Az EU-ban többen kifogásolják, hogy a termékek árában nem tükrözõdik vissza az egy termékegységre meghatározott ár. Így pl. a narancsszörp - egy egységre számítva - jóval többe kerül 1 literes üvegben forgalmazva, mint 0,7 l-esben. Ezt az ellentmondást a -Bizottság érvelése szerint - csak úgy lehetne megszüntetni, ha az élelmiszerek egységére (pl. kg-ra, esetleg m3-re) kiszámítanák a tényleges árakat, s azokat érvényesítenék a bolti forgalomban. (Eur-Op News 1995:3)
Az EU-n belül még nem teljesen mûködik a szabad ármozgást elõsegítõ belsõ határok nélküli piac. Követendõ kezdeményezés a "schengeni" országoké: közülük heten a közös határaikon átlépõ áruk azonosságát többé nem ellenõrzik. (Eur-Op News 1995:3)
Németországban egyre több beteg fordul környezetszennyezésnek tulajdonított panaszokkal orvosához. A Nürnbergi Orvosi Egyetemen végzett felmérések szerint a panaszosok közül egynél sem tapasztaltak megnövekedett szennyezettséget. Az okok nagy részét lelki problémák, fõleg a környezetszennyezõdés miatti túlzott aggodalom váltották ki. (Top Agrar 1995:9)
Az EU-elõírások értelmében az ökológiai termesztésbõl származó ételeket felkínáló éttermekben az étlapokon fel kell tüntetni a biojelzést. A bio-, ill. ökojelzéseket használó éttermeknek jelentkezniök kell az állami ellenõrzõ hatóságoknál. (Top Agrar 1995:9)
Németországban új búzaminõségi besorolásra került sor. Az eddigi A9-tõl C1-ig tartó besorolás helyett 5 minõségi osztályt fognak alkalmazni (E, A, B, K és C jelzéssel). Az E-csoport elitfajtákat, az A-csoport kiváló minõségû fajtákat, a B-csoport kenyérbúza-fajtákat, az újonnan létesített K-csoport pedig ún. kekszfajtákat, azaz nagyobb esésszámú búzafajtákat tartalmaz. A C-csoportba a maradék fajták tartoznak. (Top Agrar 1995:9)
Az utántermeszthetõ nyersanyagok körében a gyors növekedésû fajok között a tudósok felfigyeltek a császárfára (Paulownia tomentosa). Ez fél év alatt akár 5 m-es növekedésre is képes, és 7 év után értékes fatermését jól lehet hasznosítani. (DLZ 1995:11)
A bajorországi Simbachban egy olyan üzem termelése indult be, ahol évente akár 3,7 millió kg gyapjút is fel tudnak dolgozni szigetelõanyaggá. Ez a mennyiség eléri a Bajorországban termelt gyapjúmennyiség hatszorosát. Az így nyert szigetelõanyagot fõleg az építkezésekben tudják jól hasznosítani. (DLG 1995:11)
Szászországban, Thüringiában és Bajorországban 78 mezõgazdasági üzem közösen hozta létre a Vogland Vállalat bioüzemanyag-feldolgozó szövetkezetét. Ebben évente 2 ezer tonna repcemetilészter (RME) elõállítására nyílik lehetõség. Az ugaroltatott területeken termesztett repcébõl bioüzemanyagot gyártanak, s a melléktermékként kapott, nagy tápértékû és fehérjetartalmú repcedarát a takarmányozásban kiválóan hasznosítják. (DLZ 1995:11)
Németországban a szövetségi Mezõgazdasági Minisztérium a jövõben jelentõs támogatásban kívánja részesíteni a használaton kívüli mezõgazdasági épületek nem-mezõgazdasági célra való átalakításait. Így az üresen álló volt mezõgazdasági épületekbõl vendéglõket, lakóházakat, öregek otthonát alakítják ki. (Top Agrar 1995:11)
Németországban divatba jött a strucctartás, bár azt az utóbbi idõben mind többen kifogásolják. Szerintük azt a helytelen tartásviszonyok, rossz takarmányozási módok, az állatok természetes viselkedésének megzavarása miatt a strucctenyésztõk háromnegyedénél be kellene tiltani. Jelenleg az országban 70 strucctelep mûködik, több mint ezer állattal. (Top Agrar 1995:11)
Németországban a répakupacokat szalmával takarják úgy, hogy a szalmaréteg alá egy 20x20 cm lyukbõségû nejlonhálót fektetnek le. A szalmát így a nejlonháló egyszerû feltekerésével a répakupacokról könnyen le lehet venni. (Top Agrar 1995:11)
A spanyoloknak a bikaviadalok iránti nemzeti szenvedélye nyomán 1994-ben 7400 állat ára az EU tagországok adófizetõinek 2,5 millió DM-jébe került. Az EU ugyanis minden megölt állatért a spanyol bikatenyésztõknek 340 DM-et fizet. (DLZ 1995:11)
Hollandiában 116 000 mezõgazdasági üzemet tartanak számon, ebbõl 90 ezret fõállásban, 26 ezret mellékfoglalkozás keretében üzemeltetnek. 1994-ben minden ötödik gazdaság pénzügyileg rossz évet zárt, fõleg a belterjes állattartással és üvegházi termesztéssel foglalkozó gazdaságok jövedelmeztek gyengén. (DLG-Mitt. 1995:11)
Brit kutatók az elmeszesedett tengeri algákat a hajókról különleges szivattyúkkal szívták ki. Minthogy az elmeszesedett algák nagy mennyiségben tartalmaznak nyomelemeket és ásványi anyagokat, kiszárítva növények trágyázására és talajjavító szerként kitûnõen hasznosíthatók. (DLG 1995:11)
A Skót Növénykutató Intézet vizsgálatai szerint érdemes lenne a koriandert a repce - mint olajnövény - helyettesítésére felhasználni. Abból indultak ki, hogy a koriander ha-onként akár 3 tonna olajmag-termelésre is képes, s kiváló minõségû olaja emberi fogyasztásra, amellett mûanyag-, mûrost és mosószer készítésre kiválóan alkalmas. (DLG 1995:11)