Az Országgyûlés Európai Integrációs Ügyek Bizottsága május 10-én tartott ülésének központi témája a Társulási Megállapodás végrehajtásának elõrehaladásáról és a további végrehajtásra szolgáló kormányzati intézkedési terv megvalósulásáról szóló kormányjelentés volt, amely a parlamenti bizottságokéval azonos tanulságokat vont le Magyarország és az Európai Unió közötti viszony alakulásáról.
A Társulási Szerzõdés 1992. március 1-je óta hatályban lévõ kereskedelmi rendelkezéseinek ez idáig mindkét fél eleget tett. Bár a kereskedelmi elvárások 1992-ben, még inkább 1993-ban csak részben teljesültek, az 1993-ban bekövetkezett általános gazdasági visszaesés miatt, az Unióba irányuló export 22,3%-kal esett vissza. 1994-ben a kivitel 31,6%-kal, a behozatal 31%-kal növekedett, de a forgalom egyenlege 1,1 milliárd értékû passzívumot mutatott.
Az EU-ba irányuló export mintegy 5,5 milliárd USD-t, az EU-ból ide irányuló import 6,6 milliárd USD-t tett ki, a passzívum az elõzõ évekhez képest növekedett.
A magyarországi külföldi befektetésekben az EU részaránya meghaladja az 50%-ot.
A kormány jelentése a legnagyobb gondot a mezõgazdasági export és import dinamikájában és a forgalom egyenlegének alakulásában látja. Kiemelt feladatnak tartja a piacrajutás javítását, a kedvezményes kvóták jobb kihasználásával, a mezõgazdasági termékek piacrajutási feltételeinek javításával. A legnagyobb jelentõségû a technikai és szakmai harmonizáció, az állat- és növényegészségügy területén a fokozott együttmûködés kialakítása, valamint a megfelelõség tanúsítás (minõségi tanúsítás) eredményeinek kölcsönös elismerésére vonatkozó megállapodások.
Az Európai Unió-Magyarország Társulási Parlamenti Bizottság a harmadik május végi budapesti ülése lezárása ként elfogadott ajánlásban javasolja a brüsszeli Bizottságnak - az Országgyûlés Európai Integrációs Bizottságának korábbi törekvésével megegyezõen -, hogy a jövõ évi kormányközi felülvizsgálati konferencia befejezését követõen "késedelem nélkül" kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Magyarországgal.
Claude Desama, az Európai Parlament részérõl delegált belga társelnök szerint az EU 1996. évi felülvizsgálati konferenciáján várhatóan kitûzik a csatlakozás idõpontját, a tárgyalások idõtartama pedig az országok integrációra való felkészültségétõl függ. Véleménye szerint Brüsszel a csatlakozni kívánó országokkal egyenként tárgyal. A vegyes bizottság ülésén megállapodtak, hogy a két fél közösen - független szakértõk bevonásával - méri fel a csatlakozás EU-t terhelõ költségeit. A Bizottság negyedik, november elején esedékes brüsszeli tárgyalásán euroszakértõk részvétele mellett a két fél az agrárpolitikai kérdéseket vitatja meg. Az ajánlás javasolja a brüsszeli Bizottságnak a Társulási Megállapodásnak a GATT Uruguay-fordulója, illetve az integráció bõvítése miatti szükséges kiigazítását, a transzeurópai rendszerekhez való csatlakozás lehetõvé tételét, valamint azt, hogy Magyarországot "de facto" vonják be a schengeni megállapodásba.