A logikai rendszerterv (logical framework vagy röviden logframe) alkalmazása a PHARE programok és projektek tervezésében volt a témája annak a közelmúltban tartott továbbképző tanfolyamnak, amelyet a belga TRANSTEC tanácsadó cég szervezett Budapesten.
A flamand kormány támogatásával létrejött tanfolyamon mintegy 20, főleg minisztériumi PHARE szakember kapott szakszerű információt a logikai rendszertervezés alapjairól, felhasználási lehetőségeiről és korlátairól.
Az (angolul tartott) előadásokból kitűnt, hogy az ilyen típusú rendszerterv összeállítása nemcsak a PHARE segély szempontjából fontos, de az eljárás jól hasznosítható a gazdasági élet más területein is, ahol valamely célfeladat körültekintő, alapos és határidős megvalósítására van szükség.
Az ilyen rendszerű tervezés nemcsak a műveleti feladatok lebontását oldja meg, ügyelve a megszabott határidőkre, hanem megkönnyíti a munkavégzés folyamatos, szakszerű ellenőrzését, egyúttal összekapcsolja az ütemezett finanszírozással.
A lépcsőzetes tervlebontás lehetőséget ad az egyes gazdasági ágazatok, vállalkozók, részlegek stb. feladatterveinek összehangolására és megvalósításuk gyors és pontos ellenőrzésére.
A gyakorlati példákkal alátámasztott előadásokból és az azokat követő vitákból kitűnt, hogy a logikai feladattervezés ugyanannyira hasznos módszer a PHARE projektek elkészítésekor, mint megvalósításuk ellenőrzése során. Az EU Bizottság különböző részlegei azonban nem azonos módon készített logframe-t várnak el a projektfelelősöktől, ami viszont nehezíti a projektek egyszerű és összehangolt elkészítését, ill. átláthatóságát (transzparenciáját).
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a tervezés alapja a helyes feladat meghatározás és erre kell logikai úton, a logframe módszerével a rendszertervet felépíteni. A rendszertervet véglegesíteni azonban az adott pályáztató, illetve megbízó szervezet igényei szerint szükséges.
A sikeres szeminárium tapasztalatai alapján a flamand kormány jövőre is támogatná egy, a munkaprogramok és projektek irányításáról szóló tanfolyam szervezését, amelyet a jelenleginél tágabb szakemberkör számára szerveznének, beleértve a kutatói közegek, valamint a témában érdekelt vállalkozókat is.
Sz. Zs.
A bajor környezetvédelmi miniszter, Dr. Thomas Goppel erélyesen tiltakozott az ellen, hogy a szubszidiaritás elvét az ő hatáskörében érvényesítsék. Ez ugyanis annyit jelentene, hogy az EU csak akkor segítene hozzá a környezetvédelmi teendők elvégzéséhez, ha a helyi forrásokból semmiképpen sem futná a költségekre. (Az eredetileg a rendszerszemléletben használt kifejezés, a szubszidiaritás a közhasználatban kiegészített önsegélyezéssel fordítható. A rendszer külső szabályozása csak akkor lép működésbe, ha a belső szabályozás erejét meghaladja az adott feladat. Szerk.)
Goppel hangoztatja, hogy a környezetvédelemmel az EU országaiban mintegy 800 törvény, 2700 rendelet és 4600 egyéb előírás foglalkozik. Ezek betartása sokszor messzire túlnő a helyi hatóságok lehetőségein. Mint képletesen fejezte ki a miniszter: a bajor vitorlásnak az EU-tól hátszelet kell kapnia ahhoz, hogy haladhasson a kijelölt irányba.
Agrárpolitikai tanácskozást is tartottak
November 20-án nyitotta meg kapuit a Foodapest, a 3. Nemzetközi Élelmiszer-, Ital- és Élelmiszer-gépipari Szakkiállítás. A 469 hazai cég mellett 231 külföldi is bemutatkozott a 20 ezer m2-nyi összterületen. A november 21-én sorra kerülő Foodapest-fórum elnevezésű tanácskozáson az agrárpolitikai és a jövő évi agrárszabályozás kérdéseiről tanácskoztak. Tárgyalták az élelmiszer-biztonság megvalósításának EU-s gyakorlatát, valamint a magyar élelmiszer-kereskedelemmel szemben támasztott követelményeket is. A kiállítás igazgatója, Szebeni Márton kiemelte, hogy a nagy nemzetközi vásárok mellett a budapesti kiállítást is jelentős szakmai eseményként jegyzik a világon. Az élelmiszeripar célszerű fejlesztése az EU- hoz való csatlakozás szempontjából is fontos, annál is inkább, mivel a hazai piac a termelésnek csak egy részét képes felvenni. Az igazgató kiemelte, hogy az élelmiszeripar termelésének jelentős része külföldön értékesíthető. Ehhez azonban befektetésre, tőkére is szükség van. Még az sem elképzelhetetlen, hogy a cégeknek új alapanyagforrások után kell nézniük, vagyis olykor import-alapanyagból kell dolgozniuk, mert a hazai alapanyag termelés nem lesz elegendő.
Londonban 1996. november 28-29-én került sor a III. Brit-Magyar Szemináriumra az EU Közös Agrárpolitikája és a magyar mezőgazdaság témában. A brit delegációt David Hunter főosztályvezető (Mezőgazdasági, Halászati és Élelmiszeripari Minisztérium EU Osztály), a magyar delegációt Rednágel Jenő helyettes államtitkár (Földművelésügyi Minisztérium) vezette.
A november 28-i kétoldalú tárgyalások napirendjén a következő témakörök szerepeltek:
1./a)A magyar agrárpolitika időszerű kérdései,
b)A BSE-helyzet állat-egészségügyi és gazdasági vonatkozásai Nagy-Britanniában,
2./a)Az EU kérdőívekre adott magyar válaszok,
b)A keretek kitöltése, az ún. kvóta-menedzsment probléma,
3./a)A szervezett párbeszéd (strukturált dialóg) szerepe,
b)Az agráregyeztető tárgyalások lezáródása,
c)Az egyeztető (harmonizációs) munkacsoportok feladatai a csatlakozás előkészítésében,
d)A GATT/WTO megállapodásokból eredő kötelezettségeink teljesítése,
4./A CAP reform várható iránya, különös tekintettel a Corkban lezajlott európai vidékfejlesztési konferencia állásfoglalására,
5./A Kormányközi Konferencia várható eredményei.
November 29-én a magyar küldöttség Readingben, az Intervenciós Ügynökségen folytatott szakmai tanácskozást, ahol részletes tájékoztatót kapott a vonatkozó EK jogszabály alapján 1972-ben alapított kormányhivatal szervezeti felépítéséről, működési rendjéről. Az egyes területek szakértői részletesen ismertették a gabona-, tej-, húspiaci szervezetek működtetési rendjét.
Videós konferencia során a magyar küldöttségnek lehetősége nyílt arra, hogy eszmecserét folytasson az Intervenciós Ügynökség export-import engedélyezésekkel és kifizetésekkel foglalkozó Newcastle-i központjával.
A kétnapos szeminárium jó alapot teremtett a küldöttségek kölcsönös tájékoztatásához az EU és Magyarország agrárpolitikájának jövőbeni célkitűzéseiről a csatlakozási tárgyalásokra való
felkészülésről. A tárgyaló felek kifejezték szándékukat, hogy a jövő évben Budapesten folytatják a párbeszédet.
P. K. I.
A Francia-Magyar Kezdeményezések Alapítvány a Külügyminisztérium támogatásával tanulmányutat szervezett Franciaországba november 16-30. között. A cél az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának tanulmányozása volt francia szemszögből.
A 25 résztvevő közül 15-en az agrárágazat különböző területeit képviselték: Földművelésügyi Minisztérium, Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, agrár-érdekképviseleti szervek (MOSZ, Agrárkamara), Magyar Mezőgazdaság; 10-en pedig egyéb kormányzati szerveket (Miniszterelnöki Hivatal, Külügyminisztérium, Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium), ill. az Országgyűlést.
Igen színvonalas és feszített programban volt részünk, amelyet közösen alakítottunk ki a francia féllel. Ott-tartózkodásunk első felében a Strasbourgi Európai Tanulmányok Központjában, a második héten pedig a párizsi Állami Közigazgatási Főiskolán az EU Brüsszeli Bizottságának, a francia Mezőgazdasági Minisztérium munkatársainak, továbbá közös termék-piacszervező irodák, illetve az adott szakterület vezetőinek előadásait hallgattuk.
– Az EU Közös Agrárpolitikájáról (CAP) történeti áttekintést kaptunk, érintve az 1992. évi reformot, s a GATT Uruguay-i Fordulójának és az 1995. január 1-i kibővülésnek a hatását.
– Jelentős helyet foglaltak el a regionális politika kérdései. Részletesen tájékozódhattunk – francia példán bemutatva – a különböző szerkezeti támogatási lehetőségekről. Kétségtelen, hogy minden országnak saját magának kell kialakítania a fejlesztési távlatokat. A Strasbourgi Alsó-Rajna Megyei Agrárigazgatóságon hangsúlyozták a vidékfejlesztés, az egészséges környezet fontosságát. Az Agrárgazdaságok Szerkezet-átalakítási Országos Központjának munkájával részletesen megismerkedhettünk. Kiemelték a fokozott környezetvédelmet és a kedvezőtlen adottságú övezetek fejlesztését. Szinte minden ezzel kapcsolatos előadás érintette a közelmúltban lezajlott Írországi Corki értekezletet, ahol a vidékfejlesztés növekvő szerepéről folyt tanácskozás Franz Fischlernek, az Európai Unió mezőgazdasági és vidékfejlesztési főbiztosának vezetésével.
– A közös piaci termékszabályozást a gabona, az olajmagvak, a zöldség-, a gyümölcs, a bor ágazatközi szervezetein keresztül, illetve két borpince és egy tejtermelő gazdaság látogatása kapcsán követhettük nyomon.
– Megismertük a Francia Mezőgazdasági Minisztérium álláspontját a közép-kelet-európai országok EU csatlakozásáról, a csatlakozás feltételeiről, előkészítésének eszközeiről. A bővítés az EU-nak politikai stabilitást és piacot, a csatlakozó országoknak gazdasági előnyöket, támogatásokat jelent.
– Betekinthettünk a francia közigazgatás szervezetébe, többek között a Mezőgazdasági Minisztérium és az EU ügyekkel foglalkozó Európai Gazdasági Együttműködés Minisztériumközi Bizottságának fontos szerepébe.
– Franciaországban igen nagy a jelentőségük az érdekvédelmi szerveknek, amelyek hozzájárulnak az egységes álláspont kialakításához. Erről győződhettünk meg az Elzászi Agrárkamaránál, a Párizsi Agrárkamarák Állandó Közgyűlésében, a Mezőgazdasági Szakszervezetek Országok Szövetségénél tett látogatásunk során is.
J. D.