Bajorország vezetõ szerepe az EU mezõgazdaságában a tejtermelésen alapul, ezért ennek az ágazatnak a bajor agrárpolitikában kiemelt elsõbbséget kell kapnia. A bajor mezõgazdaság árbevételének 34%-a származik a tejtermelésbõl, amelyben a bajor parasztság 42%-a vesz részt. A termelést azonban nagyon megnehezítik a valutaárfolyamok alakulásának zavarai. A bajor tejexportból Olaszország 60%-kal részesedik; a líra értéke azonban a német márkához képest 1995-ben már mintegy 15%-kal csökkent. A piaci árak erre visszavezethetõ mozgását tehát figyelembe kellene venni és az exporttérítést, valamint a vaj, a vajzsír és a tejszín értékesítésének támogatását a piac stabilizálása céljából fenn kellene tartani.
Tejtermékekbõl az EU önellátása még mindig 110%, és az egész termelésnek kb. 20%-a csak közületi forrásokból eredõ támogatással értékesíthetõ. Itt az egész élelmiszergazdaságnak szolidárisnak kellene lennie Bajorországgal. Az áron aluli értékesítést állítólagos rövid távú elõnyök reményében feltétlenül meg kellene szüntetni.
Fontos az új piacok megszerzése is, elsõsorban Kelet-Európában és az Egyesült Államokban. A nagy lehetõségeket mutatja, hogy az EU Oroszországba irányuló sajtexportja 1994-ben az elõzõ évhez viszonyítva csaknem megtízszerezõdött. Bajorország a tejtermeléshez igen jó természeti adottságokkal és képzett szakemberekkel rendelkezik. Ezért minden reménye megvan arra, hogy a jövõben is megállja helyét a versenyben.