A mezõgazdasági tanács elsõ ülésén a soros holland elnök, Jozias van Aartsen röviden ismertette elnöksége 6 hónapjának legfontosabb tennivalóit. Ezek a következõk: a dohány- és az olívaolaj-ágazat reformja, az 1997/98. évi árcsomag rögzítése, az állatszállítási irányelvek véglegesítése. Aartsen véleménye szerint a marhahúságazat reformjára vonatkozó döntés az év második felében - Luxemburg elnöksége alatt - várható.
A Bizottság javaslata a lenágazat pénzügyi támogatásáról megakadályozza, hogy a gazdák akkor is hozzájussanak a támogatáshoz, ha egyáltalán be sem takarították a termést. A miniszterek egyhangúlag elfogadták a javaslatot.
Franz Fischler mezõgazdasági fõbiztos rövid tájékoztatást adott a harmadik országokkal folytatott állat-egészségügyi tárgyalásokról. Folyamatban van a megegyezés a Cseh Köztársasággal. A többi közép- és kelet-európai országgal is elõrehaladtak a tárgyalások, kivéve Romániát és Bulgáriát. A fõbiztos hangsúlyozta, hogy ezekkel az országokkal még a csatlakozás elõtt tetõ alá kell hozni a megegyezést. Az Új-Zélanddal kötött egyezmény más országok számára mintául szolgálhat.
Írország kifogásolta a marhahús-exportvisszatérítés 10%-os csökkentését. Az ír küldöttséget támogatta Németország, Ausztria, Franciaország és Dánia is. Az intézkedést a fõbiztos a GATT-kvóta túllépésének veszélyével magyarázta. Az EU-nak heti 17 300 t marhahúst lehet exportálnia a hátralévõ GATT-idõszakban. A mostani csökkentés mértéke azonos a marhahús-exportvisszatérítés 1996 márciusi emelésével.
A marhahús címkézése és származási helyének megjelölése is terítékre került. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy ennek megvalósításához, a technikai problémák megoldásához jóval több idõre van szükség. Többek között megvitatták, hogy adatbázist, törzskönyvezést vagy üzemnyilvántartást kell-e bevezetniük a tagországoknak, vagy csak egyiket-másikat.
Franz Fischler fõbiztos átadta a minisztereknek a Bizottság jelentését a dohányágazat reformjáról. A déli dohánytermelõ országok képviselõi is melegen üdvözölték a jelentést. Korábban attól tartottak, hogy az ágazat tetemes támogatását a Bizottság megnyirbálja.
Dánia 9 ország nevében arra kérte a Bizottságot, hogy a sertéshús-készletezési támogatást terjessze ki a magánkészletekre is. A fõbiztos elutasította a kérést, azzal indokolva, hogy a sertésárak 1996 decembere óta 150 ECU/100 kg-ról 145 ECU-ra csökkentek, s a következõ 6 hónapban mégis a termelés 1-2%-os növekedése várható. Ebben a 6 hónapban a készletezett sertéshús egy része piacra kerül. Az intézkedés ezen kívül gyengítené az EU tárgyalási helyzetét Japánnal szemben.
Az EU és a közép- és kelet-európai országok kapcsolatáról szólva a dán miniszter, Henrik Dam kifejtette, hogy már most tisztázni kell, milyen gyökeres változtatásokra van szükség az agrárpolitikában az országok csatlakozása elõtt.
Tangermann német professzor - az "Outlook 97" londoni konferencián - kifejtette, hogy a következõ világkereskedelmi tárgyalásokon az USA követelheti az EU kártalanítási kifizetéseinek csökkentését. Az USA 1996-ban elfogadott új mezõgazdasági törvénye, a FAIR törvény értelmében ugyanis a kormányzat már nem köti a támogatásokat meghatározott növények termeléséhez. Az USA nyomást gyakorolhat az EU exporttámogatásainak csökkentésére vagy megszüntetésére is.
A professzor szerint az EU belsõ árait a világpiaci árszínvonal alá kell vinni. Így teljesíthetõ lesz az Uruguay-fordulón vállalt kötelezettség, az exporttámogatás és a támogatott termékek kivitelének mennyiségi csökkentése. Tangermann felhívta a figyelmet arra, hogy 2000-2010 között az EU gabonaágazatának súlyos problémával kell szembenéznie. A termelés növekszik, ám az exportvisszatérítésnek a következõ világkereskedelmi tárgyalásokon meghatározott maximuma várhatóan a mostaninál kisebb lesz.
Az 1997/98. évi mezõgazdasági árcsomagot Franz Fischler fõbiztos az eredeti határidõnél késõbb terjeszti a Tanács elé. A Bizottság döntése értelmében az EU 1998. évi költségvetésébõl a korábbi elõirányzatnál kisebb összegre futja. A mezõgazdasági fejezetben - 1997-hez viszonyítva - csak 0,5%-os a növekmény. A Mezõgazdasági Fõigazgatóság ezzel szemben 2,5 milliárd ECU növekménnyel számolt korábban.
1997-ben 40 805 millió ECU áll az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garanciális Alap (EAGGF) rendelkezésére. Ez az összeg - a 0,5%-os növekedést figyelembe véve - 42 milliárdra növekszik 1998-ban. (Ugyanakkor a Mezõgazdasági Fõigazgatóság 43,4 milliárdot irányzott elõ.)
A Bizottság szóvivõje szerint még nem tudni, hogy a költségvetés csökkentése milyen konkrét változtatásokat igényel. Csökkenthetõk az ártámogatások, a közvetlen, különösen a szántóterületre nyújtott támogatások.
Az Eurostat 1996. évrõl szóló árelemzése szerint a termelõi árak az EU 15 országában forgalmi áron 1,9%-kal emelkedtek, reáláron 1,2%-kal süllyedtek az elõzõ évhez képest. Az 1992. évhez mért, ún. terms of trade index (kereskedelmi mutató) 1993-ban 90,0, 1994-ben 92,0, 1995-ben 91,6, 1996-ban 89,3% volt. A termelõeszközök árindexe 1996-ban az elõzõ évhez képest forgalmi árakon 4,2%-kal, reáláron 1,4%-kal emelkedett. Az agrárolló nyílása az eltelt években 2,5%-os volt.
Az agrárolló Olaszországban 0,9%-kal záródott, a tagországok többségében 1-3% közötti mértékben nyílt. Ennél nagyobb jövedelemvesztést volt kénytelen elviselni a brit (6,8%), a svéd (8,2%) és a finn (15,5%) mezõgazdaság.
A növényi termékek forgalmi ára 2,5, az állati termékeké 1,3%-kal emelkedett. Reáláron ez 1,1, illetve 1,3%-os csökkenésnek felelt meg. A fõbb termékek reálár-változási irányzatától eltért az olívabogyóé, mert annak ára 19%-kal javult, a zöldségféléké (ahol 9%-os volt az áremelkedés), valamint a szõlõmusté, amelynek ára 4%-kal nõtt.
Az állati termékek közül a szarvasmarha-ágazat termékeinek áresése mintegy 14%-os volt. A juh és a vágóbárány reálára közel 10, a baromfié 4,6%-kal javult.
A ráfordítások közül a takarmányok ára 3,4, az energiáé 2,8, a mûtrágyáé 2,3%-kal rontotta a jövedelmezõséget. A gépárak 1,1%-os áresése a többi termelõeszköz áremelkedésének mértékét körülbelül a felére mérsékelte.
Az EU Mezõgazdasági Tanácsa az 1997. január 20. után bekövetkezõ hathónapos idõszakban - elsõ ízben - holland elnöklettel mûködik majd.
A legelsõ Tanácsülésen a Tanács hivatalosan elfogadta a Bizottság javaslatát, amelynek célja az EU rostlen- és kendertámogatási rendszerének megváltoztatása a csalások elkerülése érdekében. A Bizottság a kifizetési eljárás megváltoztatását javasolta. Ezentúl a termelõ csak akkor kap támogatást, ha olyan szerzõdést kötött, amely szerint törvényes feldolgozót lát el termékeivel. Az eddigi támogatási rendszerben a termelõk bõséges támogatásokat kaptak (935,65 ECU/t lenre és 774,74 ECU/t kenderre) anélkül, hogy a terményt betakarították volna. Az új javaslat a támogatás elnyeréséhez minimális termésátlag-szintet határoz meg, a megfelelõ mûvelés biztosítására. A Bizottság vizsgálatai szerint a lenterületek növekedtek, viszont a termés nem nõtt ennek arányában. Ez azt jelzi, hogy néhány termelõ nagyobb termelési területekre adta be a támogatási igényét, de a termelést nem kereskedelmi céllal folytatta.
A javaslatot egyhangúlag elfogadták. Még Spanyolország is mellette voksolt, noha a korábbi idõszakban erõsen bírálta a minimális termésátlag számítási módját. Az utolsó öt évben Spanyolországban növekedett a legnagyobb mértékben a rostlen vetésterülete, az 1992-es 0 hektárról 1996-ban 46 613 hektárra.
Az EU-n belül Franciaországban a legnagyobb a rostlen vetésterülete, a második helyen Belgium áll. Angliában a vetésterület szintén nagymértékben növekedett; az 1993. évi 2200 ha-ról 1994-ben 17 700 hektárra.
- Somogyi -
Az Európa Parlament egy olyan Európai Chartát kíván, amely a vidéki térség számára meghatározza a vidéki térségfejlesztési politika céljait és koncepcióit.
Az 1996. okt. 25-én jóváhagyott határozati indítványban, amely az ír Európa-megbízott, Liam Hyland egyik beszámolójára utal vissza, a parlamenti képviselõk a vidék térségfejlesztési politika finanszírozását célzó különleges alap létrehozása mellett emeltek szót. A mezõgazdaság önmagában véve nincs abban a helyzetben, hogy biztonságot nyújtson a vidéki térség számára. Átfogó fejlesztési tervre van szükség, hogy új munkahelyek teremtésével, az infrastruktúra bõvítésével, valamint színvonalasabb szociális ellátással meg lehessen állítani az elvándorlást és javítani lehessen a vidéki életkörülményeket. Edit Cresson EU-megbízott üdvözölte a strasbourgi kezdeményezést, mint az Európai Bizottság által november 9-én, az írországi Corkban megrendezendõ vidéki térségfejlesztéssel foglalkozó konferencia fontos témáját. A vidéki térségfejlesztés határozott elõnyt élvez a Bizottságnál - nyilatkozta a francia megbízott. A "Vidéki térség különalapja" létrehozásáról szóló javaslatot a megbízott meggondolásra érdemesnek minõsítette.
A Parlament sürgõsen szükségesnek tartja a "vidéki térség" fogalmának egységes meghatározását. A Bizottságnak ehhez egy olyan európai szinten elfogadható javaslatot kell elõterjesztenie, amely figyelembe veszi a vidéki térségek sokféleségét. A CDU Európa-küldötte, Hedwig Keppelhoff-Wiechert hangsúlyozza a teljesítõképes mezõgazdaság jelentõségét a vidéki térség életében. A vidéki térség nem válhat egy "népieskedõ rendezvénnyé", jelentette ki a viták során. Németországban az emberek 50%-a vidéken él, azonban csak 20%-a talál ott munkát is. Ezek a számadatok a többi tagállamban is nagyon hasonlóak. A vidéki térséget az agyonhajszolt, zsúfolt városi iparvidékek fontos forrásaként kezelik. Ez azonban a vidéki fejlõdés programjaként még nem elég. Az Unió félreesõ vidéki térségei foglalkoztatáspolitikai szempontból vészhelyzetbe kerültek. A klasszikus térségpolitika a szûkre szabott forrásokkal ezen csak keveset tud változtatni, így más elképzeléseket kell kialakítani. A küldött mindenesetre óva intett az állami eszközökkel szemben támasztott túlzott várakozásoktól. Az állami segélyek már nem képesek némi lendületnél többet nyújtani a finanszírozáshoz. Döntõ tényezõ az egyéni kezdeményezés és a vállalkozói gondolkozásmód.
- Tassy -