Az 1995/96-os gazdasági év eredménye a dél-amerikai betakarítástól is függ. Brazíliában, a második legnagyobb termelõ államban márciusban, Argentínában egy hónappal késõbb aratnak. 1995-ben a két állam együttesen a szójadara világforgalmának 55, a szójaolaj 50%-át adta. Az amerikai szakemberek 1996-ra Brazíliában 23 millió t, Argentínában 12,3 millió t termést várnak, vagyis az elõzõ év termésénél 2-3 millió t-val kevesebbet.
A világ 7 legfontosabb olajnövényének termelését 1996-ban 252 millió t-ra becsülik, az elõzõ évi termés 260 millió t volt. Három év alatt 11%-os volt a növekedés, ezen belül a szójáé mintegy 8, a repcéé 26, a napraforgóé 12%-kal ugrott meg. A chicagói tõzsdén 1996 februárjában a szójakötések ára 394,4 DM/t-ról 387,4 DM-ra esett vissza. A kukoricáé viszont 209 DM/t-ról 216,6 DM-ra emelkedett. A kukorica ára ebben az évben 63%-kal, a szójáé csupán 31%-kal nõtt. Az áremelkedés nyomán a gabona és szója világkészlete - az USA szaktárca becslése szerint - csökken: az olajmagvaké 25 millió t-ról 19 millióra. A korábbi években 57 napra volt elegendõ készlet, jelenleg 26 napra futja.
| 1994/95 | 1995/96* | |
| gazdasági évben | millió tonna | |
| Világ összesen | ||
|---|---|---|
| Termelés | 137,1 | 123,4 |
| Feldolgozás | 110,2 | 109,4 |
| Kereskedelem | 31,7 | 30,9 |
| Készlet | 22,0 | 15,8 |
| EU-12 összesen | ||
| Termelés | 1,0 | 1,0 |
| Feldolgozás | 14,4 | 13,9 |
| Import | 15,3 | 14,8 |
| Készlet | 0,6 | 0,5 |
* Becslés
A Bizottság kénytelen újra megvizsgálni, milyen hatással lehet a megállapodás az EU gazdaságára, az EU harmadik országokkal kötött megállapodásaira. Megvizsgálja továbbá, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás összhangban van-e a Világkereskedelmi Szervezet szabályaival. Többféleképpen értelmezhetõ ugyanis az a szabály, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásokból nem hagyhatók ki a felek közti kereskedelem szempontjából fontos termékek.
A lencse, a csicseri boró, a bükköny max. vetésterületének felsõ határát a javaslat 400 000 ha-ban állapítja meg, a támogatást pedig meghagyja a jelenlegi (181 ECU/ha) szinten. A szavatolt terület túllépése esetén a támogatás még ugyanabban az évben arányosan csökken.
A Bizottság tart a rostlen túltermeléstõl, ezért az 1996/97. évtõl a szavatolt területet 81 000 ha-ra szándékozik korlátozni; bármekkora túllépés azonos mértékû prémiumcsökkentést vonna maga után.
Az USA-ban 1985 óta létezik exportfejlesztési alap, mely a kereskedelmi visszaélések megakadályozását célozza. Eredetileg évi 250 millió USD-t adtak az alap mûködtetésére, manapság azonban lényegesen kevesebbet, évi 80-100 millió USD-t.
Az exportfejlesztési alap létrehozására Dánia már 1995 nyarán javaslatot tett. Franciaország, Németország, Hollandia is támogatja a javaslatot. Franz Fischler fõbiztos egyetért az alap szükségességével, de a Bizottság eddig még nem tett határozott lépéseket.
Kifogásolta azonban az államtitkár, hogy az évi 7-8 milliárd DM árkiegyenlítés ellenére az üzemi jövedelmek nem kielégítõek. Ennek okát abban látja, hogy a Bizottság nem hagyott jóvá nagyobb térítési összeget arra a célra, hogy több marhahúst értékesíthessenek a világpiacon. Azt sem tartja helyesnek, hogy a Bizottság a tej és a gabona árát mérsékelni igyekszik.
Az államtitkár ellenzi az elképzeléseket az ártámogatások leépítésére; szerinte a német mezõgazdaságnak (termelési szerkezete miatt) továbbra is szüksége van rájuk.
A találkozón azt is közölték, hogy a gazdák nyugdíját fokozatosan a többi ágazatéhoz igazítják és havi 80-700 FRF-kal emelik. A kormány azt is megerõsítette, hogy kifizeti az 1995 nyarán beígért 240 FRF-es támogatást minden szarvasmarha után. Ezzel egyenlíti ki a valutaárfolyam ingadozása következtében elszenvedett piaci veszteséget.
A Financial Times jelentése szerint a francia kormány a mezõgazdasági munkaadókat idõlegesen mentesíti a társadalombiztosítási járulék befizetése alól, csökkenti az ingatlanadót, növeli a beruházási támogatást. A legnagyobb gazdaszövetség (FNSEA) szerint mindez kevés ahhoz, hogy megállítsák a vidék elnéptelenedését. (Az ország területének 80%-án az összes népességnek csupán 20%-a lakik.) Franciaország 1994-1999 között 15 milliárd FRF támogatást kap az EU-tól arra a célra, hogy az ország területének 17%-ára kiterjedõ, leghátrányosabb helyzetû tájegységeken segítsen.
A kormány elhatározta, hogy a fagazdaságot kivezeti a hanyatlásból. Jelenleg az ország feldolgozatlan faanyagot exportál, ugyanakkor nagy mennyiségben importál fûrészárut, papírt, bútort. Elsõ lépésként az Országos Erdõgazdasági Hivatal több évre szóló szerzõdést köt a bútor- és épületasztalos-iparral.
Franciaországban a magántulajdonban lévõ erdõ 9 millió ha. Az erdõbirtokok átlagos területe 3 ha (3 millió tulajdonossal számolva). Közülük a kormány a jövõben elsõsorban azokat támogatja, akik az erdõk hatékony hasznosítására szövetkeznek.
Az Országos Erdõgazdasági Hivatal 5 és 10 évre szóló szerzõdésekben vállalja a magántulajdonú erdõk ápolását, a kitermelt fa értékesítését. A hivatal alapíthat leányvállalatokat, de nem lehet résztulajdonos erdõgazdasági vagy fafeldolgozó vállalatokban. (Erre a tiltásra azért van szükség, hogy ne kerüljön monopolhelyzetbe.) Az összes famennyiség 40%-át egyébként a hivatal viszi piacra.
A támogatás aránya a spanyol parasztok mezõgazdasági jövedelmébõl jelenleg átlagosan 30%-os; sõt a gabona, a napraforgó termelésében, valamint a juhászatban eléri a 80%-ot. 1995-ben a növénytermelés árbevétele 12%-kal, az erdõgazdálkodásé 13,5%-kal haladta meg az elõzõ évit. A szarvasmarhatartók azonban csak 1,6%-os bevételnövekedést könyvelhettek el.
1995-ben a termelési költségek átlagosan 3,5%-kal emelkedtek. Ezen belül a növénytermelés költségei 12%-kal haladták meg az 1994. évit. A géppark fenntartási és javítási ráfordításai 8%-kal, a mûtrágyák és növényvédõ szerek 6%-kal drágultak.
Folytatódott az elvándorlás a mezõgazdaságból. A foglalkoztatottak létszáma 1995-ben 3,3%-kal volt kevesebb, mint az elõzõ évben. Jelenleg 1 millió fõ dolgozik a mezõgazdaságban.
A tejpiac reformját illetõen a miniszter azt javasolja, hogy csökkentsék a tejtermékek ártámogatását és tegyék rugalmasabbá a kvótaszabályozást. Számszerûen azt javasolják, hogy az intervenciós árak 5%-os csökkentése mellett a kvótákat 1%-kal emeljék meg.