a nevét írta a kérdõívre, mások hiányosan töltötték ki azokat. Ezért csak egy részüket dolgozták fel, de ezek megbízhatósága is kétséges. A felmérésnek az iparra vonatkozó sikertelensége készítõi elõtt is egyértelmû volt, aminek okát az iparstatisztikai felvételrõl szóló szabályozás hiányában, illetve a tapasztalatlanságban jelölték meg. Vö. Magyar Statisztikai Évkönyv, 1874. II. évf. 241. o.; Magyarország iparstatisztikája 1885-ben. Szerk. Jekelfalussy József. Bp. 1886.
31. Vö. G. E. Fussel: The Farmers Tools. A History of British Farm Implements, Tools and Machinery Before the Tractor Came: From A. D. 1500-1900. London, 1952.; J. Brown: Farm Machinery 1750-1945. London 1989.
32. Budapest Fõváros Levéltára. "Vörös Csillag" Traktorgyár. XXIX. 46. "Vörös Csillag" Traktorgyár történetének rövid összefoglalása /1900-1960/.; H. Haushofer: Die deutsche Landwirtschaft. In. Deutsche Agrargeschichte. Band V. Hrsg von F. Günther. Stuttgart, 1969. 131. o.; Rezek, von Jozef: Landwirtschaftliche Geräthe und Maschinen. In. Geschichte der österreichisen Land- und Fortwirtschaft und ihrer Industrien 1848-1898. III. Bd. Wien, 1899. 2-5. o.; Dinklage, von Karl: Die landwirtschaftliche Entwicklung in Die Habsburgermonarchie 1848-1918. In. Brusatti, Alois /ed./ Die Habsburgermonarchie 1848-1918. 1. Band. Die wirtschaftliche Entwicklung. Wien, 1973. 412-413. o.
33. Magyarország statisztikája. II. kötet. Szerk. Láng Lajos Bp.1887. 382-383. o.
34. Magyarország Anyagi Érdekei, 1867. 266. o.
35. Gazdasági Lapok, 1857. 320-321. o.
36. Jubileumi képes katalógus. A Clayton and Shuttleworth gépgyár bécsi fiókgyárának ismertetõje. Magyar Országos Levéltár, Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Mûvek Rt. Elõ- és utókalkuláció Z 461 4. csomó 7. t. Stephens, Henry: Mezei gazdaság könyve. II. kötet. Pest. 1855. 336. o.; Gazdasági Lapok, 1857. 415., 671. o.; Sevin Henrik: A faekétõl a Hofherr-gépig. A HSCS Magyar Gépgyári Mûvek Rt. története. Bp. 1944. 182-183. o.; Horváth József: A Budapesti Vöröscsillag Traktorgyár története 1842-1949. H-S-C-S. Bp. 1954-1955. Kézirat.
37. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a budapesti kamarai kerület kézmû- és gyáriparáról az 1870-75-diki években. Bp. 1877. 166-169., 176-177. o. A Clayton and Shuttleworth cég pesti gépraktárának és javító mûhelyének a vezetõje 1863-ig Érkövy Adolf, 1890-ig Rose Edwin Tompson, majd 1912-ig Knoblauch Sándor volt. Budapest Fõváros Levéltára. "Vörös Csillag" Traktorgyár. XXIX. 46. "Vörös Csillag" Traktorgyár történetének rövid összefoglalása /1900-1960/.
38. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a budapesti kamarai kerület kézmû- és gyáriparáról az 1870-75-diki években. Bp. 1877. 168-169. o.; Gazdasági Lapok, 1872. 189. o.; Lencz Ödön: Mezõgazdasági gépek és eszközök. In. Magyarország közgazdasági és közmûvelõdési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. VI. kötet Szerk. Matlekovits Sándor. 1897-1898. 783. o.
39. Rezek, von Jozef: Landwirtschaftliche Geräthe und Maschinen. In. Geschichte der österreichisen Land- und Fortwirtschaft und ihrer Industrien 1848-1898. III. Bd. Wien, 1899.1-5. o.; Dinklage, von Karl: Die landwirtschaftliche Entwicklung in Die Habsburgermonarchie 1848-1918. In. Brusatti, Alois /ed./ Die Habsburgermonarchie 1848-1918. 1. Band. Die wirtschaftliche Entwicklung. Wien, 1973. 413. o.
40. Állami kezelésû oktatási intézményekben a mezõgazdasági gépészek képzését csak 1879 után kezdték meg. Trefort Ágoston kezdeményezésére Budapesten ipartanodát állítottak fel, amelynek mezõgazdasági gépészeti tanszékén gépészek képzésével is foglalkoztak. 1881-tõl évente 200 fõnek tartottak lokomobil- és cséplõgépkezelõi tanfolyamot. Lásd: Lencz Ödön: Hazai mezõgazdasági gépek és eszközök az 1885. évi budapesti kiállításon. Bp. 1886. 96-97. o.
41. Gazdasági Lapok, 1863. 254.; Futó Mihály: A magyar gyáripar története I. kötet. Bp. 1944. 297-298. o.; 298., 433. o.