Hans van den Broek, a brüsszeli Bizottság külügyi fõbiztosa szerint a Fehér Könyv nem jelent újabb feltételeket a csatlakozásra váró országoknak, nem bír kötelezõ jogi erõvel, mint a Társulási Megállapodások, nem módosítja a kétoldalú EU megállapodásokat. Ajánlásgyûjtemény, melynek alapvetõ célja, hogy támogassa a társult országok fokozatos közelítését az EU belsõ piacához, iránymutatóként szolgáljon, kijelölje a jogharmonizációs folyamat prioritásait. A Fehér Könyv ajánlásai a minimális követelményeket jelentik, a legfontosabb jogi elõírásokat tartalmazza, amelyeket célszerû honosítani a csatlakozási elõkészület során, hiszen a csatlakozás idõpontjában az Európai Unió teljes jogrendszerét át kell majd venni. A Fehér Könyv teljesítése nem helyettesíti a csatlakozási tárgyalásokat, de az EU figyelembe veszi a végrehajtás szintjét.
Van den Broek és Monti véleménye szerint az Európai Uniónak nincs szándékában anyagilag ellensúlyozni a Fehér Könyv alkalmazása során teendõ intézkedéseknek az érintett ország gazdaságára gyakorolt negatív hatásait, de ez késõbb, pl. a csatlakozási tárgyalások keretében elképzelhetõ. Bár azt tartják valószínûnek, hogy a gazdasági és jogi reformok, illetve a szerkezetátalakítás inkább javítja majd a versenyképességet. Például az EU jelenleg alkalmazott dömpingellenes eszközei szükségtelenné válnak, amint a KKE országok ténylegesen alkalmazzák a versenyjoggal és az állami támogatással kapcsolatos rendelkezéseket.
A Fehér Könyvben nem szerepel a mezõgazdasági termeléspolitika témaköre, ez külön specifikus tanulmány tárgyát fogja képezni, amit a Bizottság az év végéig terjeszt elõ, kifejtve elgondolásait és irányelveit arra vonatkozóan, hogy a KKE országok mezõgazdasága miképp integrálható legjobban a CAP-ba.
Az Európai Unió jogszabályainak a csatlakozni kívánó országok jogrendjébe való formális átültetése nem elegendõ ahhoz, hogy az egységes piaci mechanizmus hatékonyan tudjon mûködni. Mario Monti, az EU belsõ piacáért felelõs bizottsági tag és Hans van den Broek, a KKE országokért felelõs bizottsági tag véleménye szerint a volt szocialista országok a jogi és adminisztratív eljárásaik átigazítása nélkül (vagyis a jelenleg érvényes mechanizmusok fenntartásával) képtelenek az egységes piac mûködtetésére és nem számíthatnak az EU befektetõi bizalmának a fokozódására sem.
Az EU 915/95 EK számú Tanácsi Rendelete (Hivatalos Lap L 95.) bizonyos halakra és halászati termékekre nyit meg újabb közösségi importkvótákat, tekintettel arra, hogy a közösség halszükséglete, fogyasztása nagyobb, mint amit a saját halászata és halfeldolgozó ipara elõ tud állítani.
Az EU 933/95 EK számú Tanácsi Rendelete (Hivatalos Lap L 96) a Közösség részére Bulgáriából, Magyarország ról és Romániából származó egyes borfajták tekintetében nyitvaálló kvóták elosztásáról szól. A korábban nemzetközi levélváltás útján megnyitott kvótákra nézve, a bor eredetérõl az igazolást az arra felhatalmazott nemzeti hatóság adhatja ki. Magyar szempontból fontos, hogy elismerik a tokaji borok tájbor jellegét. A rendelet 1995. május 5-én lépett hatályba, de rendelkezéseit 1995. január 1-jére visszamenõlegesen kell alkalmazni.