A Friedrich Ebert Alapítvány budapesti irodája által rendezett vitaesten az agrárágazat gondjairól és az EU-csatlakozás elõtti teendõkrõl hangzottak el vélemények.
Inotai András igazgató kifejtette, hogy 1998 elejéig, a csatlakozási tárgyalások várható megkezdéséig még van idõ olyan magyar agrárpolitika kialakítására, amely a magyar érdekek védelmében, az EU-ban végbemenõ változások figyelembevételével is megfelel az EU-elvárásoknak, azaz eurokonform. Így nemzetközileg versenyképes agrárágazat alakulhat ki.
Varga Gyula professzor véleménye szerint a nemzeti agrárprogramot nem Brüsszel írja elõ számunkra. Elemi érdekünk fûzõdik annak kidolgozásához és életbe léptetéséhez. Fontos tudnunk, hogy végre teret hódít az a nézet, amely szerint a mezõgazdaság nem egyszerûen termelési tevékenység, hanem élet-forma is.
Mind többen hangoztatták, hogy a mezõgazdasági tevékenység központi pénzügyi támogatásában az uniós csatlakozásig nem lehet hirtelen javulásra számítani. Az is szóba került, hogy a magyar agrárdiplomáciának a jelenleginél erõteljesebbnek kellene lennie.
Papócsi László, a Bábolna Rt. vezérigazgatója joggal vetette fel a kérdést, hogy fel vagyunk-e készülve az EU-val kapcsolatos összes növény- és állat-egészségügyi elõírás teljesítésére, ill. a teljesítés ellenõrzésére.
A résztvevõk sajnálatos tényként szögezték le, hogy a mezõgazdaságunk jövõjével kapcsolatos állásfoglalások és javaslatok az utóbbi idõben többé-kevésbé politikai töltést kaptak. A hosszú távú érdekeket szem elõtt tartó és szakmai kérdésekre választ is adó állásfoglalásra lenne szükség - szögezte le Inotai András.
A kommunikációs stratégia agrárprogramcsomagja keretén belül az AGRYA agrárifjúsági szervezet egy rendezvénysorozatot szervezett.
E rendezvénysorozat elsõ fázisa valósult meg 1997. április 4-6-án Zánkán. 40 településrõl 120 (15-25 év közötti) fiatalt választottak ki, akik saját településükön önálló Európa Napot szerveznek majd.
Zánkán több érintett minisztérium magas szinten képviseltette magát. Egy-egy képviselõ egy-egy csoportnak barátias légkörben a saját szakmai területének megfelelõen bemutatta az Európai Uniót.
A képviselõk ismertették személyes véleményüket az Európai Unióról, illetve Magyarország uniós csatlakozásáról. A kiscsoportos beszélgetések után minden képviselõ rövid elõadást tartott. Igyekeztek részletesen ismertetni a csatlakozással járó elõnyöket, de felhívták a figyelmet a várható nehézségekre és hátrányokra is.
A csatlakozásról összességében minden elõadó biztatóan foglalt állást, hangsúlyozva, hogy több elõnyünk származik majd belõle, mint hátrányunk.
A fiatalok Zánkán megtartották saját helyi Európa Napjaik fõpróbáját. A helyi Európa Napok keretén belül az adott községekben "Ki tud többet az Európai Unióról?" típusú vetélkedõket is rendeznek.
A helyi Európa Napok szervezésének az a célja, hogy felkeltse a fiatalok érdeklõdését, önálló munkára bátorítsa õket, hogy minél nagyobb tájékozottságra tegyenek szert az EU témákban. Egyúttal mozgósítják a fiatalokat arra, hogy a helyi közösségeik információs csatornái legyenek.
- Barcsa Gábor -
A külföldiek magyarországi földszerzését illetõen visszás a helyzet, ami fõleg a kormányprogram és a nemzetközi szerzõdések közötti ellentmondásra vezethetõ vissza. A téma idõszerûségét hangsúlyozva a Világgazdaság c. lap febr. 18-i számában az EU-n belüli földtulajdonlás és a hazai földszerzés kérdéseirõl jelentetett meg cikket. Az EU-n belül nincs kifejezett szabályozás a mezõgazdasági hasznosítású föld külföldi tulajdonlására, a Római Szerzõdés értelmében a tagállamokra bízza a kérdés rendezését. A harmadik országokkal szembeni szabályozás az egyes tagállamok belügye. Magyarországon fõleg osztrákok jutnak földekhez "zsebszerzõdésekkel", holott náluk az az alapelv, hogy nem EU-tagállambeliek csak külön engedéllyel szerezhetnek földtulajdont. Az EU-tagországokban a termõföldnek közismerten igen magas az ára, ami csábítóan hat az olcsó magyar földek megszerzésére.
A hazai hatályos jogszabály szerint csak belföldi természetes személyek vásárolhatnak földet. A kormány viszont azt szeretné elérni, hogy a késõbbiekben bizonyos megkötésekkel belföldi jogi személyek is juthassanak földtulajdonhoz. Ha a szabályozás a tervezetteknek megfelelõen átalakulna, akkor lehetõséget kell nyújtani a vállalkozásoknak is, amelyekben külföldi tulajdon is részesedik.
Az agrártárca - közigazgatási egyeztetés alatt álló javaslatában - azt indítványozta, hogy teljes mértékben számolják fel a belföldi jogi személyeket érintõ földszerzési korlátokat. Az FM azonban a törvény módosításakor rögzítené, hogy jogutód nélküli megszûnéskor a föld tulajdonjogát nem lehet a külföldiekre átruházni.
A külföldiek elsõsorban befektetési szándékkal akarnak hazánkban olcsón földet vásárolni. A tagállamokban legalább tízszer olyan drága a termõföld, mint nálunk. Félõ tehát, hogy a magyar vállalkozások hátterében meghúzódó külföldiek potom pénzért válnak magyar "új földesúrrá".
John R.C. Oughton, a Brit Kabinet Hivatal "Hatékonysági Egység" vezetõje 1997. március 3-án Budapesten, az Állami Számvevõszék kupolatermében, vezetõ köztisztviselõknek tartott elõadásában ismertette a brit kormány 1991-ben meghirdetett "Verseny a minõségért" c. közigazgatási programját.
Az Európai Unió által is elismert brit program célul tûzte, hogy a közigazgatás által az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások terén a versenyhelyzetet kiszélesítse, ezáltal emelje a szolgáltatások színvonalát, továbbá növelje a közigazgatási intézmények hatékonyságát, egyúttal a szolgáltatásokat elszámolhatóvá és áttekinthetõvé tegye.
A közszolgálat az Egyesült Királyságban az állam általános jogi keretei közé tartozik, amit speciális törvények egészítenek ki:
A reform során elsõsorban megvizsgálták, hogy a központi közigazgatás által végzett feladatok valóban szükségesek-e. A fölöslegesnek talált feladatokat törölték.
Ezt követõen felmérték, hogy melyek azok a feladatok, amelyek továbbra is hivatali formához kötöttek, illetve amelyek nem hivatali formában is megoldhatók (pl. világítás, fûtés, bútorok, gépírói szolgálat, kézbesítõk, bérszámfejtés). Az utóbbi feladatok ellátásával, versenyeztetésen alapuló "kiszerzõdéssel" piaci vagy más üzleti alapú szervezeteket, magánügynökségeket bíztak meg. Az átszervezés során a köztisztviselõk egy részétõl megváltak, másokat - jogaik megvédése mellett - áthelyeztek az ügynökségekbe. Ezen túlmenõen az ügyviteli tevékenység hatékonyságát számítástechnikával javították. Ma az Egyesült Királyságban a köztisztviselõk 75%-a dolgozik ügynökségekben. A miniszternek az ügynökség igazgatója felel a teljesítményért, a minõségért és a "pénzért értéket" elv érvényesüléséért. (Ilyen értelemben jelenti a dereguláció a hatáskör "kihelyezését".)
A miniszterek évente készítenek hatékonysági terveket a Miniszterelnök Hatékonysági Tanácsadója számára. Ezek valamennyi tevékenységre kiterjednek, beleértve az ügynökségeket. A hatékonyság irányzatát a legjobban befolyásolja a következõ négy tényezõ:
1995-ben a közszolgálat és a magánvállalkozások tagjaiból álló vizsgálati csoportot bíztak meg annak fölmérésével, hogyan halad a "Verseny a minõségért" elnevezésû kezdeményezés. A vizsgálatok alapján a stratégiai kiszerzõdések több nettó megtakarítással jártak, mint a piaci tesztelés.
Összefoglalva: A program élettartama alatt 1992 áprilisától 1996 márciusáig a "Verseny a minõségért" keretében 3,6 milliárd font értékû munkát vizsgáltak felül, és évi 700 millió fontot meghaladó megtakarítást értek el (1 font = kb. 292 Ft).
A táblázat létszámban különbözõ, nem csak a "Verseny a minõségért" technikáknak köszönhetõ változásokat mutatja be:
| Az 1995/96-ban vizsgált teljes létszám | 76 289 |
| A közszolgálatból kilépettek létszáma* | 14 380 |
| A közszolgálat más területein dolgozók létszáma** | 3 721 |
| Az eredeti munkahelyükön maradók létszáma | 58 188 |
* Beleértve az új munkáltatóhoz való áthelyezést, a természetes létszámcsökkenést (4888), az önkéntes felmondást (4949) és az elbocsátást (318).
** Beleszámítva az újbóli alkalmazást és azoknak a létszámát, akikkel kapcsolatban még nem született végleges döntés.
- Ráczkevy Eötvös Anikó -