A közösségi előírásokat át kell vennünk
Az agrártárca nemzetközi jogi osztályának véleménye szerint az EU-s csatlakozási tárgyalásunkig eleget kell tennünk az agrárjog-egyeztetési kötelezettségünknek. A jogegyesítés alapján a közösségi jogszabályokat a csatlakozásig - természetesen gazdasági érdekeink és adottságainknak megfelelően - szövegszerűen is át kell vennünk. Az országgyűlés 1993-ban az állattenyésztésről szóló törvényt, 1995 októberében az élelmiszertörvényt, az állat-egészségügyi törvényt és a takarmánytörvényt fogadta el. Ezek a törvények a jogegyeztetéssel kapcsolatosan, az EU-jogrend érvényesítéséről szóló (Cannes-ban elfogadott) úgynevezett Fehér Könyvben felsorolt irányelvek nagy részét átveszik. Az élelmiszertörvényhez kapcsolódó Magyar élelmiszerkönyv I. kötete 90 közösségi irányelvet vesz át. A vágómarhák és vágósertések vágás utáni minősítéséről, valamint az EU tagállamaiba kiszállított friss zöldség és gyümölcs kötelező minőségellenőrzéséről szóló FM rendeletek is közösségi rendeleteken alapulnak. Mint már szó volt róla, előkészületben van hazánk és az EU között az állat- és növény-egészségügyi egyenértékűségi megállapodás, amelynek hatályba lépését követően a Magyarországon végzett meghatározott állat-egészségügyi és növény-egészségügyi vizsgálatok egyenértékűek lesznek, vagyis azokat elismerik és elfogadják az EU tagállamaiban. Fel kell készülnünk arra, hogy az uniós agrárszabályozás folyamatosan változik. Egyrészt az elemzési módszerek tökéletesedésével változik az egyes termékek szermaradvány-mentességére vonatkozó követelmény-rendszer, másrészt a közösségi agrárrendtartási szabályok is állandóan alkalmazkodnak a közösségi agrárpolitikához.
Átveszik az EU-szabályozást, előírásokat
A magyar élelmiszerek minőségének javítása érdekében az EU-hoz való csatlakozás megkönnyítésére új tervezet készül az FM-ben. 1995 végére már 33 élelmiszer-ipari társaság alkalmazta az ISO-t (minőségbiztosítási szabványokat) és további kb. 10-nél most dolgozzák ki. A TQM (Total Quality Management, azaz teljes körű minőségirányítás) élelmiszer-ipari bevezetésének keretében csaknem 100 szakértőt képeztek ki. Néhány éve kezdte meg működését a Központi Élelmiszer-ipari Kutatóintézethez telepített Minőségügyi Információs Centrum, melyben az EU-előírások, a különbözőnemzeti élelmiszertörvények, jogszabályok, élelmiszerkönyvek, FAO-, WHO-kiadványok stb. állnak az érdeklődők rendelkezésére. Idén január 1-jén lépett életbe az új élelmiszertörvény és végrehajtási utasítása. Az EU-szabályozást még számos téren vesszük át. Ilyenek a bio- és más különleges élelmiszerek, valamint az eredet-, ill. földrajzi megnevezéseket hordozó élelmiszerek leírását tartalmazó rendeletek. A Magyar Élelmiszerkönyv már megjelent I. kötete átveszi a legújabb EU-irányelveket. A II. kötet irányelvei az eddigi termékszabványokat váltják fel.
A MOSZ székházában tanácskozást tartottak
A Gazdálkodási Tudományos Társaság (GTT) október közepén a MOSZ székházában tartott tanácskozást. Ezen Lakos László földművelésügyi miniszter előadást tartott a hazai mezőgazdaság szerepéről, feladatairól, különös tekintettel az EU-hoz való csatlakozásról. A csatlakozásig még rengeteg a tennivaló. Sürgős feladat a tulajdonviszonyok rendezése. Ahhoz, hogy a csatlakozás eredményeket hozzon, olyan jogi szabályozás kell, amely szavatolja termékeink forgalmazását az EU piacain. Hamarosan megköthető az állat- és növény-egészség ügyi (ún. ekvivalencia)-egyezmény. (Ennek értelmében a magyar igazolásokat az EU a tagországokéval azonos értékűnek tekinti.) Ezzel párhuzamosan a hazai termelőknél el kell érniök azt, hogy piac-, ill. versenyképes termékeket állítsanak elő.
Horváth Gábor MOSZ-főtitkár kedvezőnek tartja, hogy a jogi egyeztetés megfelelő ütemben halad, s a szabványok területén is rend van, hiszen azok az EU elvárásainak megfelelnek. A tulajdonviszonyok rendezetlensége, a versenyképtelen tulajdonformák, a hiányos információs rendszer viszont aggodalomra ad okot. Termelésünk egyelőre a korábbi szint 60-70%-ot éri el. A csatlakozásnál a hazai állattenyésztés és növénytermesztés keretekhez (kvótákhoz) fog kötődni, s félő, hogy amíg a színvonal kellőképpen nem emelkedik, csak szűkös kvótákra számíthatunk. A főtitkár szerint elsőrendű feladat lenne a mezőgazdasági termelés növelése, ami nemcsak az exportnak, de a hazai élelmiszer-fogyasztásnak is kedvezne.
Hogyan szerezzünk brüsszeli támogatást?
Október 29-30-án Dublinban kétnapos tanácskozáson vettek részt magyar szakemberek, hogy tájékozódjanak az EU-támogatások - ír tapasztalatok szerinti - lehetőségeiről és azok jobb kihasználásáról. A vendéglátók felhívták a figyelmet arra, hogy jól megalapozott terveket kell készítenünk, ki kell dolgoznunk saját fejlesztési programjainkat, meg kell határoznunk az érték- és sorrendiséget. Ha Brüsszelben úgy gondolják, hogy támogatásra érdemes a terv, a szükséges összeg egy részét megadják, de a többit magunknak kell előteremtenünk. Fontosaz is, hogy a cégek olyan pályázatokat nyújtsanak be, amelyek teljes egészében illeszkednek az EU-program célkitűzéseihez. Nagyon lényeges, hogy a kérvényeket formailag is helyesen töltsük ki. A tapasztalat azt mutatja, hogy számos pályázó bukik meg azon, hogy a kiadott nyomtatványokat helytelenül töltötték ki. Tudnivaló, hogy több ezren állnak sorba EU-pénzekért. Ha 20 pályázatból esetleg csak egyet fogadnak el, már az 5%-os eredmény is sikerélményt jelent a magyar pályázóknak.
Az EU-s csatlakozásról kedvezően nyilatkoztak
A Gödöllői Agrártudományi Egyetem főiskolai karára, Gyöngyösre látogató köztársasági elnökünket, Göncz Árpádot a tanárok és hallgatók nagy tapssal fogadták. Dr. Magda Sándor főigazgató beszámolót tartott az intézmény megnövekedett jelentőségéről, majd a köztársasági elnök beszéde következett. Göncz Árpád kiemelte, hogy hazánk európai uniós csatlakozásának fontos állomása, de a tárgyalások legnehezebb részét képezi a mezőgazdaság. Várhatóan előbb lehetünk a NATO tagországa, és csak az ezredforduló után válhat időszerűvé az EU-tagság. Mezőgazdaságunk az átalakulás közepén tart, de az irányzat már kezd kibontakozni. Egy-két évvel ezelőtt még az volt a kérdés, hogy a kisüzemek meg tudnak-e élni. Ma már egyértelmű, hogy a nagyüzemek "vállalatosodnak", a kisüzemek pedig "szövetkezesednek". Fél évtized múlva várhatóan növekszik a mezőgazdaság hatékonysága.
Ugyancsak a főiskolai kar adott otthont a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya kihelyezett ülésének megtartására. Az ülést követően az osztály elnöke, Kovács Ferenc akadémikus sajtónak tett nyilatkozatában szó esett az EU-s csatlakozásunkról. Ezzel kapcsolatban az elnök kifejtette, hogy a tudományok művelői körében az a vélemény, miszerint mezőgazdaságunk nyertese lehet az európai uniós tagságunknak. Az egész világon felértékelődik az élelmiszer-termelés. Hazánkban pedig minden második polgár közvetlen kapcsolatban van ezzel az ágazattal. Természeti adottságaink a mezőgazdasági termeléshez nemcsak kontinensünkön, hanem világszerte is a legjobbak közé tartoznak. Ráadásul ez a leépült ágazat teremt elő minden negyedik dollárt az országnak. A faluközösségek értéktermelő képessége továbbra is nélkülözhetetlen. A december 5-én Budapesten rendezendő agrárfórumon pontos helyzetelemzést kívánnak majd adni a mezőgazdaságról, a tennivalókról, amelyekhez a tudomány is segítséget kíván nyújtani.
Az ICA regionális ülése hazánkban
Október 24. és 30. között Budapesten rendezték meg a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének (ICA) európai regionális ülését. A szervezet alelnöke kifejtette, hogy Nyugat-Európa szövetkezetei nem feledkeztek el arról, miszerint a szövetkezeti mozgalom már jóval a keleti tömb létrejötte előtt virágzott a közép-kelet-európai országokban. Ezért is az ICA erejéhez mérten minden eszközzel támogatja azokat, akik a régió országaiban a közös gazdálkodástól, az összefogástól várják sorsuk jobbrafordulását. Az alelnök szerint a jövőben tovább mélyülhet az együttműködés Európa két fele között. Az EU bővítése során ugyanis olyan problémák adódhatnak, amelyeket csak közösen lehet a szövetkezeti mozgalom érdekeinek sérelme nélkül megoldani. A szervezet elnöke, Melmoth úr kiemelte a konkrét segítségnyújtás szükségességét. Véleménye szerint az a legfontosabb, hogy a közép-kelet-európai régió szövetkezetei felismerjék: a rendszerváltással új helyzet állt elő, amelyhez alkalmazkodni kell, mert csak így hasznosulhatnak a szövetkezeti szakemberek felhalmozta tapasztalatok. Az EU-csatlakozás megkönnyítésére és a felhalmozott ismeretek átadására egy felkészítési programot ajánlott fel az elnök.