"Olvasta?" I.

Agrárpolitikai feladatok

Franz Fischler német agrárbiztos egy Bonnban tartott elõadásában kifejtette, hogy a jelenlegi agrárreformot nem kell gyökeresen megváltoztatni, de az elkövetkezõ évszázadban feltétlenül szükség van annak továbbfejlesztésére. Elõ kellene segíteni, hogy támogatás nélkül lehessen exportálni; a vidéki térségekben a mezõgazdaság sokrétûségét meg kellene teremteni, s az agrárpolitika egyszerûsítésére és helyi alkalmazására van szükség. 2000-ben az EU-nak, mint a világ második legnagyobb agrárexportáló térségének világpiaci versenyképességét meg kell erõsíteni. Jó volna elérni, hogy a világpiacra a kivitel támogatása nélkül szállíthassanak a jövõben. A közös agrárpolitika gyökeres egyszerûsítésre szorul, mert a tagországoknak módot kell nyújtani ahhoz, hogy saját érdekeiknek érvényt szerezzenek. (DLG 1995:11)

Ökorendszerek védelmében

Az EU Környezeti Bizottsága aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az ökológiailag oly fontos vizes területek (fõleg a felgyorsult városiasodás miatt) egyre zsugorodnak. Súlyos hiba, ha ölbetett kézzel szemléljük az ilyen tájegységek megcsappanását, minthogy ezek széles körben szabályozzák a vízszintet, egyúttal természetes szûrõként mûködnek; ugyanakkor otthont adnak nagyon sok növény-, állatfajnak, többek között a vándormadaraknak. Az ökorendszerek szerves részét képezõ nedves területek megóvását a mezõgazdasági, a halászati tevékenységgel és a turizmussal egyaránt összhangba kell hozni. Ebben a szemléletben elsõdleges cél, hogy megakadályozzuk a víz meggondolatlan lecsapolását, elfolyását és fõleg szennyezõdését. Mindehhez jobb jogi szabályozókra, célirányos oktatásra és kutatásra van szükség. (Eur-Op News 1995:3)

Légszennyezettség az EU-ban

Az EU nemrég tette közzé a légszennyezettség jelenlegi helyzetérõl készült jelentését, egyúttal részletezte a teendõket. Ezen belül a kénanhidrid, ólom, nitrogénoxid okozta szennyezettség és az ózonréteg-károsodás visszaszorítására 5 irányelvet dolgoztak ki. 1968 és 1992 között a kéndioxid-szenynyezettség jelentõsen csökkent, a NO-szint viszont állandó maradt a nagyvárosokban, csak a kisebb településeken süllyedt valamennyit. A vérmintákban a levegõ ólomszennyezettsége nyomán talált ólom mennyisége szintén némileg csökkent. A Bizottság javasolja egy megfigyelési hálózat kiépítését, a jogi szabályozás javítását, a helyzet megbízható értékeléséhez a pontos és öszszehangolt adatgyûjtés megszervezését. (Eur-Op News 1995:3)

Trágyázási elõírások szigorodása

Németországban a mûtrágyák használatára vonatkozó rendelettervezetben a környezetvédõk további szigorításokat követelnek, így:

1./ A szerves trágyát csak bizonyos idõszakokban lehessen kihordani;
2./ A hígtrágyát csak befecskendezõvel (injektorral) vagy tömlõvel legyen szabad a földbe juttatni;
3./ 1997-tõl a nitrogén felsõ szintje évente 170 kg/ha lenne;
4./ A vizek melletti 5 m-es sávban tilos volna trágyázni;
5./ A fõtermény betakarítása után az eddigi 80 kg/ha nitrogénadagnak csak a felét lehessen kiszórni;
6./ Az eddig elõírt minden hatodik év helyett minden harmadik évben kellene a foszfor és kálium meghatározásához talajmintákat venni. (DLG 1995:11)

Csökkenõ repceforgalmazás

A világtermelés repcébõl az 1995/96-os gazdasági évben az elõzõ évinél 4 millió t-val lesz több - jelezték az Oil World hamburgi hírügynökségétõl. A termelésnövekedés fõleg az EU 8,14 millió t-s, Kelet-Európa 2,05 millió t-s és Kína 8,7 millió t-s kiemelkedõ termelésének köszönhetõ. Ugyanakkor a világkereskedelemben visszaesésre lehet számítani. Az EU-ba a harmadik országokból irányuló kivitel 0,7-0,8 millió t-ra csökkenhet. Minthogy az EU-ba Lengyelországból és a korábbi keleti tömb más országaiból a kivitel nõ, a kanadai tételek valószínûleg csökkenni fognak az EU-ban. A repcevetõmagból a világkészletek az 1995/96-os gazdasági évben kb. egyharmaddal gyarapodhatnak. Repceolajból a kínálat (termelés és készletek együtt) várhatóan 12,2 millió t-ra növekszik. A bõséges kínálat és a jelentõs kínai behozatal miatt az olajárak eddig viszonylag alacsonyak voltak. (Ernärungsdienst 1995:80)

Gyermekek a gazdaságban

Franciaországban egy pedagógiai irányzatú nõi agrárszervezet azon fáradozik, hogy a városi gyerekekkel megismertesse és alkalmasint megkedveltesse a falusi életet és az ott folyó mezõgazdasági munkákat. A "nyitott kapu" és "szünidõ falun" mozgalmon kívül egy iskola tanulóit bevonva szerzõdést kötöttek egy 43 ha-os gazdaság tulajdonosával. A diákok (az 5. osztályig) egész évben jöhetnek a gazdaságba fél, akár egész napra. Az utóbbi esetben a szomszédos 4 üzem közül bármelyikbe át is ruccanhatnak az érdeklõdõk. Erre mondják: nem lehet elég korán kezdeni. (Flur und Furche 1995:143)

Gazdák továbbképzése

A gazdák szakmai továbbképzésének elõsegítésére Németországban 1996 januárjától a tanfolyamokon résztvevõk állami támogatásban részesülnek. Ennek értelmében a fõfoglalkozású gazdák havonta akár 1045 DM-nyi segélyt kapnak a továbbképzés alatt, további kiadásaikhoz pedig kedvezõ kamatozású kölcsönt vehetnek fel. A családosok 420 DM, gyerekenként pedig további 250 DM-nyi kölcsönt kapnak. Az így szervezett tanfolyamok 500 óránál nem lehetnek rövidebbek. (DLZ 1995:11)

Vélemények értékelése

Németországban a 100 ha-nál nagyobb méretû gazdaságokra kiterjedõen 2000 üzemvezetõ véleményét kérték az agrárreform, kontingensek megállapítása, öko-adó, támogatott megújuló nyersanyagok, továbbá a takarmányhelyettesítõk importtilalma és a mezõgazdaság liberalizálása kérdéseit illetõen. A hat témakör közül az elsõ háromra helyeslõ, az utolsó háromra viszont elmarasztaló véleményt fejtettek ki a megkérdezettek. A mezõgazdaság liberalizálásával kapcsolatos rosszallás részben hamis elképzeléseken alapszik. (DLG 1995:11)

Géntechnikával kezelt növények

Az EU Bizottság elõtt egyre több az olyan beadvány, amelyben kérik a génkezeléssel megváltoztatott növények termesztésbe vonását. Nemrég a belga biotechnológusok elõállította gyomirtószer-tûrõ (herbicidrezisztens) repce vetõmagjának forgalmazását kérték, emellett további kérelmek is elbírálásra várnak. Így Franciaországban a Ciba-Geigy cég szeretne a rovarkártevõknek ellenálló, és a gyomirtó szertõl sem károsodó kukoricafajtát forgalomba hozni. Hollandiában szintén a herbicidekre érzéketlen salátafajta, Nagy-Britanniában pedig a herbicideknek ellenálló szójafajta vár engedélyezésre. (DLZ 1995:11)

Sok a papírmunka

A német gazdák egyre kevesebb idõt tudnak a szántóföldön és az istállóban tölteni, mivel megszaporodtak a papírmunkák. Különösen a kérelmek kitöltése vesz igénybe sok idõt.

Évente egy gazda átlagosan 20 órát tölt el különbözõ kérelmek kitöltésével. Így pl. az EU-agrárreform, a kiegyenlítési díj, az ún. szociostrukturális (társadalomszerkezeti) jövedelemkiegyenlítés, a gázolajár-engedmény stb. ügyekben egyre több kérvénnyel kell a gazdáknak bajlódniok. (Top Agrar 1995:11)

Esik a tej ára

Az 1994/95-ös gazdasági évben a volt NSZK-tartományokban a tej termelõi ára - az elõzõ évihez képest - 2,3%-kal csökkent; 56,21 pfenning/kg-ra esett vissza. A volt NDK tartományokban viszont az árak 0,2%-kal, 52,67 pfenning/kg-ra növekedtek. Ezáltal a keleti és nyugati tartományok tejárai közötti különbségek 3,54 pfenningre zsugorodtak. Az árviszonyok kedvezõtlen alakulását fõleg a túltermelésre, a tejgazdaságok közötti fokozott versengésre és a kereskedelmi láncolatban megnyilvánuló versenyre lehet visszavezetni. (DLZ 1995:11)

Szélmalmok Németországban

A keletfríz Wittmund járásban nemrég hagyták jóvá egy 42 szélerõ- mûbõl álló "szélpark" létesítését. A megvalósulás után Németország legnagyobb teljesítményû "szélparkjának" 24 MW lesz a teljesítménye. A szélenergia hasznosításának nagy elõnye, hogy ezzel sikerül a szén-dioxid felhalmozódása miatti üvegházhatást mérsékelni. Az említett "szélpark" létesítése ellen egyedül a közvetlen közelükben lévõ szélmalom-tulajdonosok berzenkednek, attól tartva, hogy szélmalmaik "beárnyékolása" miatt kevesebb energiához jutnak. (Top Agrar 1995:10)

Nem csodanövény a kender

Az EU országokban megnõtt a kender iránti érdeklõdés. Hollandiában 1995-ben 930 ha-on termesztették, s a németek szintén felkarolták. Brüsszel a termesztését ha-onként 1500 DM-nyi ösz- szeggel támogatta. Kétségtelen, a kendert mûszaki célokra kiválóan lehet alkalmazni, fõleg szigetelõanyagként, gépkocsik belsõ részeinek kialakításához és különleges papirok készítéséhez. A textiliparban azonban eléggé korlátozott a felhasználás lehetõsége. A kettõs hasznosítás (rost- és olajtermelés) még nem valósítható meg, mert hiányoznak az erre a célra alkalmas fajták. (Top Agrar 1995:10)

"Olvasta?" II.

EU9601