40 pályázat érkezett
Előző számunkban jeleztük azt az élénk érdeklődést, amely a PHARE beruházás-előkészítő és - elősegítő (IPP) pályázata iránt a hazai kis- és középvállalkozók körében megnyilvánul. A nagyfokú várakozás, valamint a már megkezdett beruházások gyors befejezésének igénye sarkallta a pályázatot kiíró szerveket az FM által már korábban is támogatott, kiegészítő PHARE támogatású pályázatok mielőbbi elbírálására.
A pályázat erre a célra 1 millió ECU-s keretet biztosít, amelynek felhasználásáról az IPP Döntőbizottsága 1996. november 6-i ülésén döntött.
A Döntőbizottsághoz összesen 40 beruházási pályázat érkezett. Ezek összberuházási értéke 885 millió Ft, kiegészítő PHARE tőketámogatási igénye 153 millió Ft (767 ezer ECU) volt.
A Bizottság a formai követelmények ellenőrzése és a pályázati felhívásban megjelent pontozásos értékelés alapján 24 pályázatot ítélt támogathatónak mintegy 521 millió Ft összberuházási érték kel, 93 millió Ft (466 ezer ECU) kiegészítő PHARE tőketámogatási igénnyel.
7 pályázatot a felhívásban feltüntetett követelmények hiánya (termelői háttér, hitelfelvétel, 21 főnél nagyobb foglalkoztatás) miatt elutasítottak.
9 pályázat ún. várólistára került, mert ellenőrizni kell a pályázatban közölt adatokat, illetve a pályázónak nyilatkoznia kell a beruházás 1997. évi befejezéséről. Szintén ide sorolta a Bizottság a két legkisebb (20) pontszámot kapott pályázatot, a későbbi pályázati szinttől függő elfogadással.
A pályázatok nagy része terménytároló építését irányozza elő a kapott vissza nem fizetendő támogatásból. Szerepel a támogatott beruházások között üvegház, istálló és ültetvény létesítése, illetve felújítása is. Az átlagos támogatási összeg 1 és 12 millió forint között mozog, amelyet a nyertesek a saját tőke és az igényelt hitel felhasználása után kaphatnak.
A Mezőbankhoz benyújtható új beruházások támogatását igénylő pályázatokkal kapcsolatban a bank képviselője az ülésen elmondta, a bank központi cenzúra bizottsága a fiókoktól érkezett 55 kérelemből eddig 21 pályázatot talált hitelképesnek mintegy 187 millió Ft (kb. 1 millió ECU) PHARE támogatási igénnyel (az egyedi átlag 9 millió Ft). A 21 elfogadott pályázatból 8-nál vettek igénybe PHARE támogatású tanácsadót. A már megbízott tanácsadóknak tehát igyekezniük kell színvonalas pályázatok gyors benyújtásával, mert különben a tanácsadói támogatást elveszíthetik.
A Döntőbizottság kérte a bank képviselőit a beérkezett kérelmek gyors és szakszerű hitelbírálatára, hogy a tanácsadói támogatású pályázatok ne kerüljenek hátrányba a közvetlen beruházói benyújtással szemben.
Dr. Szilágyi Zsolt
A Cukor, Izoglükóz és Inulin EU Harmonizációs Munkacsoport 1996. október 31-i ülésén Skodacsek János (FM, Agrárrendtartási Hivatal), a munkacsoport vezetője tájékoztatta a meghívott vendégeket és a munkacsoport tagjait a munkacsoport feladatairól.
Ezt követően Roy Norton és Alan Buttler (Egyesült Királyság Mezőgazdasági Minisztérium, illetve Intervenciós Ügynökség) átfogó képet adtak az Európai Unió cukoripari rendtartásáról, a kvótákról, a szakmaközi egyezmény szerepéről, továbbá ismertették az Egyesült Királyság cukorágazatának felépítését, teljesítményét és egyéb jellemzőit.
Az előadás, illetve a résztvevők kérdéseire adott válaszok alapján a következők a cukorágazat szabályozásának fontosabb elemei:
Az EU által meghatározott keret a tagország tulajdona, így annak szétosztásáról a tagország dönt, de csak a tagországon belül. Az adott kvótákat ugyanis más tagországgal nem cserélheti el, és nem adhatja el.
A kvóták annyira tagállamhoz kötöttek, hogy még azok a cégek sem vihetik át egyik tagállamból a másikba, amelyeknek több tagállamban van feldolgozó üzemük.
A termelők és feldolgozók - a kormány felügyelete és ellenőrzése mellett - a 206/68 EGK számú tanácsi rendelet alapján igen részletes szerződéseket kötnek egymással, amelyek a legapróbb részletekig szabályozzák az együttműködésüket.
A kvótákat a cukorgyárak kapják. Az adott cukorrépa mennyiségre a termelőkkel (esetleg új termelőkkel) az említett országos szakmaközi egyezménye alapján ők kötnek szerződést.
Az EU-n belüli kereskedelem viszont teljesen szabad. Így, ha az egyik tagországban túltermelés van, a másikban pedig hiány, a másik tagországban való értékesítésnek nincs akadálya.
A kvóták fehércukor-egyenértékben vannak megadva, vagyis az alap a szacharóz tartalomra. Erre számítják át a köztestermékek mennyiségét is. Ez akkor kerül előtérbe, amikor a végtermék mennyisége nem éri el a kvóta felső határát, viszont a köztestermékből túltermelés mutatkozik.
Az export visszatérítés pénzügyi forrása számvitelileg a FEOGA (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciális Alap), de ennek a bevételi oldalát a befizetett termelési illetékek képezik. A feldolgozott termékekre nincs versenytárgyalás, az export visszatérítésként kiutalandó összeget a fehércukor-egyenérték alapján állapítják meg.
1978 előtt az EU-ban előállított izoglükóz termelési szintje még nem veszélyeztette a cukoripari ágazatot. Az izoglükóz bevétele az EU cukorrendtartásba könnyen ment, mert valamennyi agrár miniszter támogatta a javaslatot.
Az új tagországok kvóta meghatározásának alapja a csatlakozást megelőző öt év termelési eredménye.
A cukorpiaci szabályozást sem a Közös Agrárpolitika (CAP), sem a GATT-megállapodás lényegesen nem befolyásolta. De várható, hogy a jelenlegi kvótarendszer lejártakor, 2001/2002-től kezdve alacsonyabb árak alakulnak ki. Az EU-árak és a világpiaci árak között ugyanis nagy az eltérés, amit az Európai Bizottság sem tart helyesnek. Az EU-nak figyelembe kell vennie az USA magatartását is, ahol a legutóbbi öt évre szóló mezőgazdasági törvény az eddigi protekcionista agrárpolitikától elfordulva a liberalizáció felé tart.
Az EU export- és import-engedélyeztetési rendszere nem ellentétes a GATT-megállapodással, mivel a versenytárgyalás nyertese automatikusan megkapja az exportengedélyt, míg az importengedélyeztetés mint olyan, csak megfigyelési célokat szolgál.
Az EU szabályozási folyamatába a termelőket és feldolgozókat közvetlenül nem vonják be, de megvan rá a lehetőségük, hogy az országos, illetve az EU-szintű szervezeteken keresztül szerezzenek érvényt érdekeiknek, véleményüket eljuttassák a kormányzati szervekhez. A fő hangsúly a mezőgazdasági termelők érdekein van, az ő szervezeteik befolyása a legnagyobb. Az EU valamennyi tagállamában van Intervenciós Ügynökség, de annak szervezeti és intézményi felépítése tagállamonként különböző.
Dafgard úr, a PHARE képviselője jelezte, hogy várhatóan 1997 elejére készül el - PHARE támogatással - egy tanulmány, amely vizsgálja az EU tagállamaiban az intervenció felépítését és működését, valamint javaslatot tesz a magyarországi kialakításra is.
Magyarország 2000/2001-ben várhatóan a maihoz jelentősen hasonlító cukorrendtartással találja magát szemben, de az árszínvonal süllyedésére lehet majd számítani. Addig a magyar cukoriparnak javítania kell a hatékonyságát, a szolgáltatásának színvonalát, erősítenie és fejlesztenie a vásárlókkal való kapcsolatát, annál is inkább, mert az EU-hoz való csatlakozás után ki lesz téve az EU vállalatok versenyének.
Ráczkevy Eötvös Anikó
FM NGKF
Segítik a magánvállalkozásokat
A Dunaholding Rt. Contact Point Hungary néven Brüsszelben irodát tart fenn. A cég kétféle feladatkört lát el. Egyrészt általános kapcsolatépítési tevékenységet fejt ki, másrészt a közbeszerzésekhez segít hozzá. Segítségükkel az időszerű ismeretek birtokában a magyar vállalkozók könnyebben be tudnak jutni a nyugat-európai közbeszerzési piacra. A cég brüsszeli irodája arra is vállalkozik, hogy megbízás alapján segítsen a versenyfelhívásokra jelentkező magyar pályázatokhoz a szükséges segédleteket elkészíteni. Ez annál is fontosabb, mivel a magyar cégek gyakran már a pályázatok formai követelményeinek sem tudnak megfelelni. A cég nagy szerepet vállal abban, hogy magánvállalkozásokat is hozzásegítsen az európai megjelenéshez, végső soron a majdani uniós tagság ügyeit szolgálva.
Könnyítés az agrárvámokon
Lezárultak az 1994 októbere óta folyó tárgyalások az EU társulási megállapodás módosításáról, amelyet a GATT Uruguay fordulójának határozatai tettek időszerűvé. Az Uruguay forduló az agrárkereskedelemben a korábban alkalmazott lefölözéseket és engedélyezési rendszereket vámokká alakította át; ennek megfelelően a magyar-EU társulás kedvezményeit is át kellett formálni. A kedvezményeket a felek ezentúl vámok és vámkeretek formájában nyújtják egy másnak. A módosítás másik oka az, hogy a magyar agrárkivitelt hátrányosan érintette Ausztria, Svédország és Finnország tavalyi belépése az Unióba. A megállapodás értelmében az EU a korábbinál nagyobb kedvezményt nyújt hazánknak. A következő négy évben a mezőgazdasági termékekre általában évi 5%-kal, a feldolgozott agrártermékekre pedig 10%-kal emeli a kedvezményes vámkereteket. A kedvezmény növekedését jelenti az is, hogy a kereteken belül a kedvezményes vámnak - a korábbi 40%-kal szemben - csak 20%-át kell megfizetni. Abban is sikerült megegyezni, hogy a tavaly óta EU-tag Ausztriával, Svédországgal és Finnországgal már korábban megkötött EFTA-szerződés számunkra előnyösebb feltételeit továbbra is fenn tarthassuk.