Dr. Franz Fischler mezőgazdasági főbiztos Párizsban mondott beszédében kifejtette, hogy a reformot folytatni kell, és egyszerűsíteni kell mindenütt, ahol a bürokratizmus elburjánzott. A mezőgazdasági világkereskedelemben a közösségnek ki kell használnia az új piaci lehetőségeket. Ám a jövőben korlátozni kell nemcsak a gabona, hanem valamennyi mezőgazdasági termék exporttámogatását.
Európának - a főbiztos szerint - vállalkozó szellemű parasztokra van szüksége, akik igazodni tudnak a piac szükségleteihez. Egyúttal azonban számíthatnak arra, hogy a környezetbarát gazdálkodás megvalósításához a közösségtől anyagi támogatást kapnak.
A közép- és kelet-európai államokkal folytatott keresedelemben az EU-nak kiviteli többlete van. A főbiztos úgy ítéli meg, hogy ez hosszú távon nem tartható. Javasolja az importvámok további csökkentését és az importkeretek bővítését.
Közép- és Kelet-Európa mezőgazdaságának fejlesztéséhez Franz Fischler szerint meg kell teremteni a megfelelő jogi feltételeket. Ide tartozik a telekkönyvi nyilvántartás átalakítása, a tulajdonviszonyok rendezése, a külföldi többségi tulajdon engedélyezése. Mindenekelőtt folytatni kell a szakembercserét a szakmai, a közigazgatási szervek, a kamarák, a művelődési intézmények között. Egyidejűleg élénkíteni kell a politikai párbeszédet.
Az Eurostat jelentése szerint az EU-ban a gazdák jövedelme 1995-ben - 1994-hez képest - reálértékben átlagosan 2,6%-kal nőtt. Ezt a statisztikusok az agrárreform előnyös hatásának tulajdonítják. Németországban 3%-kal, Svédországban 25,5%-kal, Nagy-Britanniában 16,6%-kal, Dániában 10,5%-kal növekedett a jövedelem egy év alatt. (Csökkent viszont Belgiumban, Finnországban, Spanyolországban, Portugáliában, Hollandiában és Görögországban.)
A 15 tagú közösségben 1996-ban - 1995-höz képest - a mezőgazdasági termékek termelői ára átlagosan 0,2%-kal csökkent; ezzel szemben Nagy-Britanniában és Spanyolországban 4,4%-kal, illetve 3,1%-kal emelkedett. Ausztriában és Finnországban az árcsökkenés 23,2, illetve 26,3%-os volt. Svédország és Németország 3, illetve 1,6%-os áresést könyvelhetett el.
A növényi termékek árai 2,7%-kal emelkedtek, az állati termékekéi azonban 2,8%-kal visszaestek. Jelentősen nőtt az olajbogyó, a bor, a burgonya ára. Esett a friss zöldség, a gabona és a rizs ára. A sertés termelői ára átlagosan 3,7%-kal nőtt.
A Bizottság 1996/97-re csak jelentéktelen változtatásokat javasol a közös agrárpolitika rendszerében. Sem az ártámogatások, sem a kárpótlási tételek színvonalát nem kívánja módosítani.
A gabonatermelésben valamelyest kiigazítják az ugaroltatási előírást. Eddig a váltóugar arányát 15, az állandóét 20%-ban határozták meg. A javaslat szerint a hányad ezentúl egységesen 18%-os lesz.
Az olívaolaj- és borágazatban a Bizottság alapvető reformra készül. Addig sem az árakhoz, sem a támogatáshoz nem nyúlnak. A rostnövények közül a len területét 81 500 ha-ban korlátozzák.
A legbonyolultabb a szarvasmarhaágazat szabályozása, ezért is a legtöbb a változtatási javaslat. A tejtermelés kvótáit és a tej árát nem változtatják. A marhahús intervenciós ára szintén marad (3475 ECU/t). A tinók után 10 és 22 hónapos korban fizetett, kétszeri támogatás helyébe egyszeri (10 hónapos korban fizetendő) támogatás lép. Összege az eddiginél 14%-kal magasabb lesz. Ez ellen a német állattartók egy része tiltakozik, mivel náluk a sőrék többnyire elérik a 22 hónapos kort. Ezt a támogatást eddig legföljebb 90 marha után folyósították. A Bizottság azonban a korlátozás eltörlését javasolja a kelet-német termelőknek, mert ott az állomány amúgyis jelentősen apadt. A vágások idényszerűségének csökkentése érdekében az őszi hónapokban levágott göbölyök után a termelőket darabonként 72,45 ECU prémium illeti meg. A prémiumra eddig csak akkor voltak jogosultak, ha az összes vágásból legalább 40% az őszi hónapokban történt. Ennek mértékét most 38%-ra mérséklik.
A búza magas világpiaci ára ösztönzi a termelés bővítését. A Nemzetközi Gabonatanács nem csupán a vetésterület kiterjesztését valószínűsíti 1996-ra, hanem a több ráfordítás nyomán a hoza mok növekedését is. A világ összes búzatermelését 553 millió tonnára becsülik; ez 22 millió tonnával több az 1995-ben betakarított mennyiségnél. A távol-keleti és közép-európai térségeket kivéve a világ búzatermő tájain az 1995. évinél nagyobb termésre számítanak.
Az EU fő termelő országai a búza vetésterületét 3-5%-kal növelték.Az időjárás kedvezett az őszi vetéseknek. A közép-európai országokban viszont a szokatlanul kemény tél - és a vetésterület csökkenése miatt - kisebb idei termés várható. Magyarországon pénzügyi nehézségek hátráltatják a korábban már elért termésátlagok megismétlését. A búzatermelők tőke híján sokfelé nem tudtak jó minőségű vetőmagot vásárolni. Az 1995. évi gyenge termés miatt kevés volt a bevételük, néhol a vetőmagot is kénytelenek voltak szokvány búzaként értékesíteni.
A búza vetésterülete és termése
|
Vetésterület |
Millió ha |
Termés |
Millió t |
|
|
1995 |
1996* |
1995 |
1996* |
|
| Nyugat-Európa |
16,4 |
17,0 |
88,1 |
91,9 |
|---|---|---|---|---|
|
EU |
16,2 |
16,8 |
87,2 |
91,0 |
| Közép-Európa és a Balkán |
8,9 |
8,4 |
34,1 |
32,0 |
| Korábbi Szovjetunió |
41,7 |
43,5 |
58,2 |
66,0 |
|
Oroszország |
21,0 |
22,3 |
28,0 |
33,0 |
|
Ukrajna |
4,8 |
5,5 |
16,5 |
17,0 |
| Észak-Közép-Amerika |
36,7 |
38,8 |
88,6 |
94,7 |
|
Kanada |
11,3 |
12,4 |
25,4 |
27,0 |
|
USA |
24,5 |
25,5 |
59,5 |
64,0 |
| Dél-Amerika |
6,8 |
7,3 |
12,3 |
15,5 |
| Ázsia |
84,9 |
84,6 |
219,4 |
218,7 |
|
Törökország |
9,0 |
9,3 |
15,5 |
17,0 |
|
Kína |
30,0 |
30,0 |
101,0 |
100,0 |
|
India |
24,5 |
24,0 |
62,0 |
60,0 |
|
Pakisztán |
8,2 |
8,1 |
16,9 |
16,5 |
| Afrika |
7,5 |
8,2 |
12,8 |
16,0 |
| Óceánia |
9,5 |
9,7 |
17,2 |
18,2 |
* Előrejelzés
Oroszországot 1995-ben szárazság sújtotta és rendkívül rossz termést takarítottak be. Az 1995-ös őszi vetésnek kedvezett a vastag hótakaró. Ukrajnában növelték a vetésterületet és önellátásra törekednek búzából. Az USA-ban is növelték az őszi búza területét, az állomány gyökérfejlődése azonban gyenge volt. Kanada termelői a búzaárak további emelkedésére számítanak és körülbelül egytizedével növelték a vetésterületet.
Az 1996. évi búzatermés várhatóan fedezi a szükségleteket és módot nyújt a 90 millió tonnára megcsappant készletek némi feltöltésére is.
A Nemzetközi Gabonatanács szerint az EU-intézkedés célja nem a gabonaárak letörése, csupán a túlzott áremelkedés megakadályozása. Az intézkedések nyomán az EU-ban sikerült a gabonaárakat az 1993/94. évi színvonal alatt tartani, miközben a világon megkétszereződtek az árak.
A Bizottság a gabonapiac szabályozásával elérte, hogy az Egyesült Királyságban 1995 novembere óta a búza átlagára 5 font/t-val esett. A harmadik országokba irányuló exportra kivetett adó (13 font/t) szintén ármérséklő hatású volt. Franciaországban egy év alatt ugyan 20%- kal emelkedett a takarmánygabona ára, más takarmányokhoz képest azonban még mindig alacsony. A szójaliszt ára például elérte a 198 font/t-t és 1995 augusztusa óta 55 fonttal nőtt tonnánként.
A gabonakereskedők szerint a rendkívül magas árak ellenére az USA-ban gabonahiány van. A termelés jelentős növelését tartják szükségesnek ahhoz, hogy az 1996/97-es gazdasági évben a kereslet-kínálat összhangba kerüljön.