Átfogó intézkedési és ellenõrzõ rendszer (INVEKOS)
Az agrárpolitika reformja, a területi és állatprémiumok bevezetése keretében az Európai Unió egy átfogó intézkedési és ellenõrzési rendszer bevezetésére kötelezte tagállamait (német nyelvterületen INVEKOS rendszernek nevezik). Ennek az intézkedési rendszernek minden eset- ben át kell fognia az alábbi területeket.
A rendszert további támogatási területekre is ki lehet terjeszteni, mint például a környezetbarát mezõgazdaság.
Ez a rendszer az alábbi részekbõl áll:
Az adatbankot úgy kell kialakítani, hogy az adatok legalább a három utolsó naptári és/vagy gazdasági évre azonnal lehívhatók legyenek.
A mezõgazdasági területek azonosítására szolgáló rendszer a kataszteri adatokra és a földmérõ hivatalok adataira támaszkodik. Minden olyan mezõgazdasági területre vonatkozóan, amelyre támogatást kérnek, a gazdaság vezetõjének lehetõvé kell tenni a pontos azonosítást. Ez a földmérõ hivatal által adott mindenkori parcellaszámra vonatkozó hivatkozással történik. Az adatokat szúrópróbaszerûen ellenõrzik:
Egy Brüsszel által kiadott támogatási intézkedés hat munkaszakaszra osztható:
A gazdák tájékoztatása, segítségnyújtás a kitöltéshez, a kérelmek átvétele, adatrögzítés.
Az adatbázis számítógépes ellenõrzése.
A támogatási összegek kiszámítása, kifizetés, értesítés.
A helyszíni ellenõrzések végrehajtása.
Az ismertetett rendszer mûködtetése az alapja minden CAP prémium kifizetésének. A termelõk által benyújtott támogatási kérelmeknek minden esetben tartalmazniuk kell a részletes területlajstromot, amelyben a telekkönyvi adatok alapján azonosíthatóan, részletesen fel kell tüntetni a parcellák, ill. a táblák adatait, a mûvelési ágakat, az ugaroltatást stb. Az adatok valódiságát rendszeresen ellenõrzik és hibás adatközlés esetén akár a teljes támogatást megvon hatják. Hasonló módon kell adatot szolgáltatni az állatállományról is.
Rendkívül fontos, hogy ennek a rendszernek a bevezetésére idejében felkészüljünk. Ausztriában több évvel a csatlakozás elõtt elkezdték a rendszer kiépítését, a közigazgatási és kamarai alkalmazottak, valamint a gazdálkodók felkészítését az óriásira nõtt ügyviteli feladatokra. Ennek ellenére a csatlakozás utáni elsõ két évet csak "rémtörténetként" tudják az osztrák szakemberek jellemezni. A rendszer mûködtetésével járó többletköltség a magyarországinál lényegesen jelentéktelenebb mezõgazdasággal rendelkezõ Ausztriában évente mintegy 600 millió ATS-re rúg.
Hogy megéri-e? 1996-ban az osztrák mezõgazdaság mintegy 5,3 mrd ATS CAP támogatást kapott Brüsszeltõl.
- Szilágyi Péter-
Érvek - ellenérvek
A francia mezõgazdasági miniszter, Louis Le Pensec kifogásolta, hogy a Bizottság javasolta reformok az EU kereskedelmi partnereit az uniós piacon elõnyös helyzetbe hozzák. Szóvá tette, hogy a Bizottság csak az "árcsökkentés kárpótlás ellenében" elvet kívánja alkalmazni. Példaként hozta fel a Bizottság tejre vonatkozó javaslatát, amely nem veszi figyelembe a franciák által indítványozott A és B kvóta rendszerét.
Az angol mezõgazdasági miniszter, Dr. Jack Cunningham alapjában véve egyetértett a bizottsági reformjavaslattal. Szerinte a jelenlegi agrárpolitika túlságo-san bürokratikus, emeli az élelmiszerek fogyasztói árát, hamis termelési jelzéseket ad és alkalmat kínál a csalásra. A brit parasztszövetség (NFU) a reform életképességét látja abban, hogy legfontosabb céljául az európai versenyképesség javítását tûzte ki.
Az Európai Parasztszövetségek Szervezete (COPA) teljesen elfogadhatatlannak ítéli az Agenda 2000 mezõgazdasági fejezetét. Követeli, hogy a Bizottság világos elemzésben mutassa be, hogy a javaslatok milyen hatással lesznek a gazdák jövedelmére.
Támogatják a szakmai átképzést
Rajna-Pfalz tartomány gazdasági és agrárminisztere, Rainer Brüderle sajtókonferencián nyugtatta meg a gazdálkodókat és a szõlõtermelõket, akik más nemzetgazdasági ágban munkát vállalva szándékoznak kiegészítõ jövedelemhez jutni, hogy továbbra is számíthatnak támogatásra. Azok a vállalkozók és házastársaik jogosultak úgynevezett átállási támogatásra, akik az elmúlt 3 évben fõfoglalkozásban folytattak mezõgazdasági termelést és emellett csak egyetlen más forrásból (más nemzetgazdasági ágban ellátott tevékenységbõl) jutottak jövedelemhez. A támogatás havonta 850 DM, továbbá minden eltartott gyermek után 150 DM. A támogatást az agrárszerkezet átalakítási alapjából folyósítják. Ezen felül átképzési költségekre is igényelhetõ térítés.
Az államilag kijelölt szakmákban az átképzést a segédi, illetve a szakmunkás oklevél megszerzéséhez a munkaügyi hatóságok támogatják. Nem támogatható az agrárszakmák közül a kertész, erdész, lovász átképzés. Az átképzett gazdának 3 éven belül járulékköteles vagy önálló tevékenységbe kell fognia, amely nem szükségszerûen azonos az újonnan megszerzett szakmával. Az átállási idõ alatt a gazda, mint vállalkozó, a mezõgazdasági nyugdíjpénztár tagja marad. A munkavállalót azonban (a munkahelyén) nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség terheli. A nyugdíj- jogosultsághoz 15 éves munkaviszony szükséges. Ha a munka heti 18 óránál több, a betegbiztosítási járulékot is fizetni kell.
Kedvezõtlen dán tapasztalatok
A nemzeti agrárkutató intézet az agrártárca részére készített tanulmányában az EU ajánlásokon alapuló beruházási támogatási eljárások további alkalmazása ellen foglalt állást. A több mint 32 ezer fõfoglalkozású gazdaság mintegy harmadát magában foglaló, beruházási támogatásban részesült üzem gazdálkodási eredményeit hasonlították össze a támogatásban nem részesültekkel. A dolgozat fõ megállapítása szerint a pénzügyi segítség nem javított a támogatott gazdálkodói kör jövedelmi viszonyain. Az eredmények német nyelvû ismertetésére a Braunschweigben mûködõ üzemgazdasági kutatóintézet munkatársa vállalkozott.A vizsgálat olyan fõfoglalkozású gazdák körében történt, akiknél a szarvasmarha, illetve a sertés volt a vezetõ termelési ágazat. A mezõgazdasági támogatásnak 4,5%-át utalták ki beruházási kedvezmény formájában. A vizsgált gazdaságok árugabona-termelésében ez az arány 2,3; a takarmánynál 6,4; a szarvasmarhánál 8,5; a sertésnél 3,7; a kertészetben 2,7% volt. A támogatással végzett fejlesztések 40%-a javította a jövedelmet, 60%-a a kedvezõtlen megtérülés miatt azonban nem. Ennek oka, hogy az elõzõekben ismertetett ágazatokban némileg visszaesett a termelés, ami a termékek árszínvonalát átlagosan 0,34%-kal megemelte.
Nagyobb beruházásokra van szükség
A mezõgazdasági üzemek versenyképességének megõrzéséhez beruházásokra van szükség. Fejlesztésekre azonban csak a folyamatos tõkefelhalmozásra képes gazdaságokban lehet számítani. Szakértõk szerint a mezõgazdasági üzemekben évente átlagosan 10 000-20 000 DM tõkefelhalmozásra lenne szükség. Becslések szerint a régi tartományokban 1995/96-ban az üzemek átlagosan csak 5600 DM tõkét halmoztak fel.
A tõkefelhalmozás az egyes üzemekben igen eltérõ. Az utolsó 2 gazdasági évben az üzemek 54%-ának tõkeváltozása negatív volt, azaz felélték tõkéjüket.
A gazdaságok 31%-a legalább 10 000 DM-mel növelte tõkéjét, 21%-a pedig 20 000 DM-nél több tõkét halmozott fel.
1995/96-ban a mezõgazdaság bruttó beruházása kevesebb volt az elõzõ évinél. A gazdaságok 35%-ában a bruttó beruházás összege 105 000 DM-et tett ki. Ebben a gazdálkodói körben a nettó beruházás (a bruttó beruházás és az éves amortizáció különbözete) 61 000 DM-et jelentett.
Az új tartományokban a megfigyelt üzemek tõkefelhalmozása átlagosan 38 900 DM-et ért el. Az egy gazdaságra jutó, viszonylag tetemes beruházás jelentõs mértékben külsõ forrásból (hitelbõl) valósult meg.
Elõnyt élvez az exportirányultság
A párizsi nemzetközi mezõgazdasági kiállításon az államelnök (Jacques Chirac) és az akkori szakminiszter (Philippe Vasseur) közel háromórás látogatásán a kiállítókkal, az állattartókkal beszélgetett, majd sajtóértekezleten fejtették ki álláspontjukat.
Az államelnök, aki korábban mezõgazdasági miniszter volt, rendszeres résztvevõje a kiállításoknak. Ismeri és szívén viseli a mezõgazdaság ügyét, állami feladatnak tekinti export- és versenyképességének megõrzését. Evégbõl a már hagyományosnak tekinthetõ állatitermék- exporton túl a növényi termékekreis különösen ügyelni kell. A mennyiség helyett a termékek és az ízek sokféleségét, annak állandóságát kell szavatolni. Mindezeket a rövidesen nyilvánosságra kerülõ orientációs (irányadó) törvényjavaslat szabja meg.
A francia agrárszövetség és a fiatal gazdák szervezetének vezetõi kiegészítették az elnök ismertetését. A fiatal gazdák elnöke a birtokátadások eddig rendezetlen kérdéseinek tisztázását tartotta szükségesnek. Egyben ismertette, hogy 1996 folyamán 9030 új gazdaság létesült, 9%-kal több, mint az elõzõ évben.
Franciaországban az agrárvállalatok többsége a nemzetközi versenyképesség mérethatáránál nagyobb. Ennek ellenére segítik a csoportos gazdálkodást és a 300, 500, sõt 1000 hektárnál nagyobb termelési egységek kialakítását. A nagyüzemekhez gyakran több önálló jogi személyiségû egység tartozik. Így például a földtulajdonosok társasága, a termelõk magánjogi szervezete, géphasználati szövetkezet, értékesítési kft. stb. Az összefogás feladatát esetenként holding látja el.
Az új szervezeti modell nyomán a francia mezõgazdaság felzárkózik a világnagy agrárnemzeteihez. Az EU a modernizációt akkor karolja fel, ha az így kialakuló termelés a termék minõségét is javítja és nem jár tétlenséggel. Az angol, svéd és holland üzemi szerkezet szintén változhat a francia törekvések hatására.
A családi gazdaság modelljének helyébe lépõ új üzemi szerkezet a közép- és kelet-európai EU belépésre váró országok számára a korábbi nagyüzemeikkel rokon jellegû. Mivel a belépéstõl exportjuk fellendülését remélik, Európa mezõgazdaságának jövõjét a nagyüzemi forma és a családi gazdaság versenye alakítja.