1988-ban az EK vállalta, hogy három szakaszban megszünteti a Magyarországgal szembeni mennyiségi korlátozásokat. Határidõként 1995. január 31.-ét jelölték meg. Ez a megállapodás Magyarországtól is diszkrimináció mentességet követel az importengedélyezési rendszerben. A tárgyalások befejezése elõtt az EK egyoldalú döntéssel kiterjesztette Magyarországra a GSP rendszerét. Ebben a keretben adott vámkedvezmény 50% volt. Ez az oka annak, hogy 1990-ben és 1991-ben Magyarország növelni tudta az EK felé irányuló exportját.
1994. február 1-jén életbe lépett Társulási Megállapodásnak a politikai kapcsolatrendszer kiépítése is jelentõs része. Magyarország célja a teljes tagság elérése, a szerzõdés ennek elõsegítése érdekében jött létre. A Társulási Megállapodás 6 fõ részét kell megemlíteni: a politikai párbeszéd, az áruk szabad mozgása, az alapszabadság jogok biztosítása, a jogszabályok harmonizálása, az oktatás, kultúra, és a környezetvédelem terén az együttmûködés. Kereskedelmi téren az egymásnak nyújtott kedvezmények nem egyenlõ mértékûek. A Magyarországnak nyújtott kedvezmények jóval nagyobbak és nagyobb termékkörre terjednek ki, mint amit mi nyújtunk az EK-nak.
A mezõgazdasági kereskedelemmel külön fejezet foglalkozik, mert ez mind az EK tagországokban, mind Magyarországon különösen érzékeny kérdés. Az EU a mezõgazdaság finanszírozására termelõi támogatás és export szubvenciók formájában hatalmas összegeket áldoz, ennek megfelelõen a termékek árai is magasak. A kelet-európai termékek ilyen téren versenyképesek lennének, tehát az EU-nak védekeznie kell velünk szemben. Ugyanakkor mérlegelnie kell azt is, hogy ezekben az országokban a mezõgazdaság az egyetlen nyereségessé tehetõ ágazat. Elsorvasztása akár politikai instabilitást is okozhat a térségben. Ez a kettõs, húzd meg, ereszd meg taktika a Társulási Megállapodás mezõgazdasági tárgyalásain érezhetõ volt.
Magyarország három éven keresztül 10-20-30%-os vámkedvezményt ad az EU tagállamokból érkezõ mezõgazdasági termékekre és évenként 5%-os növekedést irányoz elõ, ezt az ütemet öt éven keresztül tartja.
A Megállapodás IV. fejezet 25. cikkének értelmében a felek sem az exportra, sem az importra új vámokat, mennyiségi korlátozásokat, illetve ezzel egyenértékû terheket nem vezethetnek be.
Az EU bizonyos termékekre három éven keresztül 20-40-60%-os vám- és lefölözés kedvezményt nyújt. Magyar becslések szerint a Megállapodás 8-10-szeres hasznot jelent Magyarországnak. Javíthatnánk ezen az arányon még azzal is, ha az EU-tól kapott kvótákat teljes mértékben ki tudnánk használni. A kvóták kitöltése a következõképpen alakult: marhahús 35%, sertéshús 30%, egész csirke 40%, hagyma 20%, borsó 50%, alma 10%, napraforgóolaj 12%, almalé 20%. Csaknem teljes mértékben sikerült kihasználni az egész kacsa, liba, kicsontozott pulyka- és csirkemell, a zöldpaprika, a zöldségkonzerv, a morzsolt kukorica, csemegekukorica kvótáinkat. A kvóták elégtelen kihasználtságának okai a következõk:
- a kvóták nem járhatók át. Például kicsontozott csirkemell helyett nem lehet egész csirkét adni,
- a magyar mezõgazdaság viszonylagos gyenge teljesítménye,
- a nagyszámú, elaprózódott magyar külkereskedelmi vállalat, melyek egymással versengve akarnak jobb pozícióba kerülni.
A Társulási Megállapodást és annak mezõgazdasági fejezetét 1995. elsõ felében újra kell gondolni a világkereskedelemben és az Európában bekövetkezett változások miatt. A 3 EFTA-ország (Ausztria, Svédország, Finnország) csatlakozása miatt kvótabõvítésre lenne szükség. Az EU tagállamok viszont a legkülönbözõbb indokokkal próbálják "megúszni" a kvótabõvítést.
Az EU ugyanakkor tudatában van annak, hogy - mint legnagyobb felvevõ piac - hatalmi pozícióban van. Magyarország tárgyalási pozícióját gyengíti az a remélhetõen csak átmeneti importérdek is, amely - a gyenge mezõgazdasági teljesítmény miatt - egyes EU árucikkek iránt megnyilvánul. Magyarország ragaszkodni fog ahhoz az alapelvhez, hogy csak akkora pótlólagos kedvezményt nyújt, amekkorát kap. 1995 júliusától már új feltételekkel kereskedhetünk az EU-val.
Végül felmerül a kérdés, mi lesz, ha Magyarország EU tagsága bekövetkezik?
- Magyarországon már olyan új állat- és növény-egészségügyi törvényeket kell megalkotni, melyek megfelelnek az európai szabályozásnak.
- Kiegészítõ szabályozásként létrejött az EU-magyar bormegállapodás, mely kereskedelmi és eredetvédelmi részbõl áll.
Összefoglalásul elmondhatjuk, hogy az unió-beli árukkal való versengéshez hozzá kell szoknunk. Meg kell tervezni, mi az eladható termék, utána meg kell találni a potenciális vevõket. A minõségi elõírások igen szigorú betartása és betartatása már szinte unalomig ismételt követelmény.
(Marketing,1995. 2. sz. nyomán)