Minthogy az élelmiszerek iránti belföldi kereslet növelésének lehetõségei korlátozottak, a lengyel mezõgazdaság helyzetének megjavításához egyetlen út vezet: az export növelése. Lengyelország és az EU érdekei ezen a téren azonosak.
Tévedés volna azonban azt hinni, hogy Lengyelország célja Európa ellátása olcsó élelmiszerekkel. A legutóbbi évek tapasztalatai ennek inkább az ellenkezõjét bizonyítják, nevezetesen azt, hogy a 40 milliós Lengyelország igen jó exportpiaca lehet az EU-nak. Bár Lengyelország az Uniótól jelentõs kereskedelmi kedvezményeket kapott, az elmúlt években az EU-nak Lengyelországba irányuló mezõgazdasági exportja csaknem megháromszorozódott, míg az EU-ba irányuló lengyel mezõgazdasági kivitel ugyanakkor ennek legfeljebb csak a felével nõtt.
Európa mezõgazdaságának jövõ fejlõdésére a nagytáji szakosodás lesz a jellemzõ. Lengyelország egyes termékek bõl továbbra is rá lesz utalva a behozatalra, míg kivitelét ott kívánja fejleszteni, ahol lehetõségei erre a legkedvezõbbek (gyümölcs, zöldség, burgonya). Megjegyzendõ azonban, hogy ez aligha kedvez a jelenlegi nyugat-európai feldolgozóiparnak, hiszen pl. Lengyelország burgonyatermése már jelenleg is több mint 50%-a a Tizenötök egész termésének.
Rövid távon a lengyel piac jó felvevõje lehet az Unió mezõgazdasági exportjának. Hosszú távon azonban ez akadályozhatja a lengyel mezõgazdaság fejlesztését. Így Lengyelország függõsége a költségvetési támogatástól állandósul, és ennek terhét az országnak az EU-ba való felvétele után az EU adófizetõinek kell majd viselnie.
A lengyel mezõgazdaság egyik kulcskérdése a rendkívül kedvezõtlen agrárstruktúra. Sok a törpegazdaság, amelyek nem tudnak hatékonyan termelni és korszerûsítésüket a rendkívül nagy mezõgazdasági munkanélküliség akadályozza. A volt nagy állami gazdaságok közül sok tönkrement. Bár a földprivatizálási program folyamatban van, a mezõgazdasági földek iránt nem nagy a kereslet, elsõsorban a mezõgazdasági hitel hiánya miatt.
Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia elhatározta, hogy az agrárkülkereskedelmet 1998-ig teljesen liberalizálják. E program kísérletnek tekinthetõ. Ha az említett országok között nem fog jól mûködni, akkor az EU keretei között sem lesz ez másképpen.